A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség évről-évre kiemelt figyelmet fordít a forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árfeltüntetésének ellenőrzésére.A megfelelő ártájékoztatás – terméken és kirakaton – biztosítása érdekében történő fellépés a fogyasztóvédelem területén kiemelkedő jelentőségű, mivel az egyik legfontosabb fogyasztói alapjognak – a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogának – érvényre juttatását szolgálja.
A közelmúltban lefolytatott országos vizsgálat időpontjának megválasztásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a kereskedelemben és a legtöbb szolgáltatási területen az elmúlt évről megmaradt készletek akciós kiárusítása, és az áremelések jellemzően a naptári év kezdetéhez kapcsolódnak. Így ebben az időszakban az árváltozások miatt a fogyasztók fokozottan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
Hiányzik, hamis…
Gyakori probléma, hogy a termékek alatti polcon elhelyezett címkén kiírt fogyasztói ár nem egyezik meg a pénztárnál alkalmazott elektronikus árleolvasó készülék által jelzett árral.
Esetenként – jellemzően a szolgáltatási területen (javító szolgálatok, fodrászüzletek) – előfordult a „-tól -ig” típusú ártájékoztatás. Előfordult olyan eset is, amikor az árcímkét – jogszabályi tilalom ellenére – úgy helyezték el a terméken, hogy az eltakarta a fogyasztói tájékoztatót, vagy az élelmiszer minőségmegőrzési idejének lejárati dátuma nem volt olvasható.
Az ártájékoztatás teljes hiánya főként a fotó-, illetve optikai üzleteknél volt jellemző. Emellett több, számítástechnikai árut, illetve autóalkatrészt forgalmazó üzletben tapasztalták a felügyelők, hogy a termékek árát nem tüntetik fel, azt csak a számítógépes nyilvántartásból hajlandóak közölni.
Az egységár az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő árat jelenti. Az egységárról történő tájékoztatás alapján lehetséges az egyes termékek árának összehasonlítása. Vannak üzletek, amelyek üzemeltetőinek nincs tudomása egységár-feltüntetési kötelezettségéről. A tájékoztatás hiányosságai áruházláncok esetében főként a háztartás-vegyipari, kozmetikai cikk osztályon voltak megfigyelhetők.
Több esetben tapasztaltuk, hogy az egységárat – az eladási árral azonos összegben – db-ban adták meg, annak ellenére, hogy térfogatra vagy tömegre értékesített áruról volt szó. Szintén inkább az egységárral kapcsolatban fordult elő, hogy abban a fizetőeszköz nemét elmulasztották feltüntetni.
A kifogásolt üzletekben a hiányosságok jelentős hányada abból eredt, hogy a termékek hamis egységár-megjelöléssel kerültek a polcokra, ami a fogyasztókat félrevezető hatása miatt igen súlyos jogsértésnek tekinthető.
„+ ü” – jogszerűtlen
A vizsgálat kiterjedt a betétdíjak feltüntetésének ellenőrzésére is. A kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani, illetve az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatnia kell.
A betétdíjas termék eladási árát a betétdíj összegével számítottan egy összegben kell feltüntetni, a fogyasztók részére azonban külön tájékoztatást kell adni a betétdíj mértékéről is.
Lényeges továbbá, hogy a csomagolóeszköz visszavételekor a forgalmazó az eladáskor felszámított betétdíjat köteles visszafizetni.
Jogsértő az a gyakorlat, amikor a kereskedő kizárólag az üzletében vásárolt betétdíjas csomagolóeszközt váltja vissza.
E kötelezettsége valamennyi általa forgalmazott – és nem csak az általa értékesített – göngyöleg esetében fennáll.
A betétdíj összegéről való tájékoztatás terén legjellemzőbb hiányosság az volt, hogy az eladási ár mellett a „+ü” feliratot tüntették fel, de a betétdíj mértékéről nem adtak tájékoztatást. Előfordult továbbá, hogy még csak nem is utaltak arra, hogy betétdíjas áruról lévén szó-, és a csomagolóeszköz díját is meg kell fizetni.
Pozitív változást tapasztaltunk viszont a betétdíjas göngyölegek visszaváltásának területén. A vizsgált esetekben a kereskedők az általuk forgalmazott üvegek visszaváltását biztosították, a visszatérített összeg pedig egy esetben sem volt alacsonyabb, mint a csomagolóeszközért a vásárláskor felszámított díj.
„Nemszeretem” kötelezettség
A kirakati ártájékoztatással kapcsolatos jogszabályi követelmények ellenőrzésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség minden évben fokozott figyelmet fordít, mivel e tekintetben gyakoriak a hiányosságok. Sokszor a kereskedő éppen azt tartja érdekében állónak, hogy az üzlet kirakatában az ott elhelyezett termékek árait ne tüntesse fel. Számos forgalmazó tart attól, hogy ha a kirakatban lévő áru meg is tetszik az arra sétáló vevőnek, az árat meglátva esetleg mégsem tér be az üzletbe. A mulasztó kereskedők gyakran hivatkoznak a konkurenciaharcra, illetve arra, hogy ártájékoztatási kötelezettségüknek a kirakat esztétikai képének megőrzése érdekében nem tesznek eleget. Mindazonáltal bármely okból marad is el a kirakati ártájékoztatás, annak hiánya minden esetben jogsértést valósít meg. A jogszabály előírja, hogy az áru árát forintban az üzletben és – a kirakatban történő bemutatás esetén – a kirakatban is fel kell tüntetni. Hangsúlyozandó, hogy a kirakati ártájékoztatás akkor tölti be szerepét, ha a kirakatot szemlélő járókelők által jól olvasható.
A kirakati ártájékoztatás teljes hiánya tipikusan az ékszer-üzleteknél volt megfigyelhető, ahol a kereskedők az áruk méretére hivatkozva megvalósíthatatlannak tartják a jól látható, egyértelmű ártájékoztatást, míg mások vagyonvédelmi okokra hivatkozva próbálják kimenteni mulasztásukat.
Több esetben találkoztak a felügyelők túlzsúfolt kirakatokkal, amelyekben ugyan valamennyi bemutatott terméken megtalálható volt az árjelzés, az áruk azonban egymást, és a másik terméken elhelyezett ártájékoztatót is takarták.
Melyik ár az igazi?
Amennyiben a kereskedő akció keretében meghatározott termékeket kedvezményes áron kínál értékesítésre, ezen áruk esetében mind az akciós eladási, mind az akciós egységárat fel kell tüntetnie.
E területen a kifogások jellemzően abból adódtak, hogy számos üzletben az akciós termékek eredeti áráról és a kedvezmény mértékéről tájékoztatják a fogyasztókat, az akciós – azaz fizetendő – árról azonban nem, így a vásárlónak kell kiszámítania, hogy ténylegesen mennyibe is kerül az áru.
A forgalmazó a jogsértést számos esetben azzal követi el, hogy kettős árjelzés esetén a magasabb eladási áron értékesíti az árut, illetve a termékért nem az azon feltüntetett eladási árat számolja fel. A megkárosítás más okból is adódhat, így pl. egyes élelmiszerek esetében a csomagolóanyag tömegének a termék tömegébe történő beleméréséből.
Az ártájékoztatási hiányosságok jelentős része az egységár feltüntetésének elmulasztásából adódik.
Az országos vizsgálat tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a továbbiakban a fogyasztóvédelmi hatóságok részéről még hatékonyabb és szigorúbb fellépésre van szükség az árfeltüntetési hiányosságok megszüntetése érdekében.
Hozzászólások