Szabó Szilvia kajakbajnoknőnk soha nem akart kertes házba költözni. élete felét kényelmetlen hajókban tölti, így szabadidejében nem ellenkezett a társasházak nyújtotta kényelem ellen. Párja rábeszélő szavai és a silány lakáskínálat azonban két évvel ezelőtt házépítésre buzdította, s a nemrég elkészült otthonban gondolatai ma már csak a kert és a növények körül forognak.
Modern ház falusi környezetben. A domboldal tövében évtizedekkel ezelőtt létrejött lakónegyedben, klasszikus fehér házak
közé vegyülő színes homlokzatok jelzik, hogy a régi épületek sorában (vagy helyén) újak is életre keltek. Szilviéké igazi unikum a környéken, de nem hivalkodó küllemével, inkább friss árnyalatával hívja fel a figyelmet.
– Amikor már állt a ház, lenéztünk a közeli dombról, hogy felmérjük, milyen színű épületek vannak túlsúlyban a környéken – idézi fel Szilvi örömmel a tervezgetés élményeit. – Csupa piszkos fehér és sárga pont hemzsegett a fák között, néha egy-egy barack árnyalatú homlokzattal tarkítva. Nem volt nehéz tehát a döntés: a mi otthonunk márpedig kék lesz.
A nyeles telket édesanyámékkal közösen vettük, majd megfeleztük, és egymással párhuzamosan építkeztünk rá. Szerencsére a vőlegényem édesapja építési vállalkozó, így szakember irányítása mellett, alig hét hónap alatt elkészült az otthonunk. Elkészült – Fogalmazzunk úgy, hogy beköltöztünk, hiszen egy családi ház soha nem
lehet kész. A teret úgy alakítottuk ki, hogy tágasnak hasson és világos, benapozott helyiségeket kapjunk. Nagyon szeretjük
a fényt, ezért sok földig érő ablakot rakattunk be, sőt a nappali egyik falán utólag vágtunk három sávot, ahová üvegtéglákat helyezve született még egy napérte falszakasz. Az eredeti tervek szerint kisebb lett volna az egész ház, de időközben alaktalannak találtunk egyes helyiségeket, és kitoltunk néhány falat. A nappalit is azért tágítottuk, mert a teret kettéhasítva áll
a csigalépcső, és túl sok helyet foglal.
Az ülőgarnitúrát a párom édesapjától kaptuk az előző otthonunkba, de már kinéztük az ide illő bőrgarnitúrát. A lépcsőkorlát végleges változata kovácsoltvas lesz, de a lakhatási engedély megszerzéséhez egyik napról a másikra kellett felszerelnünk a kapaszkodót. A párom és édesapja állították össze, korántsem hibátlan, de a miénk.
A fürdőszobát nagyon megszerettük,
pedig nem egészen követi az álmainkat. Kinéztünk ugyanis egy sötétkék csempét, de nem volt raktáron, a burkoló pedig itt toporgott, hogy nem tud mivel dolgozni. A vőlegényem szép meglepetéssel készült: mialatt edzőtáborban voltam, megcsináltatta az emeleti fürdőt, és kifesttette a
fenti hálószobákat. Sírtam az örömtől, amikor megláttam.
Nem sok időm jut főzőcskézni, de télen gyakran lendülök neki, ilyenkor úgy kell kiparancsolni a konyhából. Álmainkban főzőszigetet képzeltünk el, de ehhez ez
a helyiség kicsire sikeredett. Azért persze könnyen megszoktam a kisebb, kényelmes konyhát, mert minden kézre esik benne. Nem beszélve arról, hogy a bútort Viski Erzsi papája gyártotta és alakította kedvemre.
És itt álljunk is meg egy szóra. Hiszen, ahogy ők hívják egymást, Böske és Sziszó kapcsolata sokkal elmélyültebb puszta sporttársi vagy baráti viszonynál. A két lány ízlése, stílusa, életfelfogása és derűje is hasonló. Egymás mögött ülnek a hajóban, együtt élnek át sikereket, együtt rokkannak bele kudarcokba, de minden helyzetben számíthatnak egymásra. A sors hozta úgy, hogy alig négy kilométerre laknak egymástól, de az már nem véletlen, hogy otthonuk is sok tekintetben hordoz azonosságokat. Persze mindez közös úti élményeikhez is kötődik, hiszen versenyeken és edzőtáborokban egy piacon vásárolnak, egymás nélkül is hasonló, de inkább egyforma dolgokat. Így alakult, hogy a fazsiráfok és plüsskoalák mindkettejüknél ott sorakoznak, felszerelésre vár két egyforma maszk, az étkezőasztalon ugyanannak a terítőnek két más árnyalatú változata terül el. Ha van olyan dísztárgy, ami esetleg csak egyikőjük polcán pihen, akkor azt biztosan a másiktól kapták, de erre is kitalálták a testvéries megoldást: mindenből maguknak is vesznek. Közös fotóik nemcsak albumokban, de extra keretekben a falakon és polcokon is helyet kaptak. Egy alapvető különbség mégis akad: Szilvinél kitüntetett helyet foglalnak el az elmúlt tizenhárom évben összegyűjtött kupák, érmek, díjak, és oklevelek. Előző lakásába nem költöztek vele, és hiányoztak neki, így most fő helyre kerültek. A szekrénybe már semmi nem fér, így most a tetején gyűjti a kupákat és vázákat. A legnagyobb már az emeletig ér…
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások