A hatályos jogi szabályozás értelmében a lakossági fogyasztók előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy válasszanak a különböző kereskedők ajánlatai közül, és vándoroljanak a jobb tarifák reményében. Feltéve, ha találnak kedvező ajánlatot a piaci kínálatban.
Hogyan működik?
Egymástól jogilag elkülönülten működnek a gázvezetékek üzemeltetői (elosztók) és a földgáz értékesítői (szabadpiaci kereskedők és egyetemes szolgáltatók). A kereskedő értékesíti a földgázt, az elosztó feladata pedig eljuttatni azt minden háztartáshoz. A meglévő gázhálózaton keresztül nemcsak egyetlen kereskedő szolgáltathat a fogyasztóknak, hanem annyi, ahány arra engedélyt kap a Magyar Energia Hivataltól. Több szolgáltató egymáshoz képest kedvezőbb ajánlatokkal állhat elő, elkezdődhet a verseny a fogyasztókért. A szolgáltatóváltáshoz tehát nem kell új csatlakozási pontokat létesíteni, a gázmérő is a régi marad: csupán egy szabályozott, jogi folyamatot kell türelmesen végigjárnunk.
A kereskedőváltás lépései
A folyamat megértéséhez szükséges néhány alapvető jogviszonyt tisztázni. A fogyasztónak az eredeti kereskedőjével (ami rendszerint a régi közüzemi szolgáltatója, új elnevezéssel: egyetemes szolgáltató) fennáll egy szolgáltatói szerződése. Ahhoz, hogy a fogyasztó a jövőben mástól, egy új kereskedőtől vásárolhassa a földgázt, fel kell mondania a meglévő szerződését, el kell számolnia a fogyasztásával, tartozásaival, majd szerződést kell kötnie az új kereskedővel. Az új kereskedő a fogyasztást onnantól kezdve számlázza ki a saját tarifái szerint, amikor a fogyasztó régi szerződése megszűnt, és az új szerződés életbe lépett.
1. lépés: szerződés felmondása a régi kereskedőnél, az új előkészítése
A fogyasztó jogosult a szerződését egyoldalúan felmondani, ezt írásban kell elküldenie az eredeti kereskedőjének. Mivel a kereskedővel való elszámolás bonyolult, a szerződés csak a felmondást követő 2. hónap első napján szűnik meg. Vagyis akár június 1-jén, akár június 30-án mondjuk fel a szerződést, akkor is augusztus 1-jén szűnik meg a szerződés az eredeti kereskedővel, emiatt érdemes a szerződést mindig hónap végén felmondani. A szolgáltató csak akkor fogadja el a felmondást, ha annak időpontjában a fogyasztónak nincs fennálló, lejárt tartozása. Az új kereskedővel a régi szerződés tervezett megszűnésének napjától (pl. augusztus 1.) kezdődően kell szerződni, azonban az új szerződés előkészítését már a régi szerződés írásbeli felmondása előtt érdemes megkezdeni, nehogy végül szolgáltató nélkül maradjunk. Feltétlenül tájékozódni kell a szolgáltatás feltételeiről is.
2. lépés: előlegszámla rendezése
Miután az eredeti szolgáltatónk kézhez vette az írásos felmondást, kötelessége azt 8 munkanapon belül visszaigazolni nekünk. A visszaigazolással egy időben köteles tájékoztatást adni az elszámolás részletes feltételeiről, és megküldeni nekünk az előlegszámlát. Az előlegszámla egy becsült számla, amit a szolgáltató a saját maga „bebiztosításául” állít ki, hiszen a szerződés csak 1-2 hónap múlva szűnik meg, a lakossági felhasználó pedig addig is fogyasztja a gázt. Az előlegszámla kibocsátását a jogszabályok is lehetővé teszik. A gyakorlatban a szolgáltató a kereskedőváltás napjára nézve előre megbecsüli a várható fogyasztás mennyiségét, a becslés alapját az előző év hasonló időszakának fogyasztási jellemzői képezik. Tehát ha a fogyasztó június 30-án e-mailben felmond, neki július 10-ig kapnia kell egy visszaigazolást arról, hogy augusztus 1-jén megszűnik a szerződése, továbbá kap mellé egy előlegszámlát, aminek mértékét az előző év augusztusi fogyasztása és az ún. fogyasztási jelleggörbék határozzák meg.
Az előlegszámlát a kereskedőváltást megelőző 15. napig köteles a fogyasztó megfizetni, esetünkben július 15-ig. Ha a fogyasztó elmulasztja a fizetési határidőt, az eredeti szerződése fennmarad, nem szűnik meg, emiatt az új szolgáltatóhoz sem tud „átigazolni”.
3. lépés: végleges elszámolás
Miután a fogyasztó régi szerződése megszűnt, és már egy új kereskedőtől vásárolja a gázt, az eredeti szolgáltató és a fogyasztó a kereskedőváltást követő 8 napon belül kötelesek egymással teljes körűen elszámolni. Vagyis utólag mód van a megbecsült fogyasztás ténylegeshez való igazítására: ha a fogyasztó azt észleli, hogy az eredeti kereskedő túlbecsülte a fogyasztást, tehát az óra a vártnál kevesebben állt a szerződés megszűnésekor, akkor jelezheti a régi szolgáltató felé, általában a szerződés megszűnését követő 2. napig. Fordított eset is előfordul: ha a szolgáltató munkatársa a kereskedőváltás napján leolvassa az órát, és megállapítja, hogy kevesebbet becsült (mert az óra többet mutat a becsültnél), akkor ő is korrekciót kezdeményezhet.
A korrekciók a végleges elszámoló számlában öltenek testet. A végső elszámolás részletes szabályai azonban kereskedőnként eltérhetnek, mivel azt az egyes üzletszabályzatok tartalmazzák. A jogszabály azonban kimondja, hogy csak akkor lehet minden tartozást rendezettnek tekinteni, ha az előlegszámla és a végleges elszámoló számla is teljesítve van.
Csak saját felelősségünkre!
A lakossági fogyasztók rendszerint csak a kedvezőbb tarifák reményét tartják szem előtt, amikor kereskedőt váltanak, míg az egyetemes szolgáltatáshoz fűződő garanciákat és minőségi előírásokat nem. Az egyetemes szolgáltatásról tudni kell, hogy egy sajátos földgáz-kereskedelmi mód, amire különleges jogszabályi előírások vonatkoznak, legtöbbször a fogyasztók javára. Amennyiben a fogyasztó átlép az egyetemes szolgáltatótól egy szabadpiaci kereskedőhöz, jogszabályi garanciákat veszít, a másik oldalról azonban kedvezőbb gázárat nyerhet. A fogyasztónak ennek mérlegelésével kell eldöntenie, hogy érdemesnek tartja-e a kilépést a szabadpiacra.
Hozzászólások