A fel nem használt energia a legjobb!

A világ energiafogyasztása rohamosan növekszik. Kevesen gondolnák azonban, hogy amíg a megtermelt energia 28%-át az ipar, 32%-át pedig a közlekedés használja fel, addig épületeink az energiafogyasztásunk 40%-át teszik ki. Egy átlagos magyar háztartás, a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fordítja fűtésre és hűtésre, ami rendkívül magas arány ahhoz viszonyítva, hogy otthonainkat legfeljebb az év felében fűtjük.

 

szigeteles

 

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek 25%-kal több energiát használnak fel négyzetméterenként amiatt, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Extrém példa, de a szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, mint a mi otthonainknak, így fűtésszámlájuk mintegy 35%-kal alacsonyabb egy átlagos magyar család kiadásainál.

 

Annak ellenére, hogy Magyarországon a háztartások összes energiafelhasználása nem nőtt jelentősen az elmúlt években, a folyamatosan dráguló energiaárak mégis egyre növekvő terhet rónak a lakosságra. A magyar háztartások többsége gázt használ a fűtésre, ami a 2008-as földgáz árakat figyelembe véve egy átlagos család esetében eléri a 170.000 -180.000 Ft-ot éves viszonylatban, ami tetemes összeg.

Az energiaszámla csökkentésének számos módja lehetséges. Háztatásaink energiahatékonyságát javíthatjuk takarékosabb kazánok alkalmazásával vagy például dupla üvegű nyílászárók alkalmazásával, de a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése.

A hőszigetelés célja, műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni kell a téli hőveszteséget, és a nyári felmelegedést, azaz a hőterhelés miatt szükséges hűtés mértékét. Egy épület hőveszteségét jelentősen befolyásolja továbbá az új épületeknél is gyakran előforduló hőhíd, amely kialakulása a rosszul kivitelezett, vagy teljesen hiányzó szigetelésnek „köszönhető”, az erősebben hűlő szerkezeti elem ugyanis elvezeti az épület belső hőjét. Az épületek homlokzatának, padlásfödémének és tetőszerkezetének megfelelő szigetelésével ez a hőveszteség elkerülhető, illetve jelentősen csökkenthető.

A vakolt homlokzat akár utólagos szigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, ami kiváló hőszigetelő tulajdonságú, könnyen megmunkálható, felszerelése pedig egyszerű. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú, kiváló hangszigetelő, ugyanakkor páraáteresztő képességgel is rendelkező szigetelőanyag, az ásványgyapot (kőzetgyapot), amely nem éghető, így tűzvédelmi szempontból biztonságosabb, ugyanakkor valamivel drágább szigetelési megoldás. A szerelt homlokzatburkolatok mögötti hőszigetelés főként üveg- vagy kőzetgyapot, mely termékek fő tulajdonságai nagymértékben megegyezik és áruk is hasonló. A homlokzati szigetelés kívánt vastagsága legkevesebb 6, de a szerkezeti elemek hővezetési tényezőinek ismeretében, passzív házak esetében akár a 20-30 cm-t is elérheti.

A nem beépített tetők esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A tető síkjában – vagyis a szarufák között, azok alatt, esetenként a szarufák felett – történő szigeteléssel mindez gátolható, egyben újabb meleg lakótér hozható létre, ami emeli a ház értékét anélkül, hogy külsején változtatni kellene. A fűtött padlásterek szigetelésére legmegfelelőbb az üveggyapot. A szarufák közé helyezett kiváló hőteljesítményű, A1-es tűzvédelmi besorolásával verhetetlen üveggyapot szálai között megrekedő levegő, a hő – és hangszigetelés alapvető javulását eredményezi a tetőn.

A Knauf kiváló minőségű termékei azzal csökkentik a fűtésszámlát, hogy akadályozzák a hő tetőn és födémen valamint a falakon keresztüli távozását. Megfelelő kivitelezés mellett, a szigetelés élettartama 30 év, a befektetés ára jellemzően 2-4 év alatt térül meg.

Az Európai Unióban az épületek szigetelésének javításával az éves CO2 kibocsátás 460 millió tonnával, azaz Magyarország éves CO2 kibocsátásának mintegy hatszorosával lenne csökkenthető, emellett pedig csökkenne a nagyvárosokat súlytó szmog kialakulásának kockázata is.


Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop