Az elmúlt fél évszázadban épült földszintes családi házak többsége két-, de legfeljebb háromszobás, miközben a családok és az igények is növekedtek. Az új lakások építésének mennyiségi visszaesése mellett előtérbe került a régebbi házak korszerűsítésének, bővítésének igénye, beleértve a több nemzedék együttélésére alkalmas térbeli keretek kialakítását is.
A tetőtér-beépítések elterjedése és az ezt kísérő pozitív propaganda hatására az építkezők többsége elsősorban erre a megoldásra gondol a bővítés kapcsán. Kicsiny telkek, ráadásul szűkre szabott beépítési lehetőségek mellett valóban nincs is más lehetőség.
A bővítés, ezen belül a tetőtér-beépítés mindig sok lehetőséget tartogat, de hogy adott esetben közülük melyik a legjobb, a legcélszerűbb vagy a legolcsóbb, az alapos megfontolás kérdése.
A telekadottságok, illetve beépítési lehetőségek mellett pontosan ismerni kell a bővítendő épület műszaki állapotát is.
Terjeszkedés függőlegesen, megfontoltan
Elsőként vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a bővítés csak függőleges irányban, tetőtér-beépítéssel, vagy emeletráépítéssel oldható meg. Általános esetben a régi tetőszerkezetet teljesen elbontják és újat építenek helyette, mert a meglévő tetősíkok, illetve szerkezetek között nincs mód kellően tágas, hasznos tér kialakítására, gyakori, hogy a meglévő fedés és szerkezeti anyagok elhasználtak, figyelembe véve azt is, hogy meglévő tetősíkon belül gyakorlatilag lehetetlen tökéletes hő- és vízszigetelést kialakítani. (Megjegyezzük: tökéletes hő- és csapadék elleni szigetelést csak az ácsmunkákkal egy fázisban, vagyis kívülről, illetve felülről lehet készíteni. Minden egyéb megoldás kivitelezése jóval nehézkesebb, és eredményét tekintve is kockázatosabb.)
Amikor a meglévő tetőt nem lehet vagy nem célszerű elbontani, ugyanakkor a padlástér kellően tágas, a tetőtér- beépítését a – ház a házban – elv szerint érdemes megvalósítani. Ennek lényege, hogy a tetőtér-i lakószobák és kapcsolódó helyiségek térhatárolása teljesen független a meglévő tetőszerkezettől.
Folytathatnánk még a sort a tetőtér-beépítéssel szükségszerűen együtt járó bonyodalmakról, nem célunk azonban olvasóink elijesztése, el kell azonban oszlatnunk az olyan illúziókat, miszerint a bővítés legegyszerűbb, legolcsóbb módja a tetőtér-beépítés. A helyzet valójában az, hogy a tetőtér-beépítés minden szempontból bonyolult műszaki feladat, ezért olcsón nem nagyon lehet – megúszni?. A fokozott és szinte elkerülhetetlen beázásveszély miatt a szerkezeti és fedési munkákat gyorsan, nagy erőösszpontosítással kell végezni, ami jelentős pénzösszeg gyors mobilizálását is jelenti. A költségek csak a belső munkáknál csökkenthetők. További nagy kérdés, hogy a bővítés, átépítés ideje alatt biztosítani kell-e a folyamatos bentlakást. Számolni kell azzal, hogy a beázás kiköltözés esetén is sok kárt okozhat, amellett a bútorok, berendezési tárgyak átmeneti tárolása és védelme olykor több gondot okoz, mint az építkezés maga.
Meghatározza a bővítés jellegét annak nagyságrendje is, azaz a meglévő lakás mellé egy újabb önállót szeretnénk-e, elegendő csupán egy-két további szoba, netán csak kiszolgálóhelyiségekre van szükségünk.
Vízszintesen, biztosan
Amennyiben a meglévő ház mellett van még beépíthető tartalék a telken, érdemes fontolóra venni a vízszintes irányú bővítés (a toldás) lehetőségét. Ez különösen akkor indokolt, ha a meglévő ház teherhordó szerkezetei (alapok, falak, födémek) gyengék, és a bővítést csak folyamatos bentlakás mellett, és a meglévő szerkezetek jelentős megerősítése révén lehetne megvalósítani.
Amennyiben a még beépíthető terület eléri az 55-70 m2-t, a meglévő földszintes ház mellé egy kétszintes önálló lakást tartalmazó új házrész is építhető. Az ilyen megoldás azon a tapasztalaton alapul, hogy a gyenge, öreg házakhoz vagy egy ujjal sem szabad hozzányúlni, vagy az alapokig kell visszabontani, közbenső megoldás nincs, vagy legalábbis kockázatos.
Kombinált bővítés
Legutóbbi példánk azt is mutatja, hogy megoldás lehet a vízszintes és függőleges irányú bővítés kombinációja is. Gyakori az a változat is, amikor a meglévő földszintes családi ház fölé új tető, alatta új lakás épül, s a felső szint megközelítésére vízszintes bővítésként is jelentkező új, önálló lépcsőház létesül. Így biztosítható a két lakószint egymástól független megközelítése, használata, ily módon nem csökken a meglévő lakás alapterülete, nem kell a meglévő födémet emiatt megbontani, illetve nem kell annak adottságaihoz a lépcső méreteivel alkalmazkodni.
Építészeti megoldások
A bővítés egyrészt lehetőség, másrészt kockázat. Amíg életvitelünkkel szomszédainkat nem zavarjuk, addig jórészt magánügy, hogyan osztjuk be, hogyan használjuk lakásunkat, házunkat. A ház külső megjelenése, tömegformálása, környezetbe való illeszkedése viszont már nem magánügy. Ilyen megfontolások alapján elvárható, hogy a bővítések, toldások kellő szakmai színvonalon valósuljanak meg, és lehetőleg emeljék, de semmiképpen se rontsák a ház eredeti építészeti minőségét. Nem fogadható el továbbá a bővítésnek az a módja sem, amelynek következtében az eredeti épület egy részének használati értéke csökken, például lakóhelyiségek elépítésével, a korábbi közvetlen, illetve természetes megvilágítási és szellőztetési lehetőségek megszüntetésével. Az új évezred küszöbén jó lenne azt hinni, hogy az elmúlt fél évszázad építészeti baklövései, építtetői túlkapásai gyorsan elenyésznek, épített környezetünk a harmónia irányába fejlődik.
Hozzászólások