Az özönvízszerű esőzések sok gondot okoznak a lejtős telken épült házak lakóinak, hiszen a lehulló csapadékot valahogyan kordában kell tartaniuk. De a tereprendezés, a különböző magasságok áthidalása más esetekben is szükséges lehet, például, ha a kertet a szintek játékával szeretnénk érdekesebbé tenni.
A rézsűk
Kisebb szintkülönbség esetén rézsűt szoktunk alkalmazni. A hasznos sík területből valamennyit veszítünk ugyan, de kárpótol bennünket az a lehetőség, hogy a pázsit és növényzet akadálytalanul folyik egyik felületről a másikra, korlát biztosan nem kell, a kert látvány szempontjából nincs felszabdalva. A magassággal kapcsolatban azt jó tudni, hogy akkor szép egy kert, ha a felsőbb szinten lévő felületre is jól rálátunk, és ülve sincs a szemmagasság felett. Ez a szinthatár körülbelül 90 cm. A rézsűk lejtése a talajszerkezettől is függ, laza talajnál alacsonyabb, kötött talajnál magasabb rézsűszöget választhatunk. Kedvező arányúak az 1:4, 1:3 rézsűk, ahol egy méter magasságkülönbséget négy, illetve három méter hosszon tudunk áthidalni. Ez esetben a fűnyírás sem okoz különösebb gondot. A rézsűt meredekebbre készíteni, 1:2,5 vagy 1:2 arány-
nyal csak kötött talajban ajánlható, és talajszilárdító növényzettel kell telepíteni, mivel a fűnyírás itt nem igazán jöhet szóba.
{gallery}images/stories/verysimple/rezsu/1{/gallery}
A rézsűk
Kisebb szintkülönbség esetén rézsűt szoktunk alkalmazni. A hasznos sík területből valamennyit veszítünk ugyan, de kárpótol bennünket az a lehetőség, hogy a pázsit és növényzet akadálytalanul folyik egyik felületről a másikra, korlát biztosan nem kell, a kert látvány szempontjából nincs felszabdalva. A magassággal kapcsolatban azt jó tudni, hogy akkor szép egy kert, ha a felsőbb szinten lévő felületre is jól rálátunk, és ülve sincs a szemmagasság felett. Ez a szinthatár körülbelül 90 cm. A rézsűk lejtése a talajszerkezettől is függ, laza talajnál alacsonyabb, kötött talajnál magasabb rézsűszöget választhatunk. Kedvező arányúak az 1:4, 1:3 rézsűk, ahol egy méter magasságkülönbséget négy, illetve három méter hosszon tudunk áthidalni. Ez esetben a fűnyírás sem okoz különösebb gondot. A rézsűt meredekebbre készíteni, 1:2,5 vagy 1:2 arány-
nyal csak kötött talajban ajánlható, és talajszilárdító növényzettel kell telepíteni, mivel a fűnyírás itt nem igazán jöhet szóba.
Támfalak
Határozott előnyük a helytakarékosság. A rézsűknél említett 90 cm magasságnál itt is érvényes, azaz hogy komolyabb statikai méretezés nem előírás, ráadásul korlátra sincs feltétlen szükség, mert más módon, például növényzettel is megoldható a biztonság. Garázslehajtó, meredek hegyoldal természetesen magasabb támfalakat igényel, itt statikai méretezés vagy kész elemek esetén a forgalmazó által adott beépítési segédlet és előírás ad útmutatást.
Anyaguk szerint a támfalak lehetnek helyszínen készülő beton-vasbeton anyagúak, zsaluzattal vagy zsaluzó elemekkel, lehetnek beton-vasbeton anyagú készen gyártott elemek, fagyálló téglák és kövek, fából készülők, újabban pedig horganyzott ketrecbe zárt zúzottkövek.
Szerkezeti szempontból – tehát, hogy mitől nem dől ki – lehetnek súlytámfalak, befogott és szögtámfalak.
{gallery}images/stories/verysimple/rezsu/2{/gallery}
Beton támfalak
• Helyszínen kiöntött vasbeton támfalak
Ezek a legnagyobb teherbírású támfalak, különösen szögtámfalként építve. A legerősebbek általában „L” alakúak, így igen nagy földnyomást képesek elviselni. Mindig statikai méretezés és tervek alapján készülnek, a rétegvizek elvezetésére áttöréseket készítenek rajtuk.
Magunk is elkészíthetünk zsalukő elemekből kisebb teherbírásra alkalmas, az alaptestbe befogott támfalat. A talajszerkezettől függően körülbelül egy méter mély és 40 cm széles alaptestre épített 30 cm vastag zsalukőfal, amelynek az elemenként két sorban elhelyezkedő 10 mm átmérőjű függőleges vasbetétei fél méter mélyen benyúlnak az alaptestbe, valamint soronként vízszintesen is futnak a vasbetétek, 1,5-1,8 m magas földfalat is megtámasztanak C 12 minőségű beton esetén. Előbbieket csak példaként hoztuk, mert mint említettük, egy méter magasság feletti támfal építéséhez statikai méretezés szükséges.
A beton nyersen maradhat, vagy nedvességálló festéssel, fröcsköléssel ellátható, fával, kővel, vagy éppen növényzettel burkolható.
• Előre gyártott beton támfal elemek
A nagy teherbírású, nagyelemes lehetőségeket éppen csak megemlítjük, hiszen mozgatásukhoz emelőgépek kellenek, ez a szakkivitelező dolga.
Kézi rakású elemeket azonban már számtalan mintában, formában és színben kaphatunk. Ezek mind súlytámfalként működnek Az elemek alakja egyszerűsítve „U”, vagy „T”.
A legtöbb esetben az elemeket hátrafelé lépcsőzve rakhatjuk, így növelve állékonyságukat. A lépcsőzés egyben köztes növényzet ültetését is lehetővé teszi, amely megbontja a felületeket, és a rétegvizek sem duzzadhatnak fel mögöttük. Ha magunk akarjuk építeni, tartsuk be a forgalmazó által megadott méretkorlátokat, amelyek elsősorban a dőlésszögre és magasságra vonatkoznak. Manapság igen divatos ez a támfalépítés, de csínján bánjunk vele, mert ha túl sok, hamar megunjuk.
Természetes anyagú támfalak
A természetes anyagú támfalakat – mint kő és fa – soha nem lehet megunni. Ide sorolhatjuk még az égetett agyagtéglát, noha jól tudjuk, hogy „mesterségesen gyártott” természetes anyag. A kőből, téglából készültek mindig súlytámfalként működnek, a faanyagúaknál a függőleges elemek befogottak.
Hegyvidéken a helyben megtalálható kőfajtákat részesítsük előnyben. Régebben divatos volt a kőfalat szabályosan, váltósorosan, vagy szabálytalan (ciklop) elrendezéssel cementhabarcsba rakni, a csapadékvíz számára réseket hagyva. Ez az út ma is járható, de megjelentek a szárazon rakott, lapos hasadású kőfajtákból készültek is, amelyek igen dekoratívak. Támfalként a vastagságuk 40 cm-nél kezdődik. Alapozásuk, mely minimum 60 cm mély, lehet beton vagy a saját anyaguk is. Tégla támfalat csak fagyálló termékből készítsünk, és a sókivirágzás megakadályozására a földdel érintkező részeket szigetelni kell. Friss divat a horganyzott ketrecbe zárt kő zúzalékból készült támfal, tipikus súlytámfal, vastagsága elérheti az egy métert is.
Megemlítjük, hogy lehet kapni számtalan kő utánzatú beton elemet is, de azt azért tartsuk szem előtt, hogy a kő, ellentétben a betonnal, szépen öregedik.
Klasszikus rönktámfal fából
Anyaga egész vagy félbe vágott, az időjárásnak ellenálló fa. A kemény fák, mint például az akác, alkalmasak igazán a feladatra védőkezelés után. Egyéb fafajták telítés után – úgynevezett telifa – időjárásállóvá tehetők, de a puhafák teherbírása gyengébb, nagyobb keresztmetszetek szükségesek belőlük. Arra ügyeljünk, hogy a fa oszlopok hosszának több mint egyharmada kerüljön a terepszint alá. A földbe kerülő részeken a bitumenes bevonat soha sem árt.
Alacsonyabb földmegtámasztásra való a fél méterenkénti karók közé fűzött vesszőfonat. A repedezett kérget mindig távolítsuk el, és védőkezelés itt sem árt.
A csapadékvíz elvezetése
Az előzőekben komoly természetátalakító tevékenységet folytattunk, megváltoztattuk a terepviszonyokat. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az esővizet a terepről valahogy el kell tüntetni, hogy pocsolya és sártenger ne keletkezzen. A lejtésviszonyokat ennek megfelelően alakítsuk ki. Ne feledjük, a víz ismeri a gravitáció törvényeit, és a legalacsonyabban fekvő terület felé törekszik.
Az építési jogszabályok szerint a telekről a csapadékvizet úgy kell elvezetni, hogy az építményben kárt ne tehessen, és senkit, semmit ne veszélyeztessen. Amennyiben a telek előtt vízelvezető árok van, abba a csapadékvíz zártan beköthető. Ha az árkot a közútkezelő üzemelteti, engedély szükséges.
Csapadékcsatorna, árok hiányában a csapadékvizünket a saját telkünkön kell elvezetni, elszikkasztani, amennyiben lehetséges.
Házunk tetejéről az összegyűlő csapadék lökésszerű mennyiségben jelentkezik. A lefolyócsövekből lezúduló esővizet először is a házfaltól határozottan kifelé néhány méternyire el kell vezetni, nyitott vagy zárt folyókával. Homokos és kavicsos talajban a víz jól szikkad, agyagos talajban kaviccsal töltött szikkasztó kutat célszerű készíteni. A vízárak emelkedése miatt már megéri a csapadékvizet összegyűjteni, és locsolásra vagy külön rendszer esetén szűrő közbeiktatásával a vécék öblítésére felhasználni. Kakhatók kész műanyag tároló rendszerek is, de ha magunk készíttetünk kenhető szigeteléssel ellátott föld alatti beton tárolót, ne feledkezzünk meg a tároló előtt tisztítható ülepítőről, valamint túlfolyó beépítéséről.
Pincegarázs elé vízelvezető folyóka beépítése mindenképpen szükséges, és az oda folyó vizet is el kell vezetni vagy szikkasztani. Óvakodjunk a telken a túl nagy betonozott, aszfaltozott, vagy ragasztott burkolattal ellátott felületektől, mert gátolják a víz elszikkadását. Ebből a szempontból sokkal jobbak a gyephézagos vagy a homokba rakott térkő felületek.
Hozzászólások