A jó minőségű, modern vályogtégla készítésekor ötvözik a hagyományos és a legújabb technológiát. A kézi vályog minden előnyös tulajdonságát megőrizte, de szilárdsága többszöröse a hagyományosnak, energiahatékony, környezetbarát, jó élni a földtéglából épült házban.
Az energiafelhasználás és a környezetterhelés, elsősorban a széndioxid-kibocsátás mérséklése az Európai Unióban és hazánkban egyaránt hangsúlyos követelménnyé vált napjainkra. A környezet- és energiatudatos megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak az építészetben. A legnagyobb megtakarítást (közel 80 százalékot!) az energiahatékony falazat mellett megújuló energiaforrások alkalmazásával lehet elérni.
ÁTFOGÓ SZABÁLYOZÁS HÍJÁN
Európa fejlettebb részeihez képest jelentős elmaradásban vagyunk az energiatudatos építés terén, az energiatakarékos megoldások még mindig nem eléggé ismertek hazánkban. Nincs átfogó szabályozás az épületek energiahatékonnyá tételéről, erről egyelőre csak részszabályozások rendelkeznek, így létezik panel- és ablakcsereprogram, támogatható a megújuló energiaforrások használata, de még mindig nem támogatott például a vályogtégla használata.
VÁLYOGBÓL – MÁR 3 SZINTIG
Napjainkra ismét elfogadott, hogy a vályogfalak jók, erről beszélni nem tabutéma már. A modern vályogtégla készítésekor ötvözik a hagyományos és a legújabb technológiát. A földtégla a kézi vályog minden előnyös tulajdonságát maradéktalanul megőrizte, de már szabványos méretű, szilárdsága többszöröse a hagyományosnak, így 3 szintig tartószerkezet nélkül építhetünk belőle. Szilárdságának köszönhetően nem igényel különös építési technológiát, bármelyik ma használatos építőanyaggal jól illeszthető.
TERMÉSZETES ÉPÍTÕANYAGOK
– KEVÉS ELÕÁLLÍTÁSI ENERGIA
A világ összes energiafelhasználásának 40 százalékáért a lakások és az irodaépületek felelősek, nem pedig a termelés. Az energiatakarékos építkezésnek általában három célkitűzése van: az építés során felhasznált primer energia csökkentése, az ingatlan energiaveszteségének minimalizálása, és a fűtés/hűtés rendszer minél gazdaságosabbá tétele aktív és passzív energiaforrások segítségével.
Az építőanyagok tekintetében óriási különbségek vannak az előállításienergia-szükségletben. A mai zöld építészet nem véletlenül nyúl vissza a régi népi építészet alapjaihoz, szívesen használja a vályogot, a nád, kő és fa alapanyagokat a tégla helyett, hiszen a fa és a nád kitermelése, a kőfejtés, a vályog előállítása nem feltétlen párosul környezetszennyezéssel. A vályogtéglához tonnánként 20, a fához 100, a téglához 450, az acélhoz 8000, az alumíniumhoz 72 000 kWh energiára van szükség. A vályog, a földtégla, a bontott tégla, a fa szerkezet és a fa nyílászárók használata tehát energiatakarékos megoldás. A legújabb automata földtéglapréselő géppel könnyen és gyorsan, már akár egy-két hét alatt legyártható az építkezés helyszínén a földtégla, és mivel az országban szinte mindenhol rendelkezésre áll megfelelő föld, így nem szennyezzük a környezetünket az építőanyag szállításával, égetésével. A földtéglaprésgép téglánként csupán 0,02 kWh energiát használ. A csekély primer energia felhasználásával készült vályog, fa, és nád egyben kedvező újrahasznosítási tulajdonságokkal is rendelkeznek, a természet szennyezése nélkül bomlanak le.
AKTÍV ÉS PASSZÍV MEGÚJULÓ ENERGIÁK
Aktív energiaforrásoknak nevezzük az olyan berendezéseket, amelyekkel megújuló energiaforrásokból nyerhetünk energiát. A fűtést és a használati meleg víz előállítását például megoldhatjuk napkollektorral, a leghidegebb téli hónapokban kisegítőként használhatunk például faelgázosító kazánt, vagy akár egy biobrikett vagy pellet kandallót. A nap egy alacsony energiaigényű házban az éves hőigény majd háromnegyedét képes fedezni! Épületeink áramellátását napos időben napelemekkel, naphiányos, szeles időben szélgenerátorokkal biztosíthatjuk.
Az ún. passzív építészeti megoldások az épületek energiamegtartásáért felelnek. Ilyen az épület tájolása, méretezése, az alaprajz megfelelő megválasztása, a jó hőszigetelő nyílászárók előnyben részesítése, a természetes megvilágítás tudatos tervezése, a napenergia passzív befogása, energiatakarékos elektromos berendezések, világítási rendszerek használata, esővízgyűjtő rendszer kiépítése, és végül, de nem utolsósorban a jó hőtároló képességgel rendelkező építőanyagok használata, mint például a megfelelő vastagságú vályogfal.
JÓ KÖZÉRZET, KELLEMES HÕÉRZET
A modern technológiának egyelőre meg kell fizetni az árát, ugyanakkor nem szabad csupán a költségeket vizsgálni. Az energiatakarékosság az építkezés során nem lemondást és korlátokat jelent, hanem éppen ellenkezőleg: a kényelmet, jó közérzetet, a magasabb minőséget és az értékállóságot biztosítja házainkban. A vályogházakban rejlő biológiai hatást nem közvetlenül érzékeljük, de tudat alatt hat ránk, szervezetünk reagál rá. A földfal például nagymértékben megszűri a káros rádiósugárzásokat, így nyugodt, pihentető alvásban lesz részünk. A vályogfal lélegző tulajdonsága révén a levegő páratartalmát az optimális 40 és 60 százalék között tartja, ami alapja a kellemes hőérzetnek, és általa elkerülhető számos légúti betegség. Az energiatakarékos épületek különös külső formajegyeket nem hordoznak, de az egészségesség emeli az épület valós használati értékét. A tapasztalatok szerint egyre több ember szeretne egészséges, energiatakarékos házban élni.
TÉVHITEK
A vályog szó hallatán sokan tévesen a több száz évvel ezelőtt épült házakra gondolnak, amelyeknek nem volt alapja, nem volt megfelelő a csatornázás, tetőszerkezet, és esetleg mindezek következményeként nemkívánatos szagok is eszünkbe juthatnak. E hibák a mai korszerű szigetelési, alapozási technológiákkal teljesen kizárhatók. A préselési technológiának köszönhetően a tégla szilárdsága is többszörösére nőtt, teherbíró képessége már nem marad el a kereskedelemben ma kapható téglákétól.
Hozzászólások