Az Európai Unio országai energiafogyasztásuk 12 százalékát már alternatív energiaforrásokból nyerik, Magyarországnak ezt a szintet eredetileg 2010-ben kell elérnie. Legutóbb azonban haladékot kapott: 6 év alatt mindössze 3 százalékot kell produkálnia. De ez sem lesz könnyű, mert noha jó adottságokkal rendelkezik, lemaradása a tagországokhoz képest jelentős.
Az igen egyértelműen hasznosítható napenergiából jóval több jut Magyarországnak, mint azt első gondolatra sejtenénk. Pusztán vizes-kollektoros rendszerrel az év legalább 200 napján elegendő hő nyerhető a használati és fűtési meleg víz megteremtéséhez megfelelő mennyiségben (déli tájolással) elhelyezett napkollektor segítségével. Az évszakok változásának sincs különösebb hatása a napkollektoros hőtermelésre, hiszen a beérkező napenergiát az esetleg hideg környezettől gondosan szigetelt kollektorok gyűjtik össze. Kiegészítő fűtési rendszerként viszonylag kedvező költséggel kivitelezhető, a kizárólagos használatához szükséges hőtároló azonban jelentős költségnövekedést jelent.
A földenergia fűtési célú hasznosítása gyakorlatilag állandó, sőt kétirányú felhasználást tesz lehetővé, bár a kisfogyasztók ellátására költséghatékonyan használható rendszerek nem a földhőt, hanem a földben felgyülemlő napenergiát hasznosítják. A háztartási hűtőgépek működéséhez hasonló elveken alapuló hőszivattyú horizontális felületről, vagy relatív kis mélységű (50-150 m) hőkutakból gyűjti össze a hőenergiát. Horizontális telepítésnél a fűtendő terület többszörösét kell a hőt elvonó alacsony forráspontú anyagot keringető csövekkel behálózni, így a legolcsóbban kivitelezhető módszert általában új építésű házak és megfelelő talaj esetén alkalmazzák, míg a 120-150 milliméter átmérőjű hőkutak lefúrása utólag is kivitelezhető.
A hőt elvonó, majd átadó munkaközeg keringetése természetesen igényel energiabefektetést, ami a gyakorlatban leginkább elektromos kompresszort jelent, a technológia mai állása szerint azonban az egy egységnyi befektetett energiára négy-öt egységnyi fűtési energia jut, szemben a direkt felhasználás egy az egy arányt sem elérő befektetés-fűtés arányával. Az ésszerűen elérhető hőmérséklet 50-60 Celsius fok körüli, ami nagy felületű fűtési rendszer kiszolgálását, illetve használati meleg víz előállítását is lehetővé teszi. Kiépítésének költségét jelentősen befolyásolja az infrastruktúra telepítése, ugyanakkor stabil hőforrásként kezelhető. Nyári időszakban a megfelelően tervezett és kivitelezett rendszer az ellenkező irányban is üzemeltethető, vagyis felhasználható a helyiségek hűtésére, légkondícionáló rendszerek működtetésére.
Hozzászólások