Nem könnyű feladatra vállalkozik, aki ma Magyarországon természetes alapanyagokból készült festéket szeretne vásárolni. Míg a hagyományos vegyi eljárással előállított termékekből a legkisebb festéküzletben is kielégítő a választék, bio festéket még a legnagyobb barkácsáruházakban is csak elvétve találni. Akkor miért törnénk magunkat a felkutatásukkal?
A válasz túlmutat az építőipar és lakberendezés keretein, és – mivel nem bizonyítható – inkább emocionális, mint objektív tényeken nyugszik. Gondolná valaki is, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott élelmiszerben ma átlagosan 4-5 kémiai adalékanyag található, amelyek mennyisége esetenként ugyan alatta marad az egészségre káros mértéknek, de fogyasztásuk hosszú távú hatásai még korántsem tisztázottak?! Belegondoltunk abba, hogy mindennapjainkat ragasztott farostlemez bútorok, laminált parketták, mesterséges színezőanyagokkal dekorált fa, illetve műanyag tárgyak között éljük, amelyekből többnyire még évek multán is kimutatható némi vegyianyag-kipárolgás?! Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában már komoly hagyománya van a lehetőségekhez képest minél természetközelibb életforma tudatos választásának. Ennek az igénynek a kielégítésére a fejlett világban már egész iparág épült, amelynek a természetes anyagokból készült festékek gyártása éppen úgy magától értetődő része, mint a bioélelmiszer-előállítás.
Versenyhelyzetben
Tévedés azt hinni, hogy a bio festékek előállítása a világ legegyszerűbb dolga, mondván, már ükapáink is a természet segítségét kérték, ha pingálni akartak. Mivel a vegyi eljárással készülő festékek döntő többsége kitűnő használati értékkel bír, egy kínálati piacon silány minőséget akkor sem lehet eladni, ha „bio” felirat díszeleg a címkéjén. Kijelenthető, hogy a kereskedelemben jelenleg kapható természetes alapanyagokból készülő festékek fedőképessége, kiadóssága, színtartóssága versenyképes a vegyipari termékekkel, a felhasználói elvárásoknak tökéletesen megfelel, széles körű elterjedésük korlátja alapvetően a relatíve magas ár, helyesebben az általuk orvosolni kívánt veszély észlelésének hiánya. Hiába bizonyítható, hogy a megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos tűzoltás.
Miért drágább?
Persze, minden bizonnyal segítene az egészségesebb világ megteremtésében, ha a természetes alapanyagokból készülő festékek olcsóbbak, ezáltal a hagyományos kereskedelemben is szélesebb körben elérhetők lennének. A csapdahelyzet ugyanakkor hasonlatos a bio élelmiszerekéhez. Az ár nem csak a kisebb mennyiségek miatt magas, a drágaság a technológiában kódolva van. Könnyen belátható ugyanis, hogy a természetes alapanyagok megtermelése, kinyerése többe kerül, mintha ipari méretekben két vegyszer összeelegyítéséből hozunk létre egy harmadikat. Viszont, ha drága, akkor nem fogy, ha pedig nem fogy, nincs pénz reklámra, és az üzletek sem veszik fel a választékukba. Mindezt csak azért fontos hangsúlyozni, nehogy azt gondolja valaki, hogy a bio festékek (élelmiszerek és egyéb termékek) azért csak néhány üzletben kaphatók, mert nem általános felhasználásra, pusztán speciális igények kielégítésére valók (pl. gyermekjátékok mázolására).
Minden természetes
A természetes alapanyagokból készült festékek (olajok, lakkok, viaszok, lazúrok) elsősorban fából készült tárgyak, bútorok, építőanyagok színezésére, felületkezelésére alkalmasak, de léteznek megfelelő alapozás után fémre és falra felhordható termékvariációk is. A bio festékek felépítése első pillantásra hasonlít a vegyi úton előállított termékekéhez (kötőanyag + oldószer + pigment), de az ördög a részletekben lakozik: a bio festékeket alkotó komponensek közös ismérve ugyanis, hogy valamennyi összetevő egészségre ártalmatlan, és természetes eredetű, ezáltal nem csak az embert, de a környezetet is védi.
A bio kötőanyagok közül a növényi olajok az egyik legfontosabb csoport, amelyből például kitűnő beszívódási és tapadási tulajdonságai miatt a magok préselésével állított lenolaj emelhető ki, mivel ez a beeresztésre, pórustömítésre jelenleg széleskörűen használt szintetikus lenolajkence természetes alternatívája. A bio lazúrok és lakkok keménységet, filmképző réteget adó összetevője jellemzően fenyőgyanta felfőzésével, polimerizációjával készül, ennek vegyipari megfelelője a műgyanta, ami lényegében egy speciális kőolajszármazék.
A biofestékipar a termékek színezésére is természetes anyagokat használ. Ezek jellemzően szerves vagy szervetlen pigmentek lehetnek. A leguniverzálisabb anyag talán a vasoxid, amely akár vörös, sárga, barna és fekete szín kiindulópontja is lehet. (Igaz, e téren nincs komoly eltérés a vegyi és az organikus festékipar által használt termékek között.)
A tartósításra használatos, a vele bevont anyagnak selymes fényt adó méhviasz ugyanakkor valóban unicum. Az, aminek hangzik, és egyben kitűnő példa annak megértésére, hogy mi van a háttérben a végtermék látszólag magas ára mögött: 1 kg méhviasz „előállításához” ugyanis százezer méh közel kéthónapos munkája szükségeltetik…
Hozzászólások