Ma egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák otthon. Mindez a ház és lakás állományunk korszerűtlen szigetelésének, vagy a szigetelés teljes hiányának „köszönhető”. A világ energiafogyasztása rohamosan növekszik. Kevesen gondolnák azonban, hogy amíg a megtermelt energia 40 %át épületeink fogyasztják, alig 28%-át az ipar, 32%-át pedig a közlekedés használja fel.
Egy átlagos magyar háztartás, a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fordítja fűtésre és hűtésre, ami rendkívül magas arány ahhoz viszonyítva, hogy otthonainkat legfeljebb az év felében fűtjük. Az Európai Unió 2002/91/EK direktívája alapján, a 176/2008. kormányrendelet értelmében, 2009. január 1-től, már Magyarországon is minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához kötelező csatolni az épületek energiahatékonysági tanúsítványát. A Knauf Insulation, a világ műszakilag legfejlettebb szigetelésanyag gyártójának felmérései szerint, a háztartások energia felhasználásának mintegy 50-70%-át a fűtés teszi ki, ami a növekvő energiaárak, és a csökkenő támogatások mellett egyre nagyobb terhet ró a lakosságra. A 2008-as földgáz árakat figyelembe véve egy átlagos család, 170 000 -180 000 Ft-ot fordít éves fűtésre, ami tetemes összeg. Mivel a házak energiahatékonysága kimutathatóan legnagyobb mértékben a szigeteléstől függ, a jogszabályalkotókat is az a cél vezérelte hogy már a tervezési szakaszban ingatlanjaik energiahatékonyságát szolgáló fejlesztések megvalósítására ösztönözzék a lakosságot.
A világ energiájának 40%-át épületek, 60%-át a háztartások fogyasztják. Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. A legtöbb energia, a szigetelés hiánya miatt a falakon és a tetőn át vész el. Az energiaszámla csökkentésének, pedig számos módja lehetséges. A nem használt helységekben tartsunk alacsonyabb hőfokot. A fűtést általában tekerjük két fokkal lejjebb, máris 10%-ot spóroltunk. Energiatudatossági szempontból, ugyanakkor legcélravezetőbb, egyben leghatékonyabb fogyasztáscsökkentő beruházás a szigetelés, ami bizonyítottan a befektetéseink leggyorsabb megtérülését eredményezik.
„Válság idején a takarékosság a legjobb befektetés. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma kb. 180-250 kWh/m2/év, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel 2/3-ára csökkenthető, így évente akár 60-70%-os energia-megtakarítást lehet elérni.” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője.- „A korszerű és innovatív szigetelőanyagok használatával azonban nemcsak a családi kasszát, de környezetünket és a légkört is óvjuk, mivel kevesebb főtőanyagot használunk fel, így pedig kevesebb CO2-t jutattunk a légkörbe.” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35%-kal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai. Itthon sok esetben gyakorlatilag az utcát fűtjük. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma kb. 180-250 kWh/m2/év. Megfelelő szigeteléssel ez a mennyiség a 2/3-ára csökkenthető. Egy jól szigetelt új házban, lakásban évente akár 60-70%-os is lehet az energia-megtakarítás. Háztatásaink energiahatékonyságát takarékosabb kazánok, vagy dupla üvegű nyílászárók alkalmazásával is javíthatjuk, de a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése. A Knauf Insulation adatai szerint a korszerű és innovatív szigetelésre fordított összeg átlagosan 25%-os megtérülést hoz évente. Ez azt jelenti, hogy a befektetés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint, több mint 7 forint hasznot hoz.
Növekvő energiaéhség, véges készletek. Napjaink egyik legfőbb veszélye a Föld globális felmelegedése. Csak az Európai unióban, az épületek szigetelésének javításával, az éves CO2 kibocsátás 460 millió tonnával, azaz Magyarország éves, 78 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának közel 6-szorosával csökkenthető.
Hozzászólások