Ki ne szeretne gyönyörű, ápolt gyepet a kertjébe, és sok-sok éven át élvezni a „fűszőnyeget” – De vajon tudjuk-e, milyen zöld út vezet a sikerhez – A gyeptelepítésnél két módszer közül választhatunk. Az egyik a jól ismert és általánosan elterjedt magvetés, a másik az egyre nagyobb teret nyerő gyepszőnyeges telepítés. De ne gondoljuk, hogy csak ebben az egy dologban kell döntenünk, ha füvesítünk! Sorra vesszük a legfontosabb szempontokat, és segítünk abban, hogy úgy zöldelljen a kert, amilyennek elképzeltük.
Nézzük a tervezés szempontjait!
Milyen arányban – Érdemes megfontolnunk, hogy telkünket milyen arányban osszuk meg a gyepes és a növényekkel borított területek között. Bár a gyep telepítése olcsóbb, de az éves rendszeres ápolási munkákkal mégis a fű kíván meg nagyobb költségráfordítást, és nem a növényágyak.
Mennyit – Csak annyi füvet telepítsünk, amennyire funkcionálisan és esztétikailag, a térhatás érdekében szükségünk van. A gyep, bár egész évben szép zöld, mégis csak „két dimenzió”. A virágok és cserjék sokkal több színt, formát, illatot visznek kertünkbe, bár a kivitelezésnél többe kerülnek.
Hová – Gondoljuk át, hogy a kert mely részeire szeretnénk gyepet. Ha a kertben kutya is lesz, célszerű a várható közlekedési útvonalait tiszteletben tartani, bár a nagyobb testű kutyák gondot okozhatnak, még rendszeres fűápolás ellenére is.
{gallery}images/stories/verysimple/gyep{/gallery}
Mire, hogyan – A méretek és a formák mellett vegyük át azt is, hogy mire, hogyan kívánjuk használni a gyepet. Ha erősebb igénybevételre, mondjuk sportoláshoz, a gyermekek játékához adunk teret, akkor taposástűrő, sport fajtakeveréket válaszszunk. Viszont nem árt tudni, hogy ezek a keverékek gyorsabb növekedésűek, azaz több nyírást igényelnek, ezzel együtt nagyobb a tápanyagigényük is, valamint vastagabb, durvább levelűek. A pázsitkeverékek finomak, selymesek, vékonyszálú, lassúbb növekedésű fajtákból állnak, így kevesebb nyírást igényelnek, és mezítláb igazi élményt nyújtanak.
Mennyibe kerül az öntözőrendszer – A gyepfelületek öntözésére használt kiemelkedő szórófejes öntözőrendszer kiépítési ára négyzetméterre vetítve többszöre a növényágyak csepegtetőcsöves rendszerének – ezért is célszerű átgondolni a füvesíteni kívánt terület méretét.
Amit a gyepszőnyegezésről tudni illik
Gyepszőnyeg előállításával hazánkban négy-öt cég foglalkozik. A kész gyepet speciálisan erre a célra használt területeken, gyepszőnyegtermesztő telepeken állítják elő. A gépi, precíziós vetés után másfél-két év alatt intenzív, szakszerű ápolással állítják elő az általában 2,5 méter hosszú, 40 centiméter széles, speciális géppel felszedett, majd felgöngyölt négyzetméteres tekercseket. A tekercsnek teljesen tömöttnek, egyöntetűnek és gyommentesnek kell lennie.
A tekercsek lerakhatók egész évben, a téli fagyos hónapok kivételével, viszont minden esetben biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű öntözővizet. A mai, korszerű kertápolásban az öntözést célszerű a föld alá telepített, a talajból a víznyomás hatására kiemelkedő, automatizálható rendszerrel megoldani. Mivel a telepítés, majd a fenntartás, ápolás során súlyos károkat okozhat a gyepben a nem megfelelő mennyiségű és egyenetlen öntözés, ezen nem szabad spórolni.
telepítés előtt a területet gondosan elő kell készíteni. Új és újratelepítésnél is érdemes vegyszeres gyomirtást végezni, hogy az évelő gyomok később se okozzanak gondot. A terepszintek nagyjábóli kialakítása után az öntözőrendszer kiépítése következzen, majd a végleges szintek kialakítása, egyidőben a „magágy” előkészítésével. Mivel a gyepszőnyeg 2-4 centiméter vastag, ezért a szinteket mélyebben kell kialakítani, hogy a gyep ne kerüljön magasabbra a burkolatoknál. Ha telkünkön gyakori vendég a vakondok, a gyeptekercsek lerakása előtt terítsünk le vakondhálót. A tekercseket kötésben, szorosan egymás mellé kell lefektetni, majd a végén hengerezni.
A gyepszőnyegezés gyors és látványos, a kezdeti nagydózisú öntözés után, 7-14 nap elteltével használatba is vehetjük. A tekercsek csíkjai az első néhány nyírás után eltűnnek.
A gyepszőnyeg előnyei közé sorolható, hogy a kész tekercsek megvásárlásával megspórolhatjuk azt a sok figyelmet és gondoskodást, amit egy magvetésnek meg kell adni, hogy szép gyeppé váljon. Nem kell küzdenünk a gyomokkal, foltokkal, mert ezt a termesztőtelepeken a szakemberek már elvégezték helyettünk.
A legnagyobb „hátránya” is ebből adódik: a gondoskodást meg kell fizetnünk. Hátrányként talán még egy dolgot említhetünk: el kell fogadnunk a termesztők által kínált fajtaösszetételű keverékeket, és ha speciális igényünk van – például extra finom levelű pázsitot szeretnénk -, akkor nem biztos, hogy megtaláljuk a megfelelő kész gyepet
Amit a magvetésről tudni illik
A magkeverék kiválasztása talán a legfontosabb a gyep minőségét befolyásoló tényezők közül. Ez az a dolog, amit ha elrontunk, már csak az újratelepítéssel korrigálhatunk. A jó minőségű vetőmag az alapja mindennek: ez határozza meg a gyep taposástűrését, selymességét, növekedési erélyét, tápanyagigényét, a betegségekkel szembeni ellenálló képességét, vízigényét és az egyéb ápolási igényeket.
Vetésnél érdemes betartani az előállító által javasolt négyzetméterenként kiszórandó magmennyiséget. A keverék négy-hatfajta magot tartalmaz eltérő arányban, típustól függően. A fajták a csírázási idő alapján két csoportra oszthatók: gyorsan, 4-14 nap alatt csírázók (ilyen az angolperje), és vannak az elhúzódó, 14-60 napos csírázási idejű fajták (csenkeszek, rétiperje, tippanok). Ezek az angolperje között, annak „védelmében” kelnek ki.
Gyakori hiba, hogy a gyorsabb és látványosabb eredmény érdekében több magot szórunk ki, mint kellene. Ebben az esetben olyan sűrű lesz a gyorsan kikelő angolperje-állomány, hogy nem marad hely a pázsit selymességét és tömöttségét adó, finom szálú fajtáknak. Bár rövid távon így szebb a fű, hosszú távon viszont csökkent értékű, gyengébb minőségű gyepet kapunk az értékes, terjedő tövű, vagy tarackoló szárú fajták hiánya miatt.
A vetés talajelőkészítése megegyezik a gyepszőnyegezésnél leírtakkal. A fellazított, elegyengetett talajt vissza kell tömöríteni, úgy, hogy ne süllyedjünk fél centinél mélyebbre a földbe. Tömörítés után lazítsuk fel a talaj felső két centiméterét, ebbe a magágyba gereblyézzük be a magokat és a csírázást segítő startertrágyát, majd hengerezéssel zárjuk le a magágyat. A magágyat az első öntözést követően folyamatosan nedvesen kell tartani, a kiszáradás a csírák pusztulását okozza.
A magvetés ideális ideje a kora tavasz és a kora őszi hetek, ugyanis ilyenkor okoznak a legkevesebb gondot a kelő csírákkal konkuráló gyomok, amelyek ellen a gyep 4-6-hetes kora után vegyszerekkel eredményesen védekezhetünk.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások