Családi házakban a napenergia-hasznosítás leginkább elterjedt módja a meleg víz készítése napkollektorokkal. Egy jól megtervezett napkollektoros rendszer éves szinten a család fürdéshez és mosogatáshoz használt melegvízigény 60-70 százalékát állítja elő: nyáron szinte az összeset, télen körülbelül a negyedét.
Nemcsak meleg víz készítéséhez, hanem fűtésrásegítéshez is lehet hasznosítani a napenergiát. Ehhez nagyobb kollektoros rendszer szükséges, és éves szinten a fűtési költség mintegy a harmadával csökkenthető.
Terjedő napkollektorok
A napkollektoros rendszert elsősorban padló- vagy falfűtéses rendszerhez érdemes kapcsolni, mert ekkor nagyobb hatásfokkal működnek a napkollektorok, mint magas hőmérsékletű fűtés esetében. A napenergia medencefűtésre is alkalmas: a nagyobb napkollektoros rendszert egész évben ideálisan használhatjuk ki, ha nyáron szabadtéri medencét fűtünk vele, télen pedig a ház fűtésére segít rá.
A napkollektoroknak két fő típusa van: a sík- és vákuumcsöves kollektor. A síkkollektorok egyszerűbb, bevált technológiát képviselnek, ennek megfelelően áruk is kedvezőbb. A vákuumcsöves kollektorok többe kerülnek, viszont a vákuum okozta jobb hőszigetelés miatt – elsősorban a téli hónapokban – magasabb hatásfokkal működnek.
Hűtés-fűtés hőszivattyúval
Magyarországon még kevéssé ismert eszköz a hőszivattyú. Működési elve leginkább a hűtőszekrényéhez hasonlítható: a környezetben fellelhető hőenergiát lényegében beszivattyúzza a ház belsejébe.
A hőszivattyú üzemeltetéséhez energia szükséges, többségük elektromos árammal működik, mint a hűtőgépek, egy egységnyi befektetett energia felhasználásával azonban 4-5 egységnyi hőenergiát hoz be a környezetből. Ez a környezeti hőenergia megújulónak tekinthető, ezért sorolható a hőszivattyú is a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések közé.
A hő többféleképpen gyűjthető össze a környezetből. Egyik lehetőség a talaj viszonylag sekély rétegében lefektetett csőrendszer, amelyben hőszállító folyadék kering. Ennek hátránya, hogy nagy talajfelület kell hozzá, és káros lehet a növényekre a szokásosnál több fokkal alacsonyabb talajhőmérséklet. Nem lép fel ez a probléma, ha 50-100 méter mély függőleges furatokat készítenek, amelyekbe talajszondákat helyeznek, mert így a szondákban keringő hőhordozó folyadék juttatja be a hőt a hőszivattyúba. A talajszondás megoldás műszaki szempontból a legbiztosabb, egyben a legdrágább módszer.
Léteznek levegős hőszivattyúk is, amelyek egyszerűen a környezet levegőjének hőjét vonják ki. Ha adott a lehetőség, akkor ásott kút vagy tó vize is felhasználható hőforrásként.
Hőszivattyúval megoldható a ház teljes melegvízellátása és fűtése is. Itt is elsősorban padló és/vagy falfűtés ajánlott, mert a hőszivattyú nagyobb hatásfokkal működik, ha alacsonyabb hőmérsékletű meleg vizet kell előállítania. Nagy előnye a hőszivattyúnak, hogy nemcsak fűteni, de hűteni is képes, tehát megspórolható a klímaberendezés ára és energiája is.
További lehetőségek
A fentieken túl természetesen további lehetőségek is ismertek a megújuló energiaforrások hasznosítására családi házban. A modern fatüzelésű kályhák, kazánok a régieknél lényegesen magasabb hatásfokkal képesek hasznosítani a fa hőenergiáját, miközben a károsanyag-kibocsátásuk jelentősen alacsonyabb.
A pelletálás során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik, ily módon tiszta, nagy fűtőértékű, jól csomagolható anyagot eredményez. Egyébként majd’ mindent anyag pelletálható, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő. Leginkább a fafeldolgozó iparban keletkező gyaluforgács és fűrészpor hulladék hasznosító pelletálás révén, hazánkban a fa mellett egyre nagyobb szerephez jut a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkező egyéb szerves hulladék, valamint a direkt „zöldenergia\" előállítása céljából termesztett növények. A pellet tüzelésű kazánok képesek automata üzemmódra, így a gáztüzelés kényelmét nyújtják, sőt, néhány vegyes tüzelésű kazántípushoz kis átalkítással hozzácsatlakoztatható a pellet-égő. Ma már hazánkban is min d több családi ház fűtése és melegvíz-ellátása történik pelletkazánnal.
Sajnos Magyarországon még nem nagyon szivárgott be a köztudatba, hogy a napenergia passzív hasznosításával csökkenthető leginkább a ház fűtésienergia-igénye. Egy alkalmasan megtervezett, nagyon jó hőszigetelésű szolárház fűtési igénye akár 90 százalékkal is alacsonyabb lehet egy ugyanakkora alapterületű hagyományos házéhoz képest. Mivel a földgáz ára a jövőben valószínűleg jelentősen emelkedik, igazán csábító lehetőség a fűtési költség nagy részének megtakarítása.
Amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik, háztervezés előtt mindenképpen célszerű ilyen tapasztalatokkal rendelkező építészt megkeresni, aki megtervezi számunkra a szolárházat, amely egyre inkább a jövő háza lesz.
www.zoldtech.hu
A Gazdasági Minisztérium a közelmúltban felfüggesztette „A lakossági energiamegtakarítás támogatása“, valamint „A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése magánszemélyek számára“ kiírt pályázatainak befogadását, mert a beérkezett 6300 pályázat forrásigénye az előzetes számítások szerint máris meghaladta a rendelkezésre álló szűkös keretet.
Hozzászólások