A „lélegző fal” metafora kifejező, de szakmailag helytelen. A falak ugyanis nem lélegeznek. Páratechnikai szempontból az a fontos, hogy a külső épülethatároló szerkezet kifelé nyitott legyen, azaz a belső térben lévő nedvesség – amelynek 97-98 százaléka eleve távozik az ablak- és ajtónyitások során – akadálytalanul a szabadba jusson, és ne rekedjen meg a falazat és a hőszigetelő rendszer között.
Rendszer a lelke
Az újépítések, illetve renoválások során a legfontosabb szempont, hogy a hőszigetelésről mindig rendszerben gondolkodjunk, tehát az EPS lapokat a falazatra rögzítő ragasztóanyagból, a hőszigetelő rétegből, az újabb ragasztórétegből, a hálóból és a színező vakolatból álló, összetett struktúrát egymással kompatibilis és a megfelelő páraáteresztő tulajdonságokkal bíró anyagokból állítsuk össze. Ebben az esetben – ha a belső tér légállapota a szokásosnak megfelelő, és a fal nedvességtartalma sem tér el a megszokottól – külső oldali hőszigetelés esetén kondenzációs probléma nem merülhet fel. A jól tervezett falazatoknál a távozó nedvesség ugyanis rétegről rétegre egyre kisebb ellenállással találja magát szembe. Nem kell tehát párafeldúsulástól tartani, hiszen az EPS lapok belső szerkezete úgy épül fel, hogy a – hőszigetelést egyébként biztosító – levegőt magukba záró cellák (polisztirol gyöngyök) közötti térben a lakásban megmaradó kb. 2-3 százaléknyi pára is akadálytalanul a külső térbe jut.
Tévhitek és tanácsok
A jól tömített nyílászárók, és a rosszul értelmezett takarékosság (ne szellőztessünk, mert elveszítjük a megtermelt hőt) miatt a lakás légterében feldúsul a pára, ami a penész melegágya. A megoldás olyan ablakok beépítése, amelyeknél résnyitási lehetőség is van, vagy egy külön beépíthető ablakszellőzőt alkalmazunk. Amennyiben ez már nem lehetséges, a gyakori szellőztetés segíthet. A szellőző levegővel ugyanis nem veszítünk jelentős mennyiségű energiát, hiszen a jól szigetelt, melegen maradó falak hamar felfűtik a bejövő hideg levegőt, viszont jelentős mennyiségű nedvességtől szabadulhatunk meg. További problémát okozhat, hogy a mai feszített tempójú építkezés során a jelentős mennyiségű építési nedvességnek nincs ideje távozni. A fűtési szezon beköszöntével a „nyers” hőszigetelő falazóanyagok és a magas páratartalom együttese valószínűsíti a páralecsapódást. Az építkezés technológiai fázisainak betartása mellett tehát nyugodtan alkalmazhatunk hőszigetelésre EPS rendszereket, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem párazárók, hanem kifejezetten jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
Hozzászólások