Postaládánkban a sok akciót hirdető újság között egyre gyakrabban találkozhatunk olyan szórólappal, amelyen buszos kirándulásra invitálnak bennünket valamelyik festői szépségű hazai tájra, pénztárcánkat kímélő áron. Az utazás során még egy termékbemutatón való részvételre is lehetőséget biztosítanak, amelynek végén – ígéretük szerint – mindenképpen ajándékba kapunk majd valamilyen igen praktikus, kitűnő minőségű háztartási eszközt.
Egy termékbemutatóval összekötött, kedvező árú utazási ajánlat sokak számára vonzó lehet, hiszen – látszólag – minden tekintetben rendkívül előnyös. Így többen nem akarják kihagyni a kínálkozó lehetőséget, kitöltik és visszaküldik a jelentkezési lapot a megadott címre. A városnézés, illetve a természetben tett séta után türelmesen végignézik és -hallgatják az árubemutatót, amelynek célja rendszerint az, hogy a résztvevőket a kérdéses termék kedvező tulajdonságainak felvonultatásával és hangsúlyozásával vásárlásra bírják rá.
Ne legyünk hiszékenyek!
Az eladó – az áru típusától függően – nem egyszer egészségjavító hatásúnak vagy a háztartási munkát jelentősen megkönnyítőnek tünteti fel a bemutatott terméket, amelyhez a fogyasztó „most különösen jutányos áron juthat hozzá”. Valójában azonban az ily módon kínált termékek jelentős része nem rendelkezik semmilyen kiemelkedő jellemzővel, és ugyanaz vagy hasonló áru beszerezhető az üzletekben is sokkal alacsonyabb áron. Mindazonáltal a résztvevők közül többen bíznak az elhangzott információk valósághűségében, és az eladó ajánlatára nem is szívesen mondanak „nem”-et, mert valamennyire elkötelezettnek érzik magukat a kedvező árú kirándulás miatt. Előfordul az is, hogy az eladó agresszív magatartásával igyekszik rábírni a fogyasztókat az adásvételi szerződés megkötésére.
Olykor a helyszínen elhangzik valamilyen utalás arra vonatkozóan, hogy amennyiben a fogyasztó később meggondolná magát, „visszamondhatja az üzletet”, de sokszor még erre sem kerül sor. Végül a jelenlévők közül többen a vásárlás mellett döntenek, jóhiszeműen, a másik félben megbízva aláírják az adásvételi szerződést anélkül, hogy elolvasnák azt.
Helyrehozhatjuk tévedésünket?
A megvásárolt termékről általában csak a kirándulásról hazatérve derül ki, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, esetleg hibás, vagy egyszerűen nincs is rá szükségünk. Ennek felismerését követően a fogyasztók gyakran reklamálnak az eladónál annak érdekében, hogy visszakapják a termék vételárát. Az eladó azonban e tekintetben nem mindig tanúsít együttműködést. Vannak olyan esetek is, amikor a fogyasztó nem tudja, hogy kihez fordulhat panaszával, illetve nincs tisztában az őt megillető jogokkal sem, mivel erről az eladó nem adott számára tájékoztatást, holott a vonatkozó jogszabály ezt kifejezetten előírja.
Az utazással egybekötött termékértékesítési forma az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység körébe tartozik, amelynek keretében megkötött szerződéstől a fogyasztó utóbb indokolás nélkül elállhat. Az elállásra a szerződés megkötésétől, illetve abban az esetben, ha a fogyasztó az árut később kapta meg, a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon – tehát nem csak nyolc napon – belül van lehetőség.
Az elállási jog bármilyen okból gyakorolható, hiszen e döntésünket indokolni sem kell. Nem szükséges tehát, hogy a
terméknek bármilyen hibája legyen, elegendő, ha csupán a vásárlást követően meggondoltuk magunkat, az eladó ugyanis a hibátlan árut is köteles visszavenni. Az elállás joga egyetlen esetben nem gyakorolható: ha a fogyasztó nem tudja az árut teljes egészében visszaszolgáltatni, mert az pl. megsemmisült, elveszett stb.
A fogyasztó a jogszabály alapján őt megillető elállási jogról érvényesen nem mondhat le. Ezért ha az adásvételi szerződésben rögzítésre kerül, hogy a fogyasztót elállási jog nem illeti meg, ezt a rendelkezést a vásárló nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja, és ugyanúgy jogosult a szerződéstől való, nyolc munkanapon belüli indokolás nélküli elállásra, mint egyéb esetekben.
Az elállási jog következményei
Az elállás következtében a fogyasztó köteles a terméket az eladónak visszaszolgáltatni, az eladó pedig köteles a vételárat visszafizetni a fogyasztó részére. A fogyasztó kizárólag az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket köteles megfizetni, ezen felül egyéb költség nem terheli. Tehát amennyiben kipróbálja, használja az árut – mielőtt elállási jogát gyakorolná -, a használatért tőle díj nem követelhető.
Ha a fogyasztó az árut rendeltetésének megfelelően használja, és ennek során a termékben értékcsökkenés következik be (pl. a vásárolt biomatrac egy hét alatt kikopik alatta), ezt szintén nem köteles megfizetni. A neki felróható értékcsökkenést azonban értelemszerűen meg kell térítenie az eladó részére.
A kereskedők, szolgáltatók gyakran élnek a kötbér kikötésének lehetőségével, és az adásvételi szerződésbe építenek egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében elállás esetén a fogyasztó nagyobb összegű kötbér megfizetésére köteles. Ez komoly visszatartó erővel bírhat a fogyasztók számára az elállási jog gyakorlásával kapcsolatban, éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy a jogszabályon alapuló, indokolás nélküli elállási jog gyakorlása esetén a fogyasztótól kötbér nem követelhető.
Tájékoztatási kötelezettség
A fentiekben ismertetett elállási jogunkról egyébként maga az eladó is köteles bennünket tájékoztatni, írásbeli formában, legkésőbb a szerződés megkötésekor (ennek általánosan alkalmazott formája a szerződés szövegében történő tájékoztatás). Ennek ellenére a tájékoztatás számos esetben csak szóban történik meg, egy rövid utalás formájában, ami arra vonatkozik, hogy a vevő nyolc munkanapon belül visszaadhatja/küldheti a terméket. Fogyasztói panaszokból ismeretes azonban, hogy több esetben erre sem kerül sor, és a jogban járatlan vevőnek nincs tudomása arról, hogy lehetősége lenne a visszalépésre.
Az írásbeli tájékoztatás sem mindig megfelelő, előfordul, hogy csak a vonatkozó jogszabályhelyre történik hivatkozás, amelynek tartalmát a fogyasztónak kell kiderítenie, ha a szerződés ezen pontját értelmezni akarja. Egyes esetekben pedig az eladó az elállási jog gyakorlásának időtartamáról ad téves tájékoztatást, nyolc munkanap helyett csak nyolc napot biztosít az elállásra.
Az írásbeli tájékoztatást keltezéssel kell ellátni, és a fentieken túl ki kell terjednie annak a személynek a nevére és címére is, akivel szemben a fogyasztó elállási jogát gyakorolhatja.
Lényeges, hogy amennyiben az eladó az előzőek szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis, azaz úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna. A semmisségre pedig bárki határidő nélkül hivatkozhat. Amennyiben tehát a fogyasztó az utazás során tartott árubemutatón megvásárol egy terméket, de az eladó legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésekor nem ad számára írásban tájékoztatást az őt megillető elállási jogról, így azt nem gyakorolja a jogszabályban előírt nyolc munkanapos határidőben, a szerződés semmissége címén bármikor ugyanúgy viszszakövetelhető a termék vételára. Megjegyzendő, hogy a követelés bíróság előtt azonban eredményesen kizárólag az általános elévülési időn belül – amelynek időtartama öt év – érvényesíthető.
Ha az eladó nem akar fizetni…
A fentieket követően nézzük meg, mit tehet a fogyasztó abban az esetben, ha tisztában van elállási jogával, azt megfelelő határidőn belül gyakorolni kívánja, az eladó azonban mégsem hajlandó visszatéríteni számára a termék vételárát. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszokból megállapítható, hogy sok fogyasztó úgy gondolja, elkerülheti a pereskedést, ha „a fogyasztóvédelem” segítségét kéri az ügyben. A hatóság azonban nem kötelezheti a forgalmazót a vételár visszatérítésére, a hatályos jogszabályok értelmében ugyanis erre nincs lehetősége. Elutasító döntése azonban nem jelenti azt, hogy a panasz megalapozatlan, a megfelelő fórum előtt ugyanis a követelés eredményesen érvényesíthető. Ez a fórum pedig hazánkban jelenleg a bíróság és a békéltető testület.
Utóbbi eljárásának igénybevétele ajánlott akkor, ha a fogyasztó szeretné elkerülni a bírósági eljárást, s nehezen figyelmen kívül hagyható további előnye, hogy megindítása ingyenes.
A legszerencsésebb azonban, ha kereskedelmi ügyleteinknél tudatos fogyasztóként járunk el; körültekintően, alaposan áttanulmányozunk minden szerződést, nyilatkozatot, mielőtt aláírnánk azt; és a kereskedők, szolgáltatók nyomására se engedünk a bennünket megillető jogokból.
Hozzászólások