Szokás húsvétkor csibét, kacsát, nyuszit ajándékozni. ezek a kis állatok az új évben születtek, így a természet újjászületését szimbolizálják. A megfelelően szoktatott nyuszi élhet lakásban, csirkét vagy kacsát azonban csak udvarban tartsunk.
Egy személyes történettel kezdem, figyelmeztetésül az ellágyuló szülőknek. Gyerekkoromban édesanyám hazahozott két kiskacsát, nem tudott nekik ellenállni. Az öcsémmel visongtunk az örömtől, amikor a kis pelyhes sárga állatok előkerültek a dobozból. Egy kiszuperált gyerekkád lett éjszakára az otthonuk, napközben pedig kivittük őket „legeltetni”. Sajnos gyorsan nőni kezdtek, kibújtak a fehér tollkezdeményeik, és persze dolgukat elvégezték mindenütt, ahol csak voltak. A családi kupaktanács végül úgy döntött, hogy a hápogóknak menniük kell. Szerencsére egy ismerős elszállította őket valami tanyára, és csak reménykedni tudok, hogy természetes halállal múltak ki, öreg korukban.
Az állattartás mindig felelősséggel jár, és az új szerzeménynek olyan életkörülményeket kell biztosítanunk, amelyek valamennyire emlékeztetnek természetes viszonyaikra. Ha valaki mégis bevállalja a nyuszit, mint házi kedvencet, gondoskodjon számára előre megfelelő helyről és tápanyagról. Nagyon fontos, hogy minden olyan dolgot, amiben kárt tud tenni (fa bútorok, cipők az előszobában, műanyag tálka stb.), vagy aminek szétrágásakor magának tud sérülést okozni (pl. elektromos vezetékek), helyezzünk át számukra elérhetetlen helyre.
Ha lehetőségünk van arra, hogy kertben tartsuk az állatokat, célszerű ketreccel ellátott kifutót elkeríteni a tapsifülesnek. A ketrec anyaga ne legyen mérgező (ólomtartalmú festékek). A kis menedéket házilag is könnyen elkészíthetjük, némi keményfa és drótháló segítségével. Ne legyen túl nagy, mert nem érzi majd otthonosnak, de túl kicsi sem, mert az kényelmetlen. Az állat felnőttkori méreteit alapul véve úgy számoljunk, hogy könnyedén meg tudjon fordulni benne, felfelé pedig ki tudjon nyújtózni (átlagos méret esetén kb. fél méter). A kert széltől óvott sarkában helyezzük el az építményt, ahol viszonylag kevés mozgás van, mert a nagy nyüzsgés zavarja az amúgy is ijedős nyulakat.
Etetésre kaphatók előre gyártott granulátumok, amiket érdemes kiegészíteni szárított fűszénával (ez a rosttartalma miatt lényeges), sárgarépával, káposztával, karalábéval. Minden zöldséget alaposan megmosva, megszárítva kell odaadni, nehogy az esetleges permetanyag megmérgezze az állatot. Kínálhatunk még tyúkhúrt, lóherét, csalánt, és olyan növényeket, amelyekről biztosan tudjuk, hogy nem tartalmaznak mérgező anyagokat. Táplálék mindig legyen a nyuszik előtt, mert nagyon gyors anyagcseréjű állatok, és ha sokáig nem esznek, felborulhat az emésztésük. Kenyérhéjat, csokit, egyéb emberi táplálékot tilos nekik adni, mert a sok szénhidrát megzavarja a bél-flórájukat, így hamar hasmenéses panaszokhoz, sőt, súlyos esetben mérgezéshez is vezethet. Víz mindig legyen előttük, ha lehet, golyós önitatóban, mert ebből nem pancsolják ki. Nyáron árnyékos helyen tartsuk őket, nehogy hőgutát kapjanak.
A kertben tartott állatokat kinn lehet hagyni télen is, ha fagymentes kuckót építettünk a számukra. Tegyük egy kis emelvényre a házikójukat, hogy a talaj menti fagyok ne érjék el őket, illetve hogy a csapadék el tudjon alatta csorogni a házuk alól.
Fertőző betegsége ellen is védeni kell őket: az állatorvosnál tájékozódjunk az oltásokról. Mivel a leggyakoribb betegségeket szúnyogok terjesztik, már tavasszal aktuális ezek ellen a vakcinázás. Ha tehát valaki húsvétra kapott élő ajándéknyuszit, minél hamarabb keresse fel az állatorvosi rendelőt.
Hozzászólások