Az emberiség mintegy harmada a mai napig vályogházakban él. Magyarországon a meglévő lakások egynegyede készült vályogból. A megfelelő technológiával gyártott vályog alapú falazóblokkok, vályog-, illetve föld falazatok akár a XXI. század építőanyagává léphetnének elő.
A múltban majdnem minden száraz, meleg vidéken a vályog volt a legelterjedtebb építőanyag. Akinek nem futotta fára, égetett agyagtéglára, kőre, az földalapra vályogfalat húzott, a födémet sárral tapasztott fagerendákból alakította ki, tetőként nádat, szalmát, zsindelyt használt. A falakat körbetapasztotta, majd bemeszelte, a padlót döngölte, tapasztotta, s ezzel olcsó, takarékosan fűthető, könnyen karbantartható hajlékhoz jutott.
Tagadhatatlan, hogy ezek az épületek a vízszigetelés hiányában nedvesek, nem tartják a vakolatot, évente újra tapasztandók, meszelendők, a padlók korhadnak, a bútorok penészednek. Mivel alapozás nélkül készültek, mozognak, repedeznek. Az árterületekre építet házak az árvíz – első érintésére” összeomlanak.
Vert vagy blokkos
A vályogépítészetben ma négyféle technológiai irányvonal ismeretes. Az egyik a monolit jellegű, csömöszölt, vert, illetve rakott sárfal, azaz fecskefal. A másik az előre gyártott blokkos, vályogtéglás falazati rendszer. A harmadik a fa vagy kő tartóvázat kitöltő elemes. A negyedik a vályoghabarcsos fal. Az első két technológiánál a fal lehet teherhordó, és térelhatároló. A harmadiknál csak térelválasztó. Az utolsónál csupán habarcsként szolgál a vályog.
A vert falazat előnyei közé tartozik a gyorsaság, az olcsóság. A válaszfal jó akusztikájú, nem igényel gépi munkát. Hátránya, hogy csak egyszerű alaprajzú háznál alkalmazható, zsaluzatigényes, erősen zsugorodik, körülményes az ajtó- és ablaknyílások kialakítása, s a munka nehezen gépesíthető. A vert falazat elsősorban ideiglenesen használt épületekhez ajánlott (melléképületek, barkácsműhely, nyári konyha, nyaraló).
A vetett vályog előnye, hogy a zsugorodás száradás közben, a beépítés előtt lezajlik, az elemek elkészítése után gyorsan lehet vele falat építeni, egyszerű a nyílások kialakítása. Hátránya, hogy csak száraz, napos időben lehet gyártani és dolgozni vele. A vetett vályogot géppel és kézzel állítják elő. Géppel nagyobb a termelékenység, jobb a szilárdság, de magasabb az ár. Az előzőhöz hasonló funkciójú épületeket érdemes építeni belőle.
Érdekes kombinált anyag a cementtel stabilizált földtégla, amely nagymértékben ellenáll a nedvességnek, nagy nyomószilárdságú, jó hőtároló, önálló tartószerkezetként működik, érdekes építészeti formavilág teremthető vele. Hátránya a cementfelhasználás, a vasbetonhéj-beépítés, a magasabb ár. Alkalmazását állandó használatú épületekhez, kis középületekhez, fogadók, vendéglők létesítéséhez ajánlják.
Favázas szerkezet
A favázas könnyűvályog előnye, hogy az építkezés nem függ az időjárástól, hiszen a födém és a tetőszerkezet már védelmet nyújt, jól gépesíthető, nagy nyílások is kiválthatók, a zsugorodás a beépítés előtt lejátszódik, gyorsan halad a munka. Hátránya a faigény, a gépi munka magasabb ára. A rendszeren belül megkülönböztetik a vesszőfonatos és a pólyás építésű falakat, valamint a bennhagyott zsaluzattal épített vályogfalakat. A vesszőfonatos építési mód során a tartóoszlopok nútjaiba helyezett lécezést, illetve fonatot az egyik oldalról építik be úgy, hogy a lécek, illetve a fonatok közé benyomódjon a vályog. A lécek, fonatok között átpréselt anyagot a fal túloldalán elsimítják. A pólyás építésnél a vályogból néhány centiméter vastag lapokat, – pólyákat” formálnak, s ezeket nútos tartóoszlopok közé helyezett farudakra csavarják fel hengerszerűen. Végül vályoghabarccsal vakolják be az így kialakított falakat.
Költségesebb építési mód, amikor favédelemmel ellátott deszkazsaluzatot készítenek a kívánt falvastagsággal, majd a hézagot tömörített könnyűvályoggal töltik ki. A nagy fafelhasználásáért kárpótol, kész falfelület. A bemutatott falazatokat kisebb középületek, igényes családi házak, többlakásos házak építésére javasolják a szakértők.
Árulkodó klíma
Az előre gyártott vályogtéglás építési technológia továbbfejlesztett változata a magas nyomáson előállított préselt vályogtégla. Mechanikai tulajdonságai felülmúlják a vetett vályogblokkokét, nem repedezik, nem töredezik, nem csorbul, nem táskásodik, és a vízzel, csapóesővel, erózióval szembeni ellenálló képessége is jobb. A belőle épült bevakolt házról szakavatott szemmel sem lehet megmondani, hogy miből készült, legfeljebb a kellemes lakásklímából sejthető, hogy vályogépületről van szó. Hátránya, hogy nagyobb fesztávok, többszintes épületek építésére nem elegendő a teherbírása. Tehertartó szerkezetek, oszlopok beiktatásával azonban ez a hátrány kiküszöbölhető.
Összefoglalva, a föld- és vályogfalak alkalmazásának következő előnyeire érdemes felfigyelni: a vastag falszerkezet hőtárolása, hang- és hőszigetelése kiváló. A 45-55 cm vastag vakolt külső falak hőátbocsátási (k) értéke, felülmúlva a mai energiatakarékosnak tartott falazó elemeket, 0,3-0,2. Ennél is figyelemre méltóbb a nedvességszabályozó képessége. Negyvenszer több nedvességet tud felvenni, és a levegőbe leadni, mint az égetett tégla. A kiegyenlített klímaviszonyoknak köszönhetően megakadályozza a penészképződést, megköti a levegőből a vízgőzben oldódó káros anyagokat. Kitűnő mikroklímájával kellemes életteret ad. Alkalmazható a belsőépítészetben is, polcok, padkák, falfülkék, kemencék alakíthatók ki belőle. A vályog nem éghető, a kivitelezés könnyen elsajátítható, házilagos építkezéseknél saját erővel kalákában megvalósítható. Anyaga többször felhasználható, nem kell az építőanyagot messziről szállítani, készítéséhez napenergiát használnak. A vályogfal felhúzása köbméterenként 5-80 kWh energiát igényel, szemben a téglafal 500-1000, a beton 400-500 kWh előállítási igényével. Az energiatakarékosság, környezetkímélés a ház üzemeltetésében is megmutatkozik. A fűtési költség fele a más anyagokból épített azonos méretű lakásokénak.
A seregnyi előny mellet a vályog hátrányairól is szólni kell. Vízérzékeny, ha közvetlenül éri a víz, erősen romlik a szilárdsága, hőtechnikai jellemzői. Ma már nem gond a talajnedvesség elleni szigetelés, ami egyébként bármely falszerkezetnél alapkövetelmény. A vályogfalazatot jól védi a 30 cm-re megemelt fagyálló beton- vagy kőlábazat, és a modern vízszigetelő anyagok. Csapóeső ellen a szokásosnál hosszabban kinyúló tetőszerkezettel, nagyobb kiülésű eresszel védekezhetünk. A falazat építés után (a technológiától függően) száradás közben zsugorodik, ülepedik, megrepedezhet. Ezért a száradási időt figyelembe kell venni. Mechanikai szilárdsága kisebb a korszerű falazóblokkhoz képest, azért az 50-60 cm vastagságú fal maximum földszint?tetőtér-beépítéses épületek statikai követelményeinek felel meg. Vasbeton vázszerkezet esetén kitöltőként szerepelhet. Kedvezőtlen a vakolattartása, ezért vakolaterősítő szerkezet (rabitzháló, nádszövet) használata ajánlott.
Házilagos kivitelben, kalákában olcsó, egyébként felfogadott munkásokkal a téglafalazás költségeivel lehet számolni. A végösszeghez hozzá kell adni a vakolaterősítés árát. A megtakarítás egy családi háznál legfeljebb 100-300 ezer forintra jön ki.
Hozzászólások