A válság világszerte komoly hatást gyakorolt a gazdaságra és számos esetben okozott komoly nehézségeket az államkassza számára. Mivel hazánkban is az Európa szerte megjelenő csökkenés tapasztalható, érdemes figyelmet szentelnünk az építőiparnak, amely talán a legnagyobb mértékű recessziót kénytelen elviselni.
Forrás: hrglobe.hu
Mivel Magyarországon az építőipar számos kis- és középvállalkozás fenntartását teszi, vagy tette lehetővé, ezért egy sok szálon futó, a lakosság jelentős részét érintő, komplex problémával állunk szemben.
Mivel a lakáspiac, illetve ezáltal a banki hitelekkel kapcsolatos fejlemények is nagymértékű hatást gyakorolnak az építőiparra, ezért ez a terület keveseket hagy érintetlenül.
Hazánkban sajnos komoly gondot jelent, hogy a nagyvállalatok környezetében, azoktól függőségben lévő kisvállalkozások sok esetben annak ellenére kénytelenek a csődhelyzettel szembenézni, hogy reális esélyük lett volna a túlélésre, köszönhetően alacsony költségvetésüknek.
Azonban a dolgok úgy alakultak, hogy a többmilliárdos összeget kitevő körbetartozások miatt, amennyiben egy nagyvállalat fizetésképtelen helyzetbe került, akkor magával rántott számos, a holdudvarába tartozó szolgáltatót is. Nem ritka, hogy az elvégzett munkáért járó bérek nem kerültek kifizetésre, melynek köszönhetően az érintett vállalkozók kénytelenek voltak befagyasztani a munkavégzést, amely annak ellenére, hogy nagymértékben csökkentek az elmúlt esztendőkben a megrendelések, a piacról való teljes eltűnésüket eredményezheti.
Az építőipar azonban főként a megrendelések, valamint a lakkosság vásárlóerejének jelentős csökkenése miatt került válságos helyzetbe, emellett nem elhanyagolható, hogy az államok világszerte a költségcsökkentést helyezték előtérbe, melynek köszönhetően az állami megrendelések száma is jelentősen megcsappant.
Mivel az építőipar főként szakmunkásokat, illetve alacsony végzetséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaz, ezért annak válsága, a munkanélküliség helyzetére is komoly kihatással van.
Amennyiben az érintett alkalmazottak nem jutnak munkalehetőséghez, akkor a korábban vázolt kör, amely nehézségeket kénytelen megélni, tovább bővül, hiszen a munkanélküliek számának növekedésével az állam kiadásainak mértéke is tovább növekszik.
Mivel a nagymértékű növekedést a munkanélküliség területén az állam képtelen hatékonyan kezelni, illetve azt csak állami foglalkoztatás keretén belül képes valamelyest korrigálni, fennáll a veszélye egy olyan gazdasági spirál kialakulásának, melynek végén a gazdaság recessziója sosem látott mértékben megnövekedik.
Az ingatlaneladások, valamint a piac szűkülése azonban olyan társadalmi problémát feltételez, amely az állampolgárok körében egyre növekvő nehézségek példás indikátora lehet. Mivel sem a fogyasztók, sem a szolgáltatók részéről nem tapasztalható érdembeli javulás, ezért egyértelműen megállapítható, hogy a jelen körülmények főként a külföldi befektetőknek kedveznek, akik azonban tekintettel az állam által biztosított kedvezményeknek, javarészt külföldre viszik a Magyarországon megtermelt nyereséget.
Rövidtávon természetesen pozitív hatást gyakorol, hiszen időlegesen bár, de elősegíti a munkanélküliségi ráta javulását, azonban hosszú távon negatív hatással van az állam fejlődésére.
Az építőipar által elszenvedett sokk, várhatóan évekig elnyúlik, és fennáll a veszélye annak, hogy vállalkozások ezreit kényszeríti leállásra, megszűnésre.
Mivel az érintett szakemberek véleménye szerint, hazánk Ukrajna mellett a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő európai országok egyike, a javulás reménye még távoli, és annak ellenére, hogy az érintettek kivárásra játszanak, kevés remény van számukra.
Hozzászólások