Egyre több elektromos árammal működő gép található a háztartásokban: elektromos főzőlap, tűzhely, mosó-, szárító-, mosogatógép, mikrohullámú sütő, sokliteres vízmelegítő, fagyasztó, hűtő, klíma, nem beszélve a szórakoztató elektronikáról. Az elektromos berendezések számának gyarapodásával növekszik a lakások energiaigénye is. Ezt csak korszerű elektromos hálózat képes megfelelően, biztonsággal kielégíteni, megvédeni tűztől, áramszünettől.
Az újonnan épített lakások elektromos hálózata, biztonsági berendezései, szerelvényei optimális esetben a várható energia-, technikai, esztétikai igények megfogalmazásával, az aktuális építésügyi szabályzatnak megfelelően, biztonságosan tervezve, kivitelezve kerülnek az új tulajdonos birtokába.
Nem ez a helyzet, ha használt lakást vásárolunk, amelynek részben vagy teljesen elavult az elektromos hálózata, a szerelvényei, biztonsági berendezései. A lakások felújításakor korábban nem fordítottak gondot az elektromos hálózat kicserélésére. Nem ritka, hogy 50?60 éves vezetékek vannak üzemben, pedig ennyi idő alatt a gumiszigetelés tönkremehet, elveszti szigetelő hatását. A bővítések kapcsán általában csak az új konnektorok, kapcsolók kiépítésére gondolnak.
A régi vezetékek sok esetben ma is panaszmentesen működnének, csak a fogyasztók megnövekedett száma és az ezzel általában együtt járó nagyobb teljesítményigény kapcsán merül fel a hálózatcsere. Ilyenkor azonban érdemes a fogyasztásmérő szekrénytől a kapcsolókig, konnektorig mindent újraszereltetni. Különösen indokolt ez, ha a régi hálózat részben vagy teljesen védővezető (földelés) nélküli.
A régi, fából készített villanyóraszekrények ugyan üzemképesek, az áramszolgáltató csak áthelyezéskor, újabb villanyóra (pl. éjszakai áram mérésére) felszerelésekor, teljesítményigény-növelés vagy -csökkenés (egyről három vagy háromról egy fázis) igénylésekor teszi kötelezővé a cseréjét. A korszerű kapcsolószekrények műanyag burkolata megvéd az elektromos szikra keltette tűztől és a párától. (A szekrény csak kívülről, szabadon megközelíthető helyre építhető be – tehát sok esetben a szabadban áll.) Ütésálló az előlapja, elhelyezhetők benne a kisautomaták, a védőkapcsoló is.
A hálózat következő kialakítási pontja – ez rendszerint már a lakásban található – a kiselosztó. Ebben helyiségenként, esetenként fogyasztónként – biztosítókkal védve – kerül elosztásra a hálózat. Külön a konnektorok, világítás, nagyobb teljesítményű háztartási gépek, hűtőgépek, vizes helyiségek, műhely, garázs stb. A régi olvadóbiztosítók kismegszakítókra cserélése nagyobb biztonságot és kényelmet nyújt. A várható terhelés áramkörönkénti gondos elosztása tovább növeli az automata biztosítók által nyújtotta védelmet rövidzárlat, túlterhelés esetén.
Ide építhető be az áramvédő kapcsoló – hétköznapi nevén FI-relé – , amelyet kifejezetten az emberi élet védelmére fejlesztettek ki, használata több országban kötelező. Ez már csekély áram esetén is leold.
A kiselosztóban számtalan egyéb eszköz elhelyezésére van kialakított hely, hiszen a mérete bővíthető. Pl. a lakáscsengő, reduktor, a kaputelefon tápegysége, időrelék, programkapcsolók, alkonykapcsolók, fényerő-szabályozók, atmoszférikus eredetű (villám) túlfeszültség-levezetők.
A vezetékek részleges cseréjével együtt felmerül a réz- és alumíniumvezetők találkozásának problémája (ma már mindenütt rézvezetéket alkalmaznak). A két anyag találkozásánál idővel az alumíniumvezető korrodálódik, csökken a keresztmetszete, melegszik, elég a szigetelés, zárlat keletkezhet. Bár léteznek megfelelő kötőelemek, de ha mód van rá, szüntessük meg az alumíniumhálózatot.
Évekig alkalmazták az MM-falat (szalagszerű kábel), melyet a vakolatba – ragasztottak”. Ha meghibásodott a vezeték (pl. eltört a vezeték a konnektor vagy a csillár bekötésekor), csak a fal vésésével lehetett javítani. Szintén célszerű a cseréje, illetve felújításkor kerüljük beépítését.
A régi vezetékek, kötések megbolygatása a meglévő hálózat zárlatával, szakadásával járhat. A megnövekedett igényeket kielégítő bonyolultabb hálózat mindenképpen újabb védőcsövek falba süllyesztését kívánja. Felesleges a régi és az új nyomvonal összekapcsolása: néhány méter régi védőcső és vezeték megtartásának eredménye egy bizonytalan minőségű hálózat – és ezzel áramszünetek, esetlegesen elektromos tűz kockázata. A falvésés elkerülhető, ha az elektromos hálózatot falon kívüli vezetékcsatornába építik. A csatorna fedele bármikor levehető, a vezetékek könnyedén cserélhetők, bővíthetők.
Veszély fenyegeti elektromos hálózatunkat s a hozzá csatlakozó készülékeket, ha valamilyen okból megnő benne a feszültség. Ez bekövetkezhet az áramszolgáltató hibájából, vagy villámcsapásnak köszönhetően is.
Egyre több nagy értékű eszközt használunk, amely túlfeszültségre különösen érzékeny félvezető alkatrészeket is tartalmaz. A számítástechnikai eszközöktől az audio-video eszközökig, a telefonközpont, de még akár a háztartási eszközök vezérlése is veszélyben lehet, ha nincs megfelelő túlfeszültség-védelemmel ellátva az elektromos hálózat. Megbízható védelmet csak a teljes körűen kiépített rendszer biztosít.
Hozzászólások