Megdöbbentő tény, hogy a mai napig a széndioxid-terhelés 80 százalékát a lakossági fűtőberendezések juttatják a légkörbe. Éppen ezért fontos kihívás az ún. energiatakarékos házak építése és a meglévők korszerűsítése, amelyben az egyik legjelentősebb elem az üveg. Az elmúlt pár évben újfajta anyagok, gyártástechnológiák és alkalmazások jelentek meg, s egyúttal pontosan kidolgozták a velük szembeni elvárásokat is.
Magyarországon is növekszik a korszerű építőanyagok felhasználása, de még nagyon sok a tennivaló. Az Európai Unióhoz csatlakozás mindenképpen felgyorsítja e folyamatot.
20 méterre a szakadék fölött
Az üveg tartószerkezeti anyaggá vált, a magasépítésben teherhordó és merevítő szerkezetként is beépíthető. Az új gyártástechnológiák eredményeként az utóbbi pár évben számos anyagszerű és formai variáció jelent meg, óriási eszköztárat adva ezáltal az építészek kezébe.
Ez a csodálatos és sokrétű építőanyag nemcsak azért figyelemreméltó, mert régi időkre visszanyúló múlttal rendelkezik, hanem a mai világban a korszerű üvegszerkezetek előtt nagy jövő áll. Ezt a tényt támasztja alá a Grand Canyonban a szikla peremétől 20 méterre a szakadék fölé benyúló, Skywalk (Égi séta) nevű kilátó, amelynek padozata 7 cm vastag üvegből készült. Nyolcas erősségű földrengést is kibír, és még óránkénti 160 km-es szélviharban sem kell lezárni.
Csak megfelelőségigazolással
Az üvegszerkezetekkel szemben támasztott legfontosabb műszaki követelmények:
• mechanikai ellenállás és stabilitás,
• használati biztonság,
• zaj és rezgés elleni védelem,
• energiatakarékosság és hővédelem,
• tartósság.
Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának szabályairól szól a 3/2003. (I.25). BM-GKM-KvVM rendelet.
Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni kizárólag megfelelőségigazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad, amely az üvegszerkezetekre, alapüvegekre is egyaránt vonatkozik.
Az építési törvény előírja a termékek megfelelőségigazolásának kötelezettségét. A megfelelőség azt jelenti, hogy a termék megfelel a termékre vonatkozó követelményeknek. Ezeket a követelményeket a műszaki specifikáció, az építési üveg esetében a harmonizált szabvány tartalmazza.
2005-ben szinte minden üvegtermékre megjelent a harmonizált szabvány, érvénybe lépésétől kezdve a gyártók már csak CE-jelöléssel hozhatják forgalomba a terméküket, 2006. szeptember 1-jétől az alábbi termékekre vonatkozóan:
• nátrium-kalcium-szilikát üveg alaptermékek;
• bevonatos üveg;
• speciális alaptermékek. Üvegkerámiák;
• speciális alaptermékek. Boroszilikátüvegek;
• hőerősített nátrium-kalcium-szilikát üveg;
• termikusan edzett biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg,
• kémiailag erősített nátrium-kalcium-szilikát üveg;
• termikusan edzett biztonsági boroszilikátüveg,
• alkáliföld-szilikát üveg alaptermékek.
2007. március 1-jétől már a következő üvegtermékeknél is kötelező a CE-jelölés használata a forgalomba hozatalhoz:
• szigetelő üvegegységek;
• hőkezelt (heat soaked), termikusan edzett nátrium-kalcium-szilikát biztonsági üveg;
• termikusan edzett, alkáliföld-szilikát biztonsági üveg;
• rétegelt üveg és rétegelt biztonsági üveg.
Forgalomba hozatal előtt
Az építési üvegtermékek megfelelőségigazolása történhet megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal. Azt, hogy melyiket alkalmazza a gyártó, a megfelelő termékszabvány vagy a felhasználási terület határozza meg. Minden eljárás esetén egy kijelölt szervezetnek (mint az ÉMI Kht.) el kell végeznie az első típusvizsgálatot, ami tartalmazza az építési termék rögzített teljesítményjellemzőit a műszaki előírásokban leírt vizsgálatok és eljárások alapján. Ezek kiterjednek az alapanyagra vonatkozó mechanikai vizsgálatokra, valamint a hő- és páratechnikai, akusztikai jellemzők vizsgálatára.
Ezt az első típusvizsgálatot el kell végezni a termék kereskedelmi forgalomba hozatala előtt, továbbá akkor, amikor a termék tulajdonságai megváltoznak.
Hozzászólások