Új technológiák, szerkezeti elemek, újrahasznosítás
Forrás: freepik.com
Az építészet fejlődése a kezdetektől napjainkig szüntelen, egyre magasabb épületeket, egyre nagyobb téráthidalásokat, egyre karcsúbb szerkezeteket akar az emberiség építeni. A szabadabb térformálási igény kielégítéséhez újabb és újabb műszaki megoldások születnek, amihez az építőanyagok fejlődése is hozzájárul. De melyek napjainkban korszerű megoldásai, amelyek használatban vannak, vagy csak a jövőt vetítik előre?
Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan technológiát, anyagot, amelyek meggyorsítják, könnyebbé teszik az építkezéseket.
Virtuális valóság (VR) és Augmentált valóság (AR) technológiák. A virtuális valóság (VR) és Augmentált valóság (AR) technológiák a legérdekesebbek napjainkban, segítségükkel az építők és az ügyfelek könnyen megtekinthetik és testre szabhatják az épületek terveit még az építés megkezdése előtt. Látják az arányokat, kiválaszthatják – látható módon – az épület külső-belső színeit. Mindez nagy segítség a tervezőnek is, lehetővé teszi a tervezési hibák korai felismerését, és a tervezési folyamat optimalizálását.
Automatizált technológia. Az automatizált technológiák nemcsak látványosak, hanem mérhető eredményeket is hoznak. Eddig ezek többnyire csak bemutató, kísérleti jelleggel láthatók, de többféle előnyük is lehet a jövőben. Például nőhet a termelékenység, a biztonság, javulhat a minőség. Egyes robotizált rendszerek például a tereprendezést teszik hatékonnyá, akár 50 százalékkal gyorsítják a munkálatokat, így építkezés előkészítését, és akár hónapokkal is lerövidítheti az átadási határidőt. A mobil robotok rendszeres, megismételhető felmérései lehetővé teszik a BIM-modellek folyamatos frissítését. A bontórobotok biztonságosabban végzik a legveszélyesebb, ismétlődő feladatokat, minimalizálva a balesetveszélyt. Létezik olyan fejlesztés, hogy a robot egyedül, a tervek alapján darabonként rakja helyére a téglákat, habarcsot, csak ki kell szolgálni.
3D nyomtatás. A 3D nyomtatás egy teljesen új technológia, ahol az épületet az építkezés helyszínén egyszerűen egy túlméretes nyomtatóval kinyomtatják a rajzról. Természetesen a dolog nem ennyire egyszerű, az épületet rétegről rétegre nyomtatja ki, ami gyorsabb és költséghatékonyabb építést eredményez, valamint anyagtakarékos – minimalizálja a hulladéktermelést. A 3D nyomtatás leggyakoribb alapanyaga a beton, illetve kifejezetten egy, a 3D nyomtatáshoz kifejlesztett speciális keverék, amelyet rétegről rétegre extrudálnak. A 3D technológia jelenleg még gyerekcipőben jár, bemutató jelleggel készítettek házakat, és bizonyosan el kell még telnie egy kis időnek, amíg általánossá válhat.
SIP panel. A SÍP panel egyre inkább hazánkban is terjedő innovatív építőanyag, ami nem más, mint rétegelt lemezek – leginkább OSB táblák – közé helyezett szigetelőanyag (ez lehet EPS, XPS vagy PUR), amelyet azután tűzálló ragasztóval illesztenek össze. A végeredmény egy rendkívül erős, energia-és költséghatékony épületrendszer. A SIP paneleket padlóknál, falaknál és tetőszerkezetek kialakításánál is használhatjuk, nagyon sokféle épületszerkezetnél alkalmazható. A panelek egyik talán legnagyobb előnye, hogy gyorsan beépíthetők, mivel a helyszínen a paneleket voltaképp úgy rakják össze, mint a LEGO-kockákat. A másik nagy előnyük, hogy csökkentik a fűtési költségeket. Ennek oka a kemény héjazat közötti hőszigetelés, ami biztosítja az épület egyenletes felmelegedését, és minimalizálja a hideg foltok kialakulásának esélyét.
A szigetelőmag és az OSB kéreg együttesének U-értéke (hőátbocsátási tényezője) legalább 0,10 W/m2K, amely akár még ennél is kedvezőbb lehet (összehasonlításképpen: a passzívház U értéke 0,15 W/m2K). A magszerkezetnek köszönhetően nincs többé levegőszivárgás, nincs huzat a zárt nyílászárók körül, mert a hőveszteség egyik oka mindig a rossz hőszigetelés. Az ilyen panelből készült épületek igen jó légtömörséget biztosítanak, s mindez már olyannyira hatékony, hogy elengedhetetlen egy szellőzőrendszer telepítése is az optimális beltéri környezet kialakításához, a fűtésmegtakarítás fokozása érdekében pedig szükséges a hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése. Az ezekből a panelekből épült gyorsház környezetbarát, mivel a hőszigetelő panelek fából készülnek, a fát pedig zöld építőanyagnak tekintik. A panelek polisztirol szigetelőmagja pedig „mindenmentes” anyag, amely nulla ózonréteg-lebontási és alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkezik. Az EPS hab előállítás környezeti lábnyoma csupán egyötöde a kőzetgyapoténak, s mivel a panelek előállítása gyárban történik, így a hulladékveszteség szinte nulla.
Forrás: freepik.com
A ragasztott fagerenda a modern építőipar népszerű, nagy teherbírású anyaga, amely különböző vastagságú szárított fa lamellák összeragasztásával készül, kiváló mechanikai tulajdonságokat és stabilitást biztosítva.
Gyors és gazdaságos előregyártott kész nagy elemek. Számos építőanyaggyártó készít előregyártott szerkezeteket – falakat, födémet, tetőt. Az elemeket gyárban készítik el, majd az építkezés helyszínére szállítják, ahol rövid idő alatt összeszerelik – egy munkanap alatt egy átlagos családi ház teljes szintje megépíthető –, daruval beemelve pedig az élőmunkaerő-igény is jelentősen csökkenthető.
Előregyártott tető. Az előregyártott tető számítógépes CAD tervek alapján, milliméteres pontossággal előre elkészített, majd a helyszínen csak összeszerelendő szerkezet. Ez a fajta technológia nemcsak lenyűgöző, hanem rendkívül praktikus is. Ideális választást jelentenek számos építkezési helyzetre. Ezek a tetők nemcsak gyorsak és pontosak, hanem környezetbarátak és költséghatékonyak is.
Szeglemezes tetők. A szeglemez egy olyan téglalap vagy négyzet alakú, horganyzott, 1,5 mm vastag fémlemez, amelynek tüskéi a régi rajzszegekhez hasonlóan saját anyagából van kihajtva. A szeglemezt gyártócsarnokokban, üzemi körülmények között készítik a szakemberek az építész tervek és a helyszíni felmérés alapján, figyelembe véve az épület tájolását, lokációját, funkcióját stb. A szeglemez az építési helyszínre már kész elemként kerül, amit daruznak és rögzítenek.
Ragasztott fagerenda. A fa, mint építőanyag, az utóbbi években a hazai építészetben a környezettudatosság és a fenntarthatóság térnyerésével újra előtérbe került. A gerenda pedig mindig is fontos értéknek számított, hiszen a megfelelő fa megtalálása nem könnyű feladat. Egy fának évszázadokig, de legalábbis évtizedekig kell nőnie, amíg eléri a megfelelő méretet. A ragasztott fagerendából létezik BSH és KVH gerenda. A KVH egy olyan egyrétegű gyalult hossztoldott gerenda, amely konstans paraméterekkel rendelkezik, a BSH pedig egy igen erős rétegragasztott gerendát jelent, a fenyő technikailag történő szárításának és összeragasztásának eredményeképpen. Látványban nem sokban tér el az egy darabból álló gerendáktól, viszont jóval olcsóbb annál.
Habbetonblokk. A habbetonblokkok cementkötésű és kis sűrűségű építőanyagok, belsejükben sok apró légzárvány található. Kiemelkedő a hőszigetelő és hangszigetelő képességük, valamint csökkentik a szerkezet terhelését, ezért népszerűek építkezéseken. Míg a betonblokkok (magas szilárdságú tömbök, amiket pl. hulladéktárolásra, zajvédő falaknak vagy partvédésnek használnak) masszívak és nagy teherbírásúak, a habbetonblokkok főként hőszigetelési és hangszigetelési céllal készülnek, nem pedig teherhordó szerkezetekhez.
Talajcsavar. Sokoldalú felhasználhatóságának és egyszerű kialakításának köszönhetően a talajcsavar egyre közkedveltebb. A beton tökéletesen használható házak alapjaként, alkalmazható járdák, kerti utak, teraszok, garázsok alapanyagaként is, a talajcsavar azonban alkalmazható könnyűszerkezetes házak, garázsok, teraszok alapjaként, de kerítés, napernyő, jurta, pergola rögzítéséhez is egyaránt kitűnő választás.
Gurulós állványok. Az építkezések fontos kelléke az állvány. A fix állványok stabil, falhoz rögzített szerkezetek, de kevésbé rugalmasak, az épület különböző pontjai között mozgatásuk idő- és munkaigényes. Ezzel szemben az alumínium gurulós állványok könnyen mozgathatók, egyszerűen használhatók.
Epoxitgyanták. Az epoxigyanták változatos szerkezetű és tulajdonságú, hőre keményedő műgyanták, amelyek kitűnő mechanikai tulajdonságaik, rendkívüli jó tapadóképességük, valamint hő- és vegyszerállóságuk miatt széles körű felhasználást tesznek lehetővé. Az építőiparban beton és habarcs kötőanyagaként, padlóbevonatként, lakként vagy ragasztó és tömítőanyagként találkozhatunk velük.
Hozzászólások