Nem a szikrázó napsütésben megtett közel száz méteres lépcsősor sarkallt megtorpanásra. Ha csak néhány pillanatra is, de meg kellett állnunk a házzal szemben. Az ódon stílusú megjelenés, a masszív felépítés, a vastag falak, a duplagerendás tető mind-mind tiszteletet parancsolt. Mintha egy várfal tornyosult volna előttünk. Megostromoltuk hát, a magunk eszközeivel.
Amikor négy évvel ezelőtt a szülők óvodát kerestek legnagyobb gyermeküknek, nem találtak megfelelőt. Olyat, amely természetközeli szemléletet nyújtott volna. Pontosan négy éve működik egy óvoda, ma már állami támogatással, a környékbeliek körében egyre népszerűbbé válva. Reggelente itt nem a műanyag kisautók harca zajlik, hiszen a gyermekeknek meg kell őrölni a búzát ahhoz, hogy délután kenyeret ehessenek.
Mondhatnánk: szerencsés történet, amely hepienddel zárul. A szülők megtalálták a megfelelő helyet gyermekük számára. Pedig a szerencsének ehhez vajmi kevés köze van. Helyette az elhatározás, a tettrekészség, az értékek teremtésének tisztelete a döntő tényező: a szülők alapították többedmagukkal az óvodát.
A ma öttagú család harmadik házának felépítésekor is a fenti szempontok érvényesültek. Addig nem volt kilincs az ajtókon, amíg nem találtak kovácsoltvas formájában. A padlóburkolat sokáig félkészen állt, amíg a ritkán beszerezhető, széles hajópadlóból újabbakra nem leltek. Hiszen értéket teremteni élmény.
{gallery}images/stories/verysimple/haznezo_megall/a01{/gallery}
Vendéglátóink habitusa nem engedte meg a kompromisszumokat. Mielőtt megtalálták volna a megfelelő telket, már létezett a ház. Legalábbis gondolatban. Mondhatni, a gombhoz keresték a kabátot. A Wienerberger Mesterház minősítésű kivitelező segítségével a falak most itt állnak előttünk a maguk valóságában, mintha mindig is itt lettek volna, az ősfás környezetben. A két fő irányvonal világos volt. Egyrészt olyan házra vágytak, amely régies hatást kelt. Kívül-belül. Másrészt fontos szerepet játszott az energiatudatosság. A hagyományos téglafalazat legvékonyabb része is 76 centiméter vastagságú, amiből 20 centiméter az üveggyapot szigetelés. Ugyanez a tetősíkban 35, a padló alatt 15 centiméteres. A rögzítésére szolgáló dűbelt külön le kellett gyártatni, de a tökéletességre törekvés nem ismert akadályokat. A különösen vastag szigetelés és a központi fűtésre csatlakoztatott kandalló segítségével szinte teljesen kiváltható a gáz alapú energiafelhasználás.
A zárt, ősfákkal körbeölelt telek méretében, lejtésében, panorámájában tökéletes helyszínnek tűnt az álmok megvalósítására.
Az L alakú ház délkeleti irányba fordul, a párszáz méterre kanyargó Duna felé. Pazar rálátás nyílik a folyóra, csendes estéken még a békák hangja is hallatszik. A különálló épülettömeget burkolatváltással jelezték: a bontott tégla mellett sóskúti mészkő is megjelenik, ami korábban egy másik épület formájában összpontosult, majd annak elbontása után került jelenlegi helyére. A színvilágot nem érinti a burkolatváltás, mint ahogy a fal síkjából kiugró, faburkolatú „toronyszoba” is az összkép harmonikus része. A hármas üvegezésű borovi fenyő ablakok a tetővel együtt sötétebb árnyalatot kaptak. Mintha sapka lenne a ház szemében, a robosztus tető méltóságot sugároz. A bontott tégla burkolatot nem kezelték semmiféle vegyszerrel: a természetesség zászlaját kalapjára tűző ház esetében ez idegen elem lenne.
Egy mikrovilágban járunk. A kert is egyedi, kerülve a sémákat. Egymásba folyó kis zegzugos közlekedőutak kötik össze az elszeparált tereket: a borospincét, a kemencével, padokkal berendezett közösségi helyiséget, a veteményest, a mászókát, a hintát. Ezek a kis szigetek a telek lejtése miatt egyrészt elkülönülnek egymástól, de a körbejárhatóságot biztosító utak láncszerűen összekapcsolják őket.
{gallery}images/stories/verysimple/haznezo_megall/a02{/gallery}
Az ódon stílusvilág nem a külvilág felé mutatott divat, ha-nem belső életérzés. Koncepció, amelyre a legapróbb részletekig ügyeltek vendéglátóink. Nem csak a belső falazaton megjelenő, a 18. század elejéről származó címeres tégla jelzi ezt, hanem a „szélfútta” bútorok, az antikolt padló, a dárdahegyek, a karnisok, a foltos falfestés. Utóbbi művészi hatást kelt, ahogy a felületbe bele-belekapva – akár még a vakolt fal és a gipszkarton burkolat találkozását is legömbölyítve – sikerült a régies hatást mesterségesen kialakítani. A falak sárga színvilága csak a gyerekszobákban törik meg. A gyermekek a földet és az eget jelképező zöld és kék színt választották. A másik, kuckós hangulatú gyerekszoba narancsszínben tündököl, de a foltos megjelenés itt sem változik. Bárhová lépünk, antikolt felületet találunk. A lucfenyő hajópadlót és az ajtókat hetekig lánggal pörzsölték, hogy a megfelelő hatást érjék el, de még a csempeburkolatok kiválasztásánál is ez volt a szempont. Minden helyiség szobaszerű kialakítást kapott, semmi sem steril. Egy régi tükör, egy-egy kovácsolt, kopott bútor, a csillárok, lámpák, régi padlástéglák és istállógerendák biztosítják, hogy bárhová is lépünk, a hangulat, az egyediség érzése velünk marad. A szülői hálóhoz tartozó vizesblokk is szobaszerű: a mosdó a közlekedőfolyosóról, egy kis beugróból nyílik, és erről a folyosóról léphetünk be a zuhanyozóba is. A hálóból megközelíthető terasz amolyan külső hálószobaként funkcionál, a nyári, kellemes éjjeleken lehetővé téve a kinti pihenést, miközben az ágyból a Dunára látni. Utóbbi látvány a háló alatti wellness-szoba jakuzzijából is élvezhető.
A földszinten egybenyíló konyha-étkező-nappali plafonján gerendahatású elemek húzódnak, amelyek praktikus okok miatt nem fából készültek, a födém ugyanis nem bírta volna el őket. Persze ez mit sem változtat az esztétikai élményen, amit a különlegesen festett falak, régi bútorok, titokzatos faládikák nyújtanak.
{gallery}images/stories/verysimple/haznezo_megall/f01{/gallery}
Házigazdáink szeretettel és büszkeséggel beszélnek új otthonukról. Semmit sem csinálnának másként, mondják. Úgy építkeztek, ahogy óvodát választottak gyermekeiknek: félmegoldások nélkül, a legalaposabb utánajárással. Beszédes példa erre, hogy a nappali bontott téglafalát és annak íves mintázatát maga a tulajdonos fugázta és rakta ki. Mindezt azért, hogy a mesteremberek pontosan lássák az elképzeléseiket. A wellness-szoba kiugró fali ívének létrehozásához gumiabroncsot használtak fel, körberakva azt a tökéletesen arányos megjelenítés érdekében.
A régi időket megidéző hangulat szigetként emeli ki ezt az otthont a világból. És valóban, nem könnyű magunk mögött hagyni a házat. Furcsa képzavarral mondhatnánk: pár órára megállt az idő…
Tervező asztal
Scholtz Gábor tervező
1999-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd családi házak, kisebb társasházak tervezésével foglalkozott. Az egyetem utolsó évében megalakította vállalkozását. A lakóépületek tervezése mellett a generálkivitelezés felé is fordult, egy kézbe összefogva az épülettervezés és megvalósítás bonyolult láncolatát. Így már a tervezés első fázisában hangsúlyt kaphat a megvalósíthatóság, az építés tényleges költségigénye; mindezek mellett kimagasló építészeti nívójú házak születhetnek. E szemlélet – amely szerves egységként kezeli a tervezés és a megvalósítás folyamatát – tette lehetővé, hogy a tervezett épületek szinte kivétel nélkül megvalósultak, és békés, harmonikus otthont nyújtanak családok tucatjainak. Scholtz Gábor napjainkig több mint százhetven családi házat tervezett, elsősorban Budapesten, illetve az agglomeráció településein, és a közelmúltban fejezte be egy nagyobb irodaházkomplexum terveit. Munkái egyre erősebben mutatják a környezetcentrikus gondolkodást: az energiatudatosság mellett előszeretettel használ természetes építőanyagokat.
www.epiteszterv.hu
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások