A szakmai szövetségek minden erőfeszítése ellenére szinte megszűnt az építőipari szakmunkásképzés Magyarországon – mondja Tóth Endre tetőfedő mester, az ÉMSZ elnökhelyettese. Mégis, még mindig az élvonalba tartozunk. Tóth Endrének köszönhetően is tavaly óta Magyarországnak „ifjú tetőfedő világbajnoka” van. A Dél-Afrikai világversenyről 2005-ben tanítványa, Viszti Attila hozta el az aranyérmet.
Arról, hogy mi a minőségi tető, mester és tanítványa nem szívesen beszél; inkább megmutatják odafenn, „ég és föld között”. A lapostető-szekció huszonhárom éves újdonsült világbajnoka, Viszti Attila egyetért mesterével abban, hogy a szigetelésben nem lehet hibát elkövetni, ez hivatásuk alapszabálya: legyen bár kevésbé esztétikus a szigetelés, de pontosan és jól zárjon.
Amikor a felhasználandó anyagokról kérdezem beszélgetőtársaimat, Tóth Endre, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége elnökhelyettese siet leszögezni:
– Az átlagember jó esetben egy házat épít fel élete során, ezért mi mindig arra ösztönözzük az építtetőket, hogy minőségi anyagot válasszanak, függetlenül attól, hogy a cserepet, a zsindelyt vagy a fémet részesítik előnyben. Mert még ha be is csúszik egy-egy kivitelezési hiba a kiváló minőségű anyagnál, azt a jobb tulajdonságai, a gyártási adottságok elfedhetik.
– Melyik anyagot kedveli a leginkább –
– Nem tenném le a voksomat egyetlen tetőfedő anyag mellett sem, mindben vannak gyengébb és jobb minőségűek. Én magam általában a normál agyagcserepet használom és ajánlom mindenkinek, amelynél a vízfelvételi képesség és fagyállóság tekintetében soha ne kössünk kompromisszumot a pénztárcánk javára.
– A „lapos tető szakértői” mit ajánlanak az építtetőknek: a lapos vagy a hagyományos, magas tetőt?
– A mai technológiai megoldásokkal kifogástalan minőségű lapos tetőket lehet készíteni akár a családi házakhoz is. Én óvnék a hivalkodó formáktól, inkább azt javaslom az építtetőknek, hogy minél biztonságosabb tetőt építtessenek a fejük fölé. Példának okáért „zöld tetőt”, amely igazán környezetbarát lehetőség.
– Hogyan lehet jó ereszcsatornát építeni –
– Én a réz ereszcsatornát javasolnám. A lényeg mindig az anyag tartóssága, hogy ne igényeljen gyakori karbantartást. A leggyakoribb típushibák a rossz hegesztések, összeillesztések, a nem megfelelő szegecselés, az utómunkálatok közben keletkező lyukak, hibák.
– Mi kell a jó tetőszellőztetéshez –
– A bitumenes lapos tetőfedésnél mindenképpen páraszellőztetőket kell beépíteni és megfelelő párazárásról kell gondoskodni. A magastetőknél – különösen a tetőtereknél – az egyre húsbavágóbb energiaárak miatt elsődleges a hőszigetelés kérdése. Mind vastagabb hőszigeteléseket vagyunk kénytelenek beépíteni, ami viszont komoly statikai, szerkezetbiztonsági kérdéseket vet fel – veti közbe Tóth Endre. – Egy tetőtérnél mindez megsokszorozódik, még fontosabb a kiszellőzés, a páravédelem, a hőhidak megelőzése.
Szót váltva a tetőfedő világbajnokságról, Tóth Endre nem rejtette véka alá a hazai szakemberképzéssel szembeni kritikáját…
– Nem tudom, tudják-e az olvasók, hogy napjainkban a tetőfedők, a szigetelők, valamint az ácsok 70-80 százaléka a nagy cégeknél tanulta meg – esetleg mindenféle előképzettség nélkül – a szakmát, és nem az iskolában. Ennek éppen fordítva kellene történnie, és ilyen értelemben kontár mindenki, akinek nincsen „szakmunkás bizonyítványa” arról a szakmáról, amit űz.
– Ön min változtatna annak érdekében, hogy a minőségi építéskultúra országszerte bevett gyakorlattá váljon –
– Hála a különböző szakmai szövetségek, köztük az ÉMSZ erőfeszítéseinek, mára mind több továbbképzési lehetőség közül válogathatnak a szakmunkások, és fontosak a szövetségek által kiadott szakmai irányelvek is. Véleményem szerint egy általános
elméleti alapképzést követően kellene a hallgatókat a kiváló minősítésű nagyvállalatoknál gyakorlati, illetve mesterképzésben részesíteni, majd egy országos szakbizottság előtt vizsgázhatnának.
– A minőségi munka persze garanciavállalást is feltételez. Az elmúlt évtizedek megannyi rémtörténete szerint van mit javítani…
– Míg az európai gyakorlat szerint maximálisan öt évig tarthatja vissza a beruházó a számlaérték bizonyos hányadát az esetlegesen felmerülő garanciális javítások bebiztosítására, hazánkban nem ritka, hogy akár 10 évig sem fizetik ki a vállalkozókat vélt vagy valós indokok alapján, ezzel teljesen ellehetetlenítve őket. Hiába hivatkoznak a bankgaranciára, mert nincs az a bank, amelyik ennyi időre jótállást vállalna bármelyik cégért. Magyarországon a lakóparkoknál érvényes az Európában általánosan bevett, öt évben maximált garanciális pénzvisszatartás, ám a családi építkezéseknél ez nem így működik.
– Hogyan lehetne itt egy igazságos rendszert működtetni –
– Higgyék el, nem szabad spórolni a műszaki vagy építésvezetőn, mert ő kettős szerepet tud vállalni egy építkezés során. Egyfelől védi a vállalkozóval szemben a megrendelőt, ugyanakkor a szakembert is képviseli az építtetővel szemben, hiszen kordában tudja tartani esetleges lehetetlen követeléseit.
Hozzászólások