Manapság már hazánkban is egyre több ház épül központi porszívórendszerrel, elősegítve ezzel az ingatlan értékesíthetőségét, hiszen a külföldi vásárlók számára ennek megléte fontos szempont.
A hagyományos porszívózás a zajos nemszeretem házimunkák egyike. Cipelni kell a robusztus készüket, kiszabadítani, kerülgetni a mindenbe beakadó vezetéket, nem halljuk a telefont, a gyerekeket. A központi porszívó ezzel szemben garantálja a tiszta levegőt, a csendet, kényelmet és takarékosságot. Nincs más teendőnk, minthogy csatlakoztatjuk a szívótömlőt a helyiség falán elhelyezett valamely kiálláshoz, és máris porszívózhatunk.
A hagyományos porszívózással ellentétben a beszívott levegő nem kerül vissza a lakótérbe, hanem egy speciális szűrőendszeren keresztül távozik közvetlenül a szabadba, hatékonyan csökkentve az asztmatikus megbetegedéseket, allergiás tüneteket. A központi készüléket a ház távoli pontján található háztartási helyiségben, garázsban vagy pincében helyezik el, és a 8-9 méteres porszívócső segítségével a lakótér bármely pontja elérhető a beépített fali csatlakozón keresztül. Így nincs motorzúgás, porszag, működés közben csak a levegő áramlását halljuk. A 70-100 százalékkal nagyobb szívóerőnek köszönhetően a takarítás gyors és alapos, a szőnyegekbe mélyen beletaposott szennyeződések is eltávolíthatók, ritkábban van szükség takarításra is.
A központi porszívó berendezést két lakószinttel rendelkező házba célszerű telepíteni. Az antisztatikus, belül polírozott PVC- csőrendszert és fali csatlakozókat az aljzatbetonozás előtt, a víz- és csatornarendszerrel egyidőben, még a ház szerkezetkész állapotában célszerű beépíteni, egyidejűleg a gyengeáramú kapcsolóhálózat vezetékeivel. Amikor teljesen felépült a ház, kerülnek a helyükre a kapcsolók, a falakra a tömlőcsatlakozók, bekötik a meghajtó egység elektromos vezérlőit. A központi gép, tisztítókészlet, és más tartozékok vásárlása történhet akár évekkel később is. Természesen nincs akadálya az utólagos beépítésnek sem, létezik panel- és tömbházi lakásokba utólag is beépíthető változat, ebben az esetben falvésésre mindenképpen szükség van. Itt a csöveket gipszkartonnal, vagy stukkóval takarják el, a turbinát az erkélyen, vagy a lakótérben helyezik el, gondoskodva a levegő kivezetéséről.
A hatékonyság érdekében a legnagyobb csőhosszúság a legtávolabbi gégecsőaljzattól lehetőleg ne haladja meg a 60 métert, az aljzatok száma pedig a 12 darabot. Az aljzatok a világításkapcsolókhoz harmonikusan illeszkednek, a bennük lévő rácselem pedig megakadályozza, hogy bármi bekerüljön a csővezetékbe.
A csatlakozóhelyek egymástól mért távolsága adott, mert a helyiség minden pontja a 8-9 méteres gégecsővel csak ily módon érhető el. A rövidebb gégecsövekkel a kisebb szobákban takaríthatunk. A vizesen takarító rendszer meglehetősen drága, hiszen fokozott biztonságú elektromos hálózatra, vízre, illetve a szennyvízhálózatba való vezetésre van szükség.
A rendszer alig igényel karbantartást, gondozást, évente három-négy alkalommal kell kitisztítani a tartályt. Az elszívó egység részeihez könnyű a hozzáférés, a csőhálózat hosszabb idő után sem tömődik el. A rendszer élettartama 25-30 év, így a befektetés mindenképpen többszörösen megtérül. Az árajánlathoz szükséges a lakás alaprajza, hiszen az anyagszükséglet, a munkadíj, a szükséges gépkapacitás ennek ismeretében adható meg.
Hozzászólások