Homlokzati és lábazati szigetelés, vakolatok, festékek

Mi a különbség a lábazati és homlokzati hőszigetelés között? Miért nem szabad összekeverni a kettőt, milyen problémákat okozhat mindez a későbbiekben? Nagy kérdés az is, hogy az elkészült hőszigetelésre milyen vakolatot tegyünk, azt színezzük vagy inkább fessük-e. Lássuk az okokat és a megoldásokat!

A homlokzati hőszigetelés anyagai
Hőszigetelő anyagokból sokféle van a piacon, választásunktól függ, melyiket alkalmazzuk. Lehet ásványi szálas, üvegszálas, polisztirol hab, grafitos polisztirol hab és még egyebek (a salakgyapot annak idején ipari folyamatok melléktermékéből, kohósalakból vagy pernyehamuból készült, már egy ideje nem gyártják). Az ásványi szálas hőszigetelést természetes vulkáni kőzetekből, főként bazaltból, valamint dolomitból és mészkőből állítják elő nagy hőmérsékleten (kb. 1500 ˚C fokon) történő olvasztással. Kiváló tűzálló tulajdonságú, olvadáspontja 1000 ˚C feletti, nem éghető (A1/A2 tűzvédelmi besorolású). Az üveggyapot az egyik legelterjedtebb, legolcsóbb és leghatékonyabb hőszigetelő anyag. Újrahasznosított üveg és homok keverékéből készül, amelyet magas hőmérsékleten vékony szálakká húznak, majd kötőanyaggal fognak össze. Általában tetőterek, gipszkartonfalak és födémek szigetelésére használják. A polisztirol (PS) hab egy szintetikus polimer, amely folyékony sztirol monomerből épül fel, és a mindennapokban leginkább hőszigetelő anyagként, illetve csomagolóanyagként ismert. A grafitos polisztirol (vagy grafitos EPS) egy szürke színű hőszigetelő anyag, amely a hagyományos fehér hungarocellhez képest kb. 20-25 százalékkal hatékonyabb hőszigetelést biztosít. A gyártás során mikroszkopikus méretű grafitport kevernek a polisztirolgyöngyök közé, amely visszaveri a hősugárzást, ezáltal jelentősen csökkenti az anyag hővezetését.

Milyen szempontok alapján válasszunk?
A hőszigetelő anyagok közül nem könnyű választani, ezért mindenképpen kérjük ki a tervező tanácsát, és hallgassunk rá. Nagyon fontos az ár-érték arány megválasztása, és nélkülözhetetlen a szakszerű kivitelezésre való figyelem is. A homlokzati hőszigetelő táblákat ragasztással és mechanikusan is (dübelezéssel) rögzíteni kell, mielőtt felhordjuk rá a színvakolatot vagy festéket. Ha rosszul rögzítjük, akkor a szél hatására (szélszívás) akár le is eshet, amire nem egy példa van. Fontos tudni, hogy négyzetméterenként minimum 6 darab dübellel kell rögzíteni a lapokat. Ha nem megfelelő a kivitelezés, nem érnek össze a lapok, a sarkoknál nem megfelelő a toldás, akkor keletkezhetnek hőhidak is, ami előbb-utóbb penészesedéshez vezethet.

Milyen vastag legyen a hőszigetelés?
A hőszigetelés vastagsága ma már nem lehet a választásunktól függő, ha megfelelően hőszigetelt házat szeretnénk. Az optimális szigetelési vastagság kiválasztása során figyelembe kell venni az adott terület éghajlati viszonyait. Hidegebb éghajlaton vastagabb hőszigetelésre van szükség, hogy megakadályozza a hőveszteséget, és csökkentse a fűtési költségeket. Melegebb éghajlaton a cél a hőáramlás csökkentése, hogy megakadályozzuk a túlmelegedést, és csökkentsük a légkondicionálás költségeit.
Általában a 12-16 cm közötti vastagság elegendő a mérsékelt éghajlatú területeken, míg hidegebb régiókban 20-25 cm vagy még vastagabb szigetelés is szükséges lehet, de ez nem egy előírás, mivel az épület típusát is figyelembe kell venni a szigetelés vastagságának meghatározásakor. Passzívház vagy alacsony energiaigényű ház esetén a szigetelés vastagsága jelentősen nagyobb lehet, akár 30 cm is, mivel itt a cél a minimális hőveszteség elérése, és a maximális energiahatékonyság biztosítása. Ezzel szemben egy régebbi épület esetén, ahol a falak vastagabbak és jobban szigetelnek, a lábazati szigetelés vastagsága kisebb lehet, mivel az alapvető szerkezeti elemek már eleve nyújtanak némi szigetelést. Új építésű háznál a falazat anyagának van különös jelentősége, mivel vannak olyan falazóanyagok, amelyek szinte önmagukban kielégítik a hőtechnikai előírásokat.

Milyen funkciója van a lábazatnak?
A lábazat a homlokzat legalsó, időjárás szempontjából leginkább igénybe vett része, amely közvetlenül a talajjal, illetve a járdával érintkezik. A külső falak és az alap között helyezkedik el, és fontos szerepe van abban, hogy védje az épületet a talajjal érintkező káros hatásoktól. A lábazatnak nemcsak a járdáról elfolyó víznek, a csapó esőnek, de egyéb mechanikai hatásoknak is ellen kell állnia. Ezeken túl természetesen vízszigetelve is kell lennie, egyébként a nedvesség könnyen beszivároghat az épület falazatába, ami súlyos problémákat – falak vizesedése, penészesedés vagy akár a szerkezeti károsodások – okozhat. A lábazat a hőszigetelés szempontjából is rendkívül fontos, mert ennek hiányában az épület hőt veszíthet, a lábazaton keresztül beszivárgó hideg növeli a fűtési költségeket, csökkenti az otthon komfortérzetét. Megfelelő hőszigetelés segítségével a lábazat hővesztesége minimálisra csökken, különösen télen, amikor a talaj hőmérséklete alacsony, javul az energiahatékonyság, és így a kellemes belső hőmérséklet könnyebben elérhető. A lábazatnak tehát nemcsak mechanikai funkciói vannak, hanem a hőszigetelés és vízszigetelés szempontjából is alapvető feladatokat lát el. A lábazati burkolat (fagyálló) vagy lábazati vakolat minimális magassága 30 cm. Sok esetben magasabbra rakják a lábazatburkolatot vagy vakolatot, de ez már csak az architekturális megjelenés miatt van.

Miért szükséges különválasztani a lábazati szigetelést a homlokzatitól? A lábazat hőszigetelésének teljesen vízállónak kell lennie, ezért ide, hőszigetelés szempontjából csak az XPS hab javasolt. Az XPS (Extrudált polisztirol) zárt cellás, tömör szerkezetű, általában színes (kék, zöld, rózsaszín) anyag. Vízálló és rendkívül lépésálló, ezért lábazatok mellett az alapok és lapostetők szigetelésére is alkalmas. A lábazati hőszigetelés a járda vonalában nem szabad, hogy véget érjen, le kell vezetni az alap egyharmadáig. Rögzítése dübellel és ragasztóval történik. Ha vízszigetelésre kerül, akkor speciális két komponensű (oldószermentes) ragasztóval, dübelezés nélkül (a vízszigetelést nehogy átfúrjuk!).

Mire figyeljünk a vékonyvakolat készítésénél?
Különösen a hőszigetelések kezdeti időszakában gyakran láthattunk szépen felújított homlokzatokat, amelyek vékonyvakolatánál hamarosan csúf penész- vagy algafoltok jelentek meg. A mai vékonyvakolatok közül számos minimálisra csökkentette ezt a veszélyt azzal, hogy a homlokzatra kerülő víz gyorsan lepereg a falról, megszüntetve a penészedés, algásodás feltételeit. A vékonyvakolat nem más, mint egy ragasztóba ágyazott üvegszövet és a színezés. Az üvegszövetet körülbelül a vakolat külső 1/3-ába vagy inkább az 1/2-ébe próbáljuk beágyazni. Nem jó, ha „rátoljuk” közvetlenül a hőszigetelésre, de az sem, ha a vakolat elkészítése után próbáljuk a felületre „ragasztani”. A mechanikai tulajdonságok érdekében az átlapolási hosszokon sem érdemes spórolni.
Nagyon fontos, hogy mikor készítjük a vékonyvakolatot, ugyanis az időjárási körülményeknek lehetővé kell tenniük a vakolatban lévő víz elpárolgását. Ezért nem lehet +5 ˚C alatt sem a felület, sem a vakolat, sem pedig a levegő hőmérséklete. (Ha télen akarnánk készíteni a homlokzati hőszigetelést, színezést – de ne akarjuk! –, akkor le kell fóliázni az egész homlokzatot, és folyamatosan fűteni kell.) A száradás (kötés) ideje alatt a homlokzatot védeni kell a közvetlen napsütéstől, esőtől és erős széltől.

A homlokzat színezése
A homlokzat színezése történhet vödrös vagy zsákos színező vakolattal, illetve homlokzatfestéssel is. A szép és tartós végeredmény érdekében fontos a felület előkészítése, a megfelelő anyag kiválasztása, valamint a pontos technikai lépések betartása. A színezés textúrája többféle lehet, kapart, dörzsölt és sok más, a választás elsősorban esztétikai igényektől, a ház stílusától és a környezeti hatásoktól függ. A kapart vakolat (szemcsés struktúra) modern felületet biztosít minimalista vagy minimalista-skandináv stílusú épületekhez. Mélyedések híján a dörzsölt változathoz képest kevésbé gyűjti össze a port, kivitelezése is egyszerűbb és gyorsabb a felhordása, a hibák kevésbé látszódnak meg rajta. A dörzsölt vakolat (gördülőszemcsés struktúra) karakteres, rusztikusabb és mintás felületet ad, amelyet a vakolatban lévő nagyobb szemcsék elgördülése hoz létre a simítás során. Nagyon jól mutat a klasszikus, mediterrán vagy rusztikus stílusú családi házakon, ám kivitelezése nagyobb szakértelmet és precizitást igényel, mert a dörzsölési mintázatnak az egész falon egységesnek kell lennie. Fontos tudni, hogy egy egységes homlokzati felületet, azaz „saroktól-sarokig, egyszerre kell elkészíteni, mert ha nem így teszünk, színében eltérhet egymástól a szünet előtti és utáni rész.

A homlokzatot festhetjük is a színezés helyett. A homlokzatfestékek elsődleges feladata az épületek külső falainak esztétikus színezése, valamint a falak védelme az időjárási viszontagságoktól (UV-sugárzás, eső, fagy). A megfelelő típus kiválasztása a meglévő alapfelülettől és a környezeti hatásoktól függ. Az akrilfesték a legelterjedtebb típus, olcsóbb, kiváló színtartást és jó vízlepergető képességet biztosít, de kevesebb párát enged át, kőzetgyapot szigetelésre nem ajánlott. A szilikonfesték prémium választás: taszítja a vizet, öntisztuló, rendkívül rugalmas, és nagyon jó a páraáteresztő képessége. És végül van a diszperziós homlokzati festék, ami hagyományosnak mondható. Előnye a kedvező ár, a könnyű felhordhatóság, a jó fedőképesség és a gazdag színválaszték, a szilikon- vagy szilikátfestékekhez képest, hátránya a gyengébb páraáteresztő képesség, ami miatt nedvesebb falakon növekedhet a penészedés esélye.


Hozzászólások

0
0
Az Ön Kosara
Your cart is emptyReturn to Shop