Tetőszigetelés – magas tetők

Hazánkban a családi házak közel kilencven százalékát sátortető fedi. Ezek jó része a hetvenes-nyolcvanas években épült, amikor az építésügyi előírások még kevésbé voltak szigorúak, az építőanyagok minősége pedig gyengébb volt a mainál. Elérkezett tehát az ideje a tetőfelújításnak, de vajon hogyan, milyen anyagokkal szigeteljünk 

A magas tetőkből az esetek nagy többségében hiányzik a vasbeton szerkezet, így a hőtárolás és a léghanggátlás, ami a lapos tetőknél nem okoz gondot, itt külön megoldandó feladat – tudjuk meg Horváth Sándor okl. gépészmérnöktől, a BME Épületszerkezettani Tanszékének adjunktusától. Anyagi megfontolás és a praktikum egyaránt azt diktálja, hogy legfeljebb a térdfalat falazzuk fel, e mellett egy ácsolt, szerelt könnyűszerkezetű tető épüljön meg, és a födémbe hanggátló réteg kerüljön.

Rések, hézagok, illesztések

A szerelt technológiánál jelentősen megnő a réseken, hézagokon, illesztéseken keresztüli ún. filtrációs hőveszteség. A legfontosabb tehát az, hogy minden toldás, illeszkedés légtömör legyen. Ehhez nem elég az, hogy az anyagok szorosan legyenek beszabva, leggyakrabban egy, a belső oldalon végigfutó párazáró fólia alkalmazása is szükséges, amelynek összes áttörésénél, a falcsatlakozásnál, az oromfalnál, a tűzfalaknál ragasztott, szorítóléccel lezárt tömítést kell készíteni. Ha a ferde felület ráül a térdfalra, akkor alul is szorított-tömített kapcsolatot kell létesíteni. Külön figyelmet érdemelnek a tetőablakok, hiszen minden helyen, ahol szerkezetváltás, anyagváltás van, hézag adódik, amit légtömören le kell zárni. Ezt gyakran nem lehet egyszerű purhabos tömítéssel elérni, hanem öntapadó ragasztószalaggal kell a rést körberagasztani, sőt, nem egy esetben a szalagot kis léccel oda kell fogatni.

Hőszigetelő anyagok – hőhidak

Családi házas léptékben a hőszigetelést meg lehet oldani polisztirol habbal, poliuretán habbal, vagy kőzetgyapottal, üveggyapottal – technikai szempontból bármelyiknek megvan a létjogosultsága. A hőszigetelés többnyire a szarufák közé kerül be, ilyen esetben a fa hőhidassá válik, mivel hőszigetelő képessége a fent említett anyagokénak csupán a negyede, ötöde. Ennek orvoslásaképp a szarufa alá vagy fölé külön hőszigetelő réteget kell elhelyezni. Önmagában a vastag hőszigetelés a téli hidegtől megvéd, a nyári melegtől viszont nem! Ehhez át kell szellőztetni a tetőt, a fedés alatt legalább 5 centiméteres légrésnek kell lennie, az eresznél törekedni kell arra, hogy be tudjon jutni a levegő a fedés alá, a gerincnél pedig arra, hogy kijuthasson onnan.

Vízszigetelés

A vízszigetelést másképp értelmezzük, mint a lapos tetők esetében, hiszen itt valamilyen pikkelyszerű fedési elem (betoncserép, agyagcserép, természetes pala, eternit, cserepes lemez, bitumenzsindely, fémlemez stb.) van felhelyezve, amely vízzáró réteget képez. Fontos megjegyezni, hogy a vízszigetelő anyagok teljes vízhatlanságot, míg a cserepek csupán vízzárást biztosítanak, ami azt feltételezi, hogy az illesztési hézagoknál a porhó, illetve a csapó eső bejuthat. A hasznosított tetőtereknél ez gondot okoz, hiszen a hőszigetelés nem a födémen, hanem a tető vonalában van, így a csapadék bejuthat a hőszigetelésbe. Amennyiben a szigetelő rétegben a nyugvó levegő helyett vizes közeg alakul ki, elveszíti hőszigetelő képességét, ezért nagyon fontos a megfelelő tetőfólia szabályos rétegrend szerinti beépítése.