Az alábbiakban egy olyan vállalkozás menetét próbáljuk felvázolni, amelyet nem feltétlen ajánlhatunk jó szívvel. Könnyen lehet ugyanis, hogy drágább lesz a leves, mint a hús.A nyaralók, víkendházak téliesítéséről lesz szó.
Nem egyedi eset, hogy gyermekeik, unokáik sorsáért felelősséget érző, de lakást venni nem tudó, meglett emberek lakásukat utódaikra hagyják, maguk pedig az egy kicsit több kényelmetlenséget tartogató nyaralójukba költöznek, amelyet persze télen majd fűteni kell.
Szakszerű
számítás
A majdani fűtéshez nyilvánvalóan előbb szigetelni kell az egész házat. A 70-es, 80-as években, mondjuk így: szerényebb igényességgel épült nyaralók esetében szinte biztos, hogy a falak 25-ös téglából készültek, de hogy erről meggyőződjünk, először is fel kell tárni a rétegrendet.
A feltárás után szakszerű (!) hőtechnikai számítás (és nem becslés) alapján ki kell számítani, milyen hőszigetelést kap a ház. A munkának ezt a részét mindenképpen érdemes szakemberre bízni, ezzel sok boszszúságtól és pénzkidobástól kímélheti meg magát az, aki elszánta magát a költözésre. A nagyobb festékgyárak ma már komplett rétegrendet ajánlanak: a szigetelőanyagot – amely régebben hungarocell, ma már inkább egyéb anyag – először rögzítik (leginkább fölragasztják) a téglafalra. Erre kerül egy rétegnyi glettanyag, arra pedig egy háló, amely egyöntetűvé teszi a felületet. Ezt fedi be végül a lehetőleg ugyanazon gyártótól származó színezőanyag.
Abban az esetben persze, ha a rétegfeltárás azt mutatja, hogy a falakat legalább 10 centiméteres szigetelőanyag fedi, s a páranyomást csökkentő fólia sem hiányzik, úgy mindezeket a munkákat megspóroltnak tekinthetjük. A hőszigetelésnek mindig a falon kívül kell lennie, belül a páralecsapódástól előbb nedves, majd gombás lesz a fal.
A háznak van födémje is: ha magastetős a ház, két megoldás közül választhatunk. Ha a padlásteret nem kívánjuk használni, úgy olcsóbban megússzuk, mert a födém külső, azaz padlás felőli síkján végezzük el a hőszigetelést, ha a padlásteret is használni akarjuk, akkor a tető síkjai alatti hőszigetelést kell választanunk.
Hasonló a helyzet a döngölt vagy alápincézett padlóval is: érdemes a rétegrendet az energiamegtakarítás érdekében ott is átalakítanunk.
Megfontolandó az ablaktok cseréje is: a fém és műanyag ablaktokok maguk is beépített légkamrákat tartalmaznak, a tokok is jobban szigetelnek, mint elődeik. Az ablaktáblákat illetően legjobb a drágább, de jó hőátbocsátási tényezővel rendelkező hőszigetelő üveg.
Olcsót
vagy jót?
Ha mindez megvan, el kell gondolkodnunk a fűtési technológián. Legegyszerűbb és pillanatnyilag a legdrágább a villanyfűtés. Ehhez ellenőriztetni kell, hogy az elektromos hálózat bírja-e majd ezt a terhelést. Ha nem, akkor a vezetékeket és a villanyórát is ki kell cseréltetni; kétségtelen előny azonban, hogy nem kell kéményt építeni.
Az összes többi esetben viszont kell. A legolcsóbb, de legkényelmetlenebb megoldás szerezni egy öreg vaskályhát, építeni egy falazott kéményt, és szénnel, fával, faforgáccsal fűteni. A kandalló tüze varázslatos lehet, de hatásfoka az öszszes fűtési megoldás közül a lehető legrosszabb, vagyis normális téli fűtésre nem alkalmas. Jutányos megoldás, ha szerencsénk van, és tudunk szerezni egy bontott cserépkályhát. Ennek előnye a vaskályhával szemben az, hogy viszonylag hosszú ideig tartja a meleget.
Szigorú
engedélyeztetés
Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van vezetékes gáz az utcában, netán a házban, akkor akár cirkófűtést is csináltathatunk. Ezt azonban terveztetni kell, ha nem volt, gázórát kell felszereltetni, s az egész berendezést a gázművekkel át kell vetetni.
Az említett megoldások mindegyikéhez kéményt kell építtetni, amely az említett falazásos technológián kívül készülhet betonelemekből (ezeket belül samottbélés borítja); de létezik hőszigetelt falú, rozsdamentes acélból készülő kémény és úgynevezett szerelt elemes fémkémény is. A kéményt azonban szakértővel kell megterveztetni, elkészülte után pedig a területileg illetékes kéményseprő vállalattal ellenőriztetni és átvetetni.
Már akár be is költözhetünk, hacsak adminisztratív akadályok nem gátolják ezt meg. Üdülőövezetben ugyanis egészen biztosan nem fogunk lakás-használatbavételi engedélyt kapni, vagyis legföljebb üdülőövezetből lakóövezetté átminősített helyen lakhatunk – legálisan”.
Hozzászólások