A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt minden esetben valamilyen szerződés szabályozza. A jogszabályok ma már egyre erőteljesebb védelmet nyújtanak a szolgáltatást igénybe vevőnek, sőt, kormányrendelet szól a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről.
Szinkronban az uniós szabályozással, a belső jogunkban is nagy szerepet kapott a jogalkotási eljárás során a fogyasztóvédelmi garanciák rendszerének kidolgozása és átültetése, mely egyre szélesebb körű védelmet biztosít a különböző fogyasztói szerződésekben meghatározott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztóknak.
Garanciák
A szolgáltatások nyújtásának feltételeit meghatározó jogszabályokban szereplő főbb garanciák:
n Az indoklási kötelezettség nélküli elállás jogának egyre szélesebb körű biztosítása a fogyasztók részére. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidő változó, lehet 8 vagy 15 munkanap is. Ez alatt az idő alatt a fogyasztó bármikor indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, és csak a jogszabályban előírt esetleges költségeket (pl: postaköltségek) kell megtérítenie.
n A jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettség elmaradása az indokolás nélküli elállási határidő meghosszabbodását vonja maga után.
n A jogszabályoktól csak és kizárólag a fogyasztó előnyére, számára kedvezőbb feltételeket teremtve lehet eltérni.
n Vita esetén a bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót terheli.
n A fogyasztó a jogszabályokban meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le, ha a szerződés ilyen feltételt tartalmaz, az semmisséget eredményez, arra jogot és kötelezettséget a szolgáltató nem alapíthat.
n A szolgáltatók kötelezettsége a részletes, írásban történő tájékoztatás, melynek egyértelműnek, pontosnak és közérthetőnek kell lennie (például üdülőhasználati jog megszerzésére irányuló, illetve távollévők között kötött szerződések esetén).
n Külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokban az alkalmazandó jog kikötésére vonatkozó korlátot jelent, hogy a jogválasztás nem vezethet a magyar szerződési jog fogyasztóvédelmi szabályainak mellőzéséhez.
n A Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló együttműködési kötelezettségből eredő tájékoztatásra, értesítésre vonatkozó szabályok előírása, melyek természetesen a fogyasztóra is kötelezettségeket rónak, azonban – másik oldalról – nagyfokú biztonságot jelentenek számára egy adott szerződéses jogviszony vonatkozásában.
n A jogszabályok számos esetben megjelölik a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szerveket, s az ezekről való tájékoztatásnak optimális esetben a szerződés részévé kell válnia.
n A fogyasztói szerződés feltételeiben lehetnek olyan tisztességtelen elemek, melyek a fogyasztóra egyoldalúan hátrányosak. Ezen feltételeket nemcsak a fogyasztók, hanem az arra jogszabály alapján feljogosított szervek is megtámadhatják a bíróság előtt.
n 1999. január1-től hatályosak a területi gazdasági kamarák mellett működő ún. békéltető testületekre vonatkozó rendelkezések. A testület működésének célja a fogyasztói jogviták egyezségen alapuló rendezése, lehetőséget teremtve ezáltal a fogyasztóknak arra, hogy a bírósági eljárást elkerüljék.
Az írás megmarad?
A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt minden esetben valamilyen szerződés szabályozza. A szerződés a felek egybehangzó akaratnyilatkozatán alapul, melyben felsorolásra kerülnek a kötelezett (szolgáltató), és a jogosult (fogyasztó) jogai és kötelezettségei.
A szerződéseket meg lehet kötni írásban, szóban és ráutaló magatartással. Utóbbi esetben például szerződés keletkezik a BKV és az utas között abban az esetben, ha felszáll egy autóbuszra, vagy a vállalkozó és az utas között, ha beül egy taxiba. A legbiztonságosabb azonban napjainkban írásban szerződést kötni, mivel a szolgáltatás teljesítésének elmaradása vagy nem megfelelő minőségű, hibás teljesítése esetén könynyebb a bizonyíthatóság.
Általános feltételek
A szerződések kapcsán meg kell ismerkednünk még két fogalommal. Az egyik az általános szerződési feltétel, a másik pedig a tisztességtelen szerződési feltétel. Mindkét feltétel, mint a mindennapi életünket leggyakrabban szabályozó jogág, a polgári jog szabályozásai körébe tartozik.
Abban az esetben, ha a szerződés egyik szereplője, alanya vagy kötelezettje több fogyasztó részére ugyanazt a szolgáltatást nyújtja (pl. ivóvizet szolgáltat), úgynevezett blankettaszerződések, vagy tömegügyletek keletkeznek. Itt a szolgáltató oldalán mindig ugyanaz a szolgáltató szerepel, illetve ugyanazt a tartalmú ajánlatot teszi a jogosultaknak (fogyasztóknak). Ha az ajánlatot a fogyasztó a szerződésben feltüntetett feltételekkel elfogadja, létrejön a szerződés, érvényes és hatályos lesz.
Ezek a szerződések jellemzően általános szerződési feltételeket tartalmaznak. Olyan feltétel minősül tehát általános szerződési feltételnek, melyet a szolgáltató több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz, és amelynek a meghatározásában a másik fél (fogyasztó) nem működhetett közre.
Az ilyen szerződést természetesen nem köteles aláírni a fogyasztó, de akkor vállalnia kell, hogy esetleg nem kap szolgáltatást.
(folytatás a 44. oldalon)
(folytatás a 43. oldalról)
Lehetőség van arra is, hogy a felek közös megegyezésével az általános szerződési feltételekben foglaltaktól eltérő feltételek alapján kössék meg a szerződést.
A szolgáltatónak előzetesen lehetővé kell tennie, hogy a szerződést, vagy egyes feltételeinek módosítását előre, időben megismerhesse a fogyasztó.
Tisztességtelen feltételek
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 93/13. tanácsi irányelve tartalmaz rendelkezéseket a fogyasztókkal kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről. Hangsúlyozni kell, hogy az irányelv kizárólag a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyok tekintetében alkalmazható, tehát gazdálkodó szervezetek között nem. Az irányelv szerint egy szerződési feltételt tisztességtelennek kell tekinteni akkor, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben jelentős egyensúly-eltolódást okoz a felek szerződésben foglalt kötelezettségeiben, a fogyasztó hátrányára.
A fenti irányelv rendelkezéseit figyelembe véve, az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat során 1997-ben módosultak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései is. A Ptk. két esetben konkrétan meg is nevezi, hogy mikor egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása:
n akkor, ha a szerződésre irányuló lényeges rendelkezésektől jelentősen eltér,
n vagy, ha összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendelkezéseivel.
A belső jogharmonizációs folyamat eredményeként kormányrendelet szintű szabályozás rendezte részletesebben a tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket. (A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999/II.5/ Kormányrendelet). Ez a jogszabály mindössze két paragrafusból áll. Az első azokat a rendelkezéseket tartalmazza, mely alapján a bíróság eljárása nélkül is semmisnek minősül a szerződési feltétel. (Pl. ha a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet (szolgáltatót) egyoldalúan jogosítja fel).
Ha egy szerződési feltétel semmisnek tekintendő, az abban foglaltakat úgy kell tekinteni, mintha a szerződést erre vonatkozóan meg sem kötötték volna, tehát a szerződés előtti eredeti állapotot vissza kell állítani, az esetlegesen felmerült fogyasztói teljes kár pedig érvényesíthető a bíróság előtt.
A második paragrafusban felsorolt esetekben viszont a szerződést a bíróságon meg kell támadni, és a bírói mérlegeléstől függően minőség a szerződési feltétel tisztességesnek, vagy tisztességtelennek minősülni. A tisztességtelen szerződési feltételekkel összefüggésben több állami, önkormányzati hatóság és érdekképviseleti szervezet is terjeszthet elő közérdekű keresetet, és indíthat pert. A bírósági ítélet joghatása, hogy annak jogerőre emelkedése után gazdálkodó szervek (szolgáltatók) és fogyasztók közötti szerződésekben alkalmazott ugyanezen jogellenes szerződési feltétel esetén az automatikusan semmisnek minősül, és a bíróság ítéletének tartalma szerinti feltétel lép a helyébe. Meg kell említeni azt is, hogyha nem a felsorolt hatóságok lépnek fel a perben, hanem a fogyasztó, mint magánszemély, akkor a bíróság döntését csak abban az egy vitatott szerződésben lehet alkalmazni.
Hozzászólások