Azoknál az élőlényeknél, amelyek szociális életformában élnek – így az embereknél is, a társas kapcsolatoknak kiemelkedő szerepük van az egészség kialakításában, fenntartásában. Számos kísérlettel bizonyították, hogy mekkora jelentősége van egy fajtárs, vagy akár csak egy másik, nem azonos fajba tartozó egyed jelenlétének.
A 60-as években Dr. Boris Levinson pszichiáter hosszú ideig sikertelenül kezelt egy kábítószeres anyától született, pszichésen sérült kisfiút, aki a terápia során sosem szólalt meg. Egy alkalommal a doktor nem tudta otthonhagyni bulldogját, így titokban becsempészte magával a rendelőjébe. A gyerek a hosszas érdektelenség után reagálni kezdett környezetére, és beszélni kezdett – a kutyához! Levinson ezután tudatosan is alkalmazta felfedezését, és bevonta a kutyát a kezelésbe. Az állat révén sikerült átszakítani a gátat, ami a fiú és a környezete között állt. Azóta a doktornak több követője akadt, s ma már előszeretettel alkalmaznak a kutyák mellett delfineket, lovakat, nyulakat, macskákat, tengerimalacokat is hasonló célokra.
Lovak
A lovaglás a sport és a természet ötvözete. Az együttmozgás, a másik minden rezdülésének figyelése és megérzése nem mindennapi hatást eredményez: az ember csak vesz egy mély lélegzetet a friss, szénaillatú levegőből, és feloldódik abban a zsongító tudatban, hogy egy közel 500 kilós állat várja irányítását. Nincs rá jobb szó: ez maga a harmónia.
Ezt a páratlan sportot fizikai, illetve pszichés sérülteknél terápiaként is alkalmazzák. A hippoterápia során például olyan izmokat mozgatnak meg, amiket hagyományos fizikoterápiával nem tudnának. A ló ritmikus mozgása hasonló ingereket küld az izmoknak, mintha a páciens járna, így a görcsösség csökken, és az izomcsoportok erősödnek. Ráadásul mindezt egy jó hangulatú foglalkozás során, ami növeli a motivációt és a tűrőképességet. Természetesen az ilyen terápiát képzett szakember végezheti csak, olyan esetekben, amikor azt orvos írja elő. Magyarországon a Magyar Lovasterápia Szövetség foglalkozik hippoterápiával, gyógypedagógiai lovaglással, és lovas parasporttal, valamint specialisták képzésével.
A lovaglás ritmusossága révén a beszédproblémák kezelésében is jótékony hatású. Ezen kívül a páciens szoros lelki kapcsolatot alakít ki a lóval, ami a társadalomba való beilleszkedéséhez is segít, növeli önbizalmát, fejleszti önkifejezését. Az állatok számára a beteg és az egészséges ember egyenrangú, mindenkinek őszinte szeretetet nyújtanak, ami sokszor minden gyógyszernél többet ér.
A kutya a legjobb antidepresszáns
Hazánkban a Kutyával az Emberért Alapítvány 2001-ben indította el állat-asszisztált pszichoterápiás és személyiségfejlesztő programját fogyatékos gyermekek számára. Ebben a sok türelmet igénylő, de még több szeretetet és sikerélményt adó munkában segítőként bárki részt vehet, aki elvégzi az államilag finanszírozott tanfolyamot, illetve kutyája is jó minősítést szerzett a vizsgákon. Fontos, hogy a terápiás állat kiegyensúlyozott, egészséges legyen, nem lehet ijedős, és az új helyzetekhez is könnyen alkalmazkodnia kell. „Munkaköri kötelessége”, hogy igényelje a szeretetet, simogatást, sokszor magától oda kell bújnia a zárkózott kis páciens ölébe. Egészségére fokozottan ügyelni kell, szigorú előírások szabják meg a rendszeres állatorvosi ellenőrzést, és a gazdik a már említett képzésen belül komoly állategészségügyi oktatásban is részesülnek.
Hogyan is hat az állatterápia?
Pszichológusok és etológusok hosszú ideje tanulmányozzák, hogy az állatok hogyan járulhatnak hozzá az ember életminőségének a javításához. A száraz statisztikák helyett inkább az alapítvány szakembereinek tapasztalatait osztanám meg.
A puha, meleg, közvetlen, nyitott, előítéletmentes kis lények jelenléte ösztönzőleg hat a gyermekekre, akik minden egyes alkalommal jutalomként értékelik a velük eltölthető időt. Általuk lehetővé válik a problémás gyermekek figyelmének tartós fenntartása is, fejlődik mozgáskoordinációjuk és nyelvi kifejező készségük. Az amúgy zárkózott, magukba forduló kis betegek könnyebben megnyílnak. Az állat minden más eszköznél erősebb motivációt jelent a mozgásra, még azoknál is, akiknek egyébként nagy nehézségekbe ütközik egy-egy mozdulat. Egy kutyát vezényszavakkal irányítva például az amúgy magatehetetlen páciens úgy érzi, van kontrollja az események felett, és még a legnagyobb erőfeszítések árán is szívesen adja oda az ebnek a megtett utasításért a jutalomfalatot.
Ahol erre nyitott a vezetőség, és a szabályok megengedik, ott idősek otthonában, sőt börtönökben is alkalmaznak négylábú és szárnyas „antidepresszánsokat”. A reményvesztett embereknek ezek a kis élőlények visszaadják az életkedvüket, gondozásuk révén újra hasznosnak és fontosnak érezhetik magukat. Sajnos Magyarországon ennek a feltételei még nem tisztázottak, gyakran egészségügyi okokra hivatkozva tagadják meg e csodálatos terápia lehetőségét. Pedig egy ápolt, rendben tartott állat nem jelent veszélyt az emberre. Ilyen alapon a kórházakban sem lehetne engedni a látogatást, sem újabb páciens felvételét, hiszen egy fertőző beteg nagy veszélyt jelent mások számára…
Az is bizonyítást nyert, hogy nem csak lelki segítséget nyújtanak szőrös-tollas barátaink, hanem indirekt módon erősítik az immunrendszert is. Simogatásuk például a magas vérnyomást csökkenti, és számos más betegség esetében is jó hatásúak – valószínűleg a kedélyállapot javítása révén.
Hozzászólások