Munkám során nagyon sok előadást, termékismertetőt tartottam különböző végzettségű, érdeklődési körű emberek előtt. Egy alkalommal hallgatóim egyike a következőképpen reagált: „Tisztelt uram, szép, hogy több tíz percen keresztül ecsetelte, miért jó a kondenzációs kazán, milyen takarékos, milyen rendszereket lehet megvalósítani, de mi is az a kondenzációs kazán?” Erről szeretnék most néhány információt megosztani önökkel.
A kondenzációs kazánok működésének megértéséhez tulajdonképpen elegendő két alapfogalom: Alsó fűtőérték: egységnyi földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló hőenergia, feltételezve, hogy az égéstermék víztartalma gőz halmazállapotú. Felső fűtőérték: egységnyi földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló hőenergia, feltételezve, hogy az égéstermék víztartalma cseppfolyós halmazállapotú. A kondenzációs kazánok kialakításuk révén képesek az égéstermékben lévő többletenergiát – mely az égéstermékben lévő vízgőz fázisátalakulása során szabadul fel, s a földgáz égéshőjének kb. 11 százaléka – kinyerni, és a fűtőkészülékben hasznosítani. Ez az energiatöbblet az, ami a katalógusokban 109 százalékos hatásfokként jelenik meg. Ábránkból kiderül, hogy miért is érdemes kondenzációs kazánt alkalmazni.
A kondenzáció – egy mindennapos jelenség
A kondenzáció jelenségét a háziasszonyok a víz melegítése közben gyakorlatilag ugyanúgy hasznosítják, mint a kazánok. Amikor vizet forralunk, és a fedőt az edényen hagyjuk, a fedő belső oldalán (kondenzációs kazán hőcserélője) a vízgőz (füstgáz) lecsapódik, és amikor a fedőt felemeljük, meleg víz formájában lecsapódik. Ha a kazán hőcserélőjét a visszatérő hidegebb fűtővízzel hűtjük, a kondenzáció erősebb lesz, több víz csapódik le, jobb lesz a kondenzációs hatásfokunk, egyúttal alacsonyabb a gázszámlánk. Természetesen a kondenzvíz minősége nagymértékben függ attól, hogy a vízgőz (füstgáz) miből képződött. A keletkező folyadék enyhén savas kémhatású lehet, mely a helyi csatornázási művek előírásai alapján semlegesítés nélkül vagy semlegesítés után a csatornahálózatba vezethető.
Időjáráskövető szabályozók
A legjobb kazánok sem tudják a teljesítményt szabályozni, vagy a szabályozás módja nem ideális, ha nem alkalmazunk időjáráskövető szabályozót. Egy családi ház fűtési rendszere akkor fogyasztja a legkevesebb gázt, ha a rendszert hőntartással üzemeltetjük. A hőntartást egy külső hőérzékelő jelei alapján a szabályozó automatika végzi, így kerülhető el a gyakori ki-be kapcsolgatás, amely jelentősen rontja a kazán hatásfokát. A szabályozó a fűtési víz hőmérsékletét is felügyeli, ezért az időjárásfüggő rendszerek vízhőmérséklete folyamatosan változik. A megfelelően kiválasztott szabályozó elektronika nemcsak a gázkazán, hanem az esetleges melegvíztároló és/vagy napkollektoros rendszer felügyeletét is képes ellátni.
Az égéstermék elvezetése
A kondenzációs kazánok minden esetben zárt égésterűek. A zárt égéstér a lakóhelyiségtől független üzemet tesz lehetővé, a kazán nem használja a lakás légterét, így a kéményes készülékekhez képest jóval biztonságosabban üzemeltethető. Ezeknél a típusoknál nem fordulhatnak elő a füstgáz-visszaáramlásból származó problémák. A kondenzációs kazánok égéstermék-elvezetése rugalmas elhelyezést tesz lehetővé, mert az elvezetési hosszak a hagyományos „turbó” készülékekét jelentősen meghaladják. A készülékek speciális műanyagrendszert használnak elvezetésre, és a hagyományos kéményaknák a megfelelő tisztítás, bélelés után csak levegőellátásra alkalmasak.
Hozzászólások