A cserépkályha és a konvektor már a múlté, de vajon mit tartogat a mai fűtéstechnika a felújítók, építkezők számára? Az első lépés, hogy legyünk tisztában, mit is szeretnénk elérni, és kérdezzünk meg olyan szakembert, aki képes átlátni a beruházási és az üzemeltetési költségek teljes viszonyát.

Forrás: jotul.hu
Ha csak a fűtési költségek csökkentése a terv, valószínűleg nincs értelme az egész gépészeti rendszert kidobni, mindent a nulláról kezdeni, mert a beruházás nem térül meg 15 év alatt sem. Ha viszont új házat húzunk fel a puszta közepén, lehet, hogy a legkorszerűbb hőszivattyús fűtési megoldás a célszerű, hiszen az tud hűteni is, és nem kell a gázt gigantikus költséggel bevezetni. A legfontosabb, hogy legyünk tisztában azzal, mi is a cél. Az alábbiakban néhány támpontot adunk ahhoz, hogy melyik rendszer hol válik be leginkább.
Korszerűsítési javaslatok régi épületekhez
Hőszigetelés. A legtöbb gond a több mint 20 évvel ezelőtt épült családi házak szigetelésével van, a falak, tető szigetelése, ablakok, külső ajtók cseréje egy átfogó felújítás során kihagyhatatlan. Ökölszabály, hogy a hőszigetelés a fűtési és hűtési költségek csökkentésének alappillére, ezzel lehet a legnagyobb megtakarítást elérni. Kijelenthető, hogy a tető és a falak szigetelése után várhatóan a számla legalább a felére csökken, nem beszélve arról, hogy a hőérzet is sokkal jobb lesz, hiszen a falak belső hőmérséklete emelkedik, azt az eredményt hozva, amit a legmodernebb felületfűtési rendszerek.
Kazáncsere. Ha a szigetelésen már túlvagyunk, vagy a családi költségvetés nem teszi lehetővé a teljes külső felújítást, érdemes gondolkodni a régi kazán cseréjén. Egy modern kondenzációs kazán a legtöbb esetben 15 százalékkal kevesebbet fogyaszt hagyományos társainál, de találkozni olyan rosszul működő hőtermelővel is, ahol több mint 30 százalékot lehetett spórolni a kazáncserével. A takarékosságon kívül a biztonság sem elhanyagolható szempont: a kondenzációs kazánok kivétel nélkül alkalmasak helyiséglevegőtől független működésre, vagyis a leadott hőn kívül az égési folyamatnak nincs kapcsolata a lakótér levegőjével, kizárt a szénmonoxid-mérgezés.
A kondenzációs kazán hatásfoka attól jobb, hogy a kéményen keresztül távozó égéstermék hőtartalmát a berendezés hasznosítja. A kéményen távozó füstház szinte csak kézmeleg, ami az egyik fő alkotóelemének, a vízpárának a lecsapódását is eredményezi. Az így keletkező kondenzátum halmazállapot-változása további hőt ad le a radiátorok melegítésére. Nem nehéz belátni, hogy a szinte hideg, viszont nagyon párás égéstermék számára a korábbi kéménynyílások nem megfelelőek, ezért számolnunk kell a kémény bélelésének költségével is.
Mi a helyzet az elektromos kazánokkal? Az elektromos kazán is lehet jó megoldás, pedig szinte mindenki tudja, hogy villannyal fűteni messze a legdrágább megoldás. Hazánk energiatermeléséből következően a villamos energia ára magasabb a földgázénál, mégis van olyan eset, ahol ez a legcélszerűbb megoldás egy lakás vagy ház fűtésére. Ha van elég napelem, vagy a tetőfelület nagysága, tájolása lehetővé teszi kellő mennyiségű napelem felszerelését, és az épület jól szigetelt, ezért nagyon kicsi teljesítmény kell a fűtéshez, ott bizony nem érdemes drága fűtési rendszert kiépíteni, hanem a minimális költséggel egy elektromos kazánt érdemes felrakatni, néhány olcsónak tekinthető radiátorral, amely a megtermelt zöld energiát a legkisebb beruházási költség mellett a lakás fűtésére tudja fordítani.
Új épületek energiatakarékos megoldásai
Ha mindent a nulláról kezdünk, a mai építési előírások eleve megkövetelik az épület hőellátásában a megfelelő arányú megújuló energiaforrás használatát, ám még így sincs könnyű helyzetünk. Nézzük csak sorjában!
Egy új épület magával hozza, hogy van jó hőszigetelésünk, vannak korszerű nyílászáróink, tehát az épület hővesztesége már sokkal kisebb, mint a környék hasonló méretű régebbi házainak. A kazánunk is energiatakarékos lesz, hiszen több mint tíz éve csak igen jó hatásfokú kondenzációs kazánokat vásárolhatunk. Ha a gázvezeték is ott van már az utcában, esetleg a telken belül, nagyon adja magát a megoldás, és a költségeket tekintve is várhatóan a gázkazánradiátor páros lesz a legjobb ár-érték arány egy kis padlófűtéssel a fürdőszobában, ami nem olyan költséges, amiért érdemes volna lemondani az általa nyújtott komfortról.
Hőszivattyú. Napjaink komfortigényei már nem állnak meg a fűtésnél, hiszen a nyarak egyre melegebbek, házunkat-lakásunkat is hűteni kell. Ha már a tervezésnél tisztában vagyunk azzal, hogy hűteni is kívánjuk az épületünket, már csak egy lépés, hogy korunk egyik legmodernebb és legtöbbet alkalmazott megoldásához jussunk. A két rendszert egyesítve olyan komplett hűtési-fűtési megoldást tudunk kiépíteni, amely zaj nélkül képes a lakásunkat a legnagyobb nyári melegben is hűvösen tartani, és nem mellesleg az épület fűtését is ellátni pénztárcabarát módon.
A hőszivattyúk működése leginkább a legtöbbünk által jól ismert klímákéhoz lehet hasonlítani, ahol van egy kültéri és egy beltéri egység. Mindössze annyi a különbség, hogy a hőszivattyú beltéri egysége nem egy szoba levegőjét hűti, hanem a fűtési rendszerben keringő vizet melegíti, illetve nyáron hűti. Természetesen itt már nem radiátorokra kell gondolni, hanem nagy felületű épületszerkezetek temperálására. Ugyanis a hőszivattyúk hatásfoka leginkább a külső levegő és a fűtővíz hőmérsékletkülönbségének nagyságától függ. A külső hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, azonban ha olyan felületfűtési rendszert választunk, aminek elegendő a 35 ˚C fokos fűtővíz, akkor a berendezésünk igen gazdaságosan tud működni. A hőszivattyúk működési elvéből adódik, hogy 1 egység bevezetett villamos-energiából több mint háromszor annyi fűtési vagy hűtési energiát tudnak átadni az épületben keringő víznek. Szóval már akkor is gazdaságosabb tud lenni egy gázkazánnál, ha csak fűtésre használjuk, s akkor még ott a nyár is, amikor izzadság és külön berendezés nélkül tudjuk lakásunkat XXI. századi módon lehűteni.
Zöld és még zöldebb
A földgáz elégetésnek környezetterhelő hatását szerencsére ma már senkinek nem kell elmagyarázni, a zöldnek kikiáltott villamos energia „zöldsége” azonban megkérőjelezhető. Hazánkban a villamos energia legnagyobb részét ugyanis lignit, gáz vagy atomerőművekben állítják elő, ezért a fűtésre felhasznált villamos energia károsanyag- kibocsátása és ezzel együtt környezetbarát mivolta erősen kétséges. Természetesen azokban az országokban azonban, ahol a szerencsés földrajzi helyzet vagy jobb gazdasági körülmények következtében vízi- és szélerőművekben termelik meg az energiát, ott valóban környezetbarát megoldás a hőszivattyúk alkalmazása. Ha szeretnénk igazán zöldek lenni, akkor épületünk tervezésekor úgy alakítsuk ki a tető tájolását, méretét, hogy alkalmas legyen kellő mennyiségű napelem elhelyezésére. Az így megtermelt energia igazán megújuló, amit otthonunk fűtésére, hűtésére fordítva nem termelünk sehol sem környezetkárosító égésterméket.
A gondot az jelentheti, hogy ha igazán süt a nap, akkor nem is kell fűteni, sötét téli napon viszont nagyon jól jön a meleg. Az évekkel ezelőtt telepített napelemes rendszerek által megtermelt energiát egyelőre még az elektromos művek hálózatába táplálják be, és kapják ingyen éjszaka, illetve olyan időszakban, a mikor fűteni kell. Az újonnan telepített napelemes rendszerek számára ez a megoldás már nem használható, meg kell oldani a helyi energiatárolást, amelyekre az egyetlen megoldás az akkumulátorok alkalmazása. Sajnos ez a megoldás igen költséges, és jelentős helyigényű is.
A hőszivattyús rendszereknél segítséget jelenthet az úgynevezett H-tarifás villamosenergia-szerződés megkötése. Ha ugyanis elég jó hőszivattyút vásárolunk, akkor jogosulttá válik az épület fűtési rendszere kedvezményes árú korlátlan mennyiségű villamos energia vásárlására. Álláspontom szerint ez a rendszer nem feltétlenül segíti az energiatakarékosságot, mert a kedvezményt csak azok kaphatják meg, akik képesek kifizetni egy modern és a magasabb árkategóriába tartozó fűtési rendszert, valamint a kedvezményes tarifának nincs mennyiségi korlátja, ami szintén nem a szolid méretű takarékos épületek fűtését jutalmazza.
Hozzászólások