Az emberiség egyik legrégebbi építőanyaga a föld. A vályognak számos nagyon fontos előnye van, környezetbarát, kitűnő mikroklímát biztosít. Egy átlagos lakóházhoz szükséges tégla 2-4 hét alatt legyártható, és körülbelül 2 hét száradás után a falba építhető.
A vályog teljesen környezetbarát, káros anyagoktól mentes, bio építőanyag, használatával nem szennyezzük a környezetünket. A lélegző fal kitűnő mikroklímájával kellemes életteret ad, az állandó optimális páratartalom csökkenti az allergiás és légúti betegségek kockázatát.
Legendásan kiváló hőtároló, hangszigetelő tulajdonsága mellett ma már meg kell említenünk az elektromos szmog elleni védelmet is. Használata olcsó, télen könnyen befűthető, nyáron nincs szükség klímaberendezésre. Előállítása energiatakarékos, a vályogfal gyártása csak töredék energiát igényel az égetett tégláéhoz képest. Tartószerkezetnek vagy belsőépítészethez is kiválóan alkalmazható.
A vályog egyetlen hátránya, hogy nem vízálló, de ma már ez könnyűszerrel kiküszöbölhető. A korszerű földfalak szakszerű kivitelezéssel kizárólag a vályog előnyeit juttatják érvényre.
„Modern“ vályog
Mint minden más, a vályog is fejlődött, modernizálódott az évek során. A kézi vályogvetés tudományát egyre kevesebben ismerik, helyette megjelentek a géppel gyártott földtéglák.
A kézi vályog kiváló tulajdonságait megtartva géppel rövidebb idő alatt, sokkal nagyobb teherbírású, egyforma méretű téglák készíthetők, amelyekhez a legújabb nyílászárók és egyéb épületelemek is gond nélkül beépíthetők. A préselt földtégla használatával pénzt és időt nyerünk. Léteznek mobil présgépek, segítségükkel az építkezés helyszínén mindenki maga készítheti a tégláját, ezzel jelentős szállítási (esetleg munkabér-) költséget lehet megtakarítani.
A pince, medence és az alap helyéről kitermelt föld általában megfelel földtégla készítésre, ami további megtakarítást eredményez. Egy átlagos lakóházhoz szükséges tégla 2-4 hét alatt legyártható, és kb. 2 hét száradás után a falba építhető.
Nagy csizma, nagy kalap
A vályogot esőtől, víztől óvni kell! Bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő, vályogfalú épületet ne építsünk árvíz- és belvízveszélyes területeken!
Tréfásan mondva, a vályogháznak „nagy csizmája és nagy kalapja kell, hogy legyen”. A lábazatot 30-50 centiméterre emeljük ki a terepszinttől, ezzel védve a falat a hótól és a csapó esőtől. Ugyanezt a célt szolgálja, ha a tetőt legalább 50 centiméterre túlnyújtjuk a falakon.
A talajvíz elleni szigetelést ajánlatos nem csak a falak, hanem a talajon fekvő padló teljes egésze alatt elkészíteni.
A vályogházak nagy része egyszintes vagy tetőtér-beépítéses, de mód van többszintes vályogház építésére is. A nehézvályogból önmagában is lehetséges emeletes épületet építeni, míg a könnyűvályog falhoz teherhordó vázszerkezetet kell építeni.
Födém, nyílászárók
A föld- és vályogfalakra is lehet betonfödémet építeni. A teher egyenletes elosztása érdekében a vályogfalak tetejére mindenképpen tenni kell kiegyenlítő betont, vagy 2 sor kisméretű égetett téglát, és fölé betonkoszorút.
A nyílászárók kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a nagy nyílászárók egyben nagy besugárzó és nagy lehűlő felületet is jelentenek! A vályogházról köztudomású, hogy télen meleg, nyáron hideg, de ezt a tulajdonságát a túl nagy üvegfelületek kedvezőtlenül befolyásolják. Ezért mindig a legjobb hőszigetelésű nyílászárókat részesítsük előnyben!
Széles, nagy ajtók, ablakok használata esetén továbbá előfordulhat, hogy az áthidalók túl nagyok lesznek, ezért nem terhelhetők rá a falakra. Teherhordó falak esetén két sor kisméretű tégla beépítése szükséges úgy, hogy az áthidalók legalább 20-20 centiméterre üljenek fel a falakra. 3 méternél nagyobb nyílásáthidalások esetén téglapillér építése javasolt.
Föld- és vályogfalak vakolására egyaránt használhatunk vályogvakolatot és mészhabarcs vakolatot is. Minden új technológia esetében azonban elsődlegesen azt tartsuk szem előtt, hogy a falak légáteresztő és páraáteresztő képessége megmaradjon.
Szabályozások
A mai építtetőknek két érvényben lévő kormányrendeletnek kell megfelelniük. Az első a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), amely semmilyen szinten nem említi a vályogépületek kérdését, eszerint a föld- és vályogfalakra ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint az egyéb falazott szerkezetekre. A második, a 3/2003 (I.25) BM-GKM-KvVm együttes rendelet az EU jogharmonizációra való hivatkozással készült, és műszaki specifikációhoz (pl. ÉME engedély) köti minden építési termék beépíthetőségét. Ez okoz egy kis nehézséget, mert az olyan kis mennyiségben, változó helyszínen, időszakosan gyártott anyagokra, mint például a vályogtégla, gazdaságilag lehetetlen ÉME minősítést beszerezni. Ezért az a bevált gyakorlat, hogy az önkormányzatok többsége egyedi terméknek ismeri el a földtéglát, és mint ilyen, az engedélyezési dokumentáció részeként a tervező csatolja a megfelelő tervezési, alkalmazási mellékletet, és a tervező általi felelős műszaki vezetés mellett engedélyezik a földtégla alkalmazását.
Hozzászólások