Mindannyian szeretnénk egészséges környezetben lakni, elkerülni lakásunkban a nedves, penészes falakat, a zárt állapotban is szellőző nyílászárókat, és mindezt jó lenne olcsón, azaz gazdaságosan megvalósítani. A kérdésnek nagyon sok összetevője van, kezdve a fűtési rendszertől, az elektromos energiafelhasználáson/előállításon (napelem) át a hőszigetelésig. A leggyakrabban alkalmazott anyagokat vesszük górcső alá.
Forrás: freepik.com
Az épületek hőszigetelésére alapvetően azért van szükség, mert a magasabb hőmérsékletű közegből a hő az alacsonyabb hőmérsékletű közeg felé áramlik. Az épületek hővesztesége a szigetelés meglététől, illetve típusától függően eltérő lehet, de a falakon megközelítőleg 35 százalék hőveszteség keletkezik. A hőszigetelés mellett még sok egyéb dolog is befolyásolja a hőveszteséget. Ha az oldalfal hőszigetelése felülethiányos, vagy ha a vízszintes és függőleges hőszigetelések nem találkoznak, vagy ha találkoznak is, de a hőszigetelési értékük nem egyforma (az egyik a tervezettől eltérően vékonyabb), hőhíd jön létre, és könnyen megindulhat a páralecsapódás, penészesedés. Hőhídhoz vezethet továbbá, ha az épület geometriája nem megfelelő, illetve a nyílászárók szigetelése nem megfelelő. Utóbbi esetben a hibás nyílászárókon át az épületből távozó hő akár 40-50 százaléka is kijuthat.
Mekkora hőszigetelés szükséges?
A hőszigetelés vastagsága függ a falazat anyagától, a felhasznált téglák tulajdonságaitól, vastagságuktól. Az újabb épületeknél már a tervezéssel egyidőben figyelembe veszik a szükséges hőszigetelési vastagságot, a beépített/tervezett téglákkal együtt. Manapság a homlokzati hőszigetelések egyre vastagabbak lesznek, ahogy nőnek a fűtési költségek, de a vastag hőszigetelés nemcsak a fűtési költségeket csökkenti, hanem a nyári időszakban segít a meleget is kint tartani. Régebbi épületeknél gyakorlatilag alig beszélhetünk hőszigetelésről, túlnyomó részt ezeknek az épületeknek kell átesniük energetikai korszerűsítésen, azaz hőszigeteléssel ellátni, és általában a nyílászárókat is kicserélni.
Mivel hőszigeteljünk?
Szigetelnünk tehát muszáj, de mivel? Alapvetően kétfajta anyag van jelen a hőszigetelésben: a polisztirol hablemez és az ásványgyapotot (kőzetgyapot). Mind a kettő kiváló hőszigetelő anyag, mindkettőnek más-más előnyei vannak.
POLISZTIROL/EPS. A népi nevén hungarocell hőszigetelés kiváló hőszigetelő. A polisztirol nem korhad és nem rothad, de ultraibolya sugárzás hatására a felszíne besárgul, porózussá válik. Értelemszerűen ez a homlokzaton, a glettelés és színezés alatt nem történik meg. A sztirolt nyersolajból állítják elő, az EPS lapok 98 százaléka tulajdonképpen levegő. Jelenleg a legkedvezőbb árú homlokzati hőszigetelő, gyártanak belőle expandált (EPS), extrudált (XPS) és grafitos EPS lapokat. A grafitos EPS lap hőszigetelő tulajdonsága 20-25 százalékkal jobb a hagyományos EPS lapokénál, így már vetekszik a kőzetgyapot hőszigetelő tulajdonságaival. Egyesek mondják az eps lapokra, hogy mérgező hatásúak, de ez nem igaz. A belekevert HBCD-t 2016 ban betiltották, egy polimer égésgátló anyaggal váltották ki, amely nem rendelkezik toxikus tulajdonsággal, és az élő szervezetbe sem tud bejutni. A polisztirol nem csepegve ég, de igen nagy pozitívuma, hogy önkioltóan működik, ha az égéshő megszűnik.
ÁSVÁNYGYAPOTOK. Az ásványgyapot nem egy terméktípus, ide tartozik a kőzetgyapot és az üveggyapot, mindkettőből készülnek lemezek és tekercses hőszigetelőanyag is. Tűzállóság szempontjából mind a két gyapot a legmagasabb kategóriába (A1) tartozik, vagyis nem tűzveszélyesek, mert nem éghetők, tűz hatására nem csepegnek és nem fejlesztenek füstöt, mérgező gázokat.
ÜVEGGYAPOT. Az üveggyapotot hazánkban többnyire lakások hőszigeteléséhez, kifejezetten gyakran tetőszigeteléshez használják. Összetevője a természetes kvarchomok, mészkő és üveg (többnyire újrahasznosított), amelyet 1450 ˚C-on kevernek össze, az üveggyapot szálak kötőagyagaként gyantát használnak. Ma már kaphatók az üveggyapot fehér (ez a legmodernebb), sárga és barna verziói is, illetve a fújható üveggyapot, élettartalmuk már hosszú, nem porózus, tartós anyag. Az üveggyapottáblákkal, paplanokkal jól lehet dolgozni, könnyű őket vágni, formázni, járófelület alá azonban vattaszerű, puha alakja miatt nem tehetők, nem tartják az alakjukat. Az üveggyapot hőszigetelés szellőzőképessége kiváló, akár tetőtérbe, akár falakba megéri tenni; alapvetően nem penészedik, kivéve, ha vízzel érintkezik, mert valamivel érzékenyebb a párára.
KŐZETGYAPOT. Az üveggyapot és a kőzetgyapot között nincsen óriási különbség, kedvező ára miatt valamivel az üveggyapot népszerűbb, ráadásul ennek előállításához hatalmas bazaltkövek szétrobbantására sincs szükség. A kőzetgyapot-szigetelés alapanyaga a bazaltkő, amelynek tartóssága a feldolgozás után is megmarad, a szigetelőelemek nem zsugorodnak, szilárdságukat is őrzik, mert szinte alig tartalmaznak szerves anyagokat, viszont a gyártás során megtartják a bazalt pozitív tulajdonságait. Laza szálszerkezete miatt az ásványi szálak közé bezárt levegő kiváló hőszigeteléssel bír (itt is a levegő hőszigetel). Szálszerkezetének köszönhetően elnyeli a zajokat, ezért védelmet nyújt a környezeti zajok ellen, így kiváló hangszigetelő anyag is. Tűzállósága nagyon jó, nem tűzveszélyes és nem is éghető (olvadáspontja magasabb, mint 1000 ˚C). Bár igaz, hogy egészségre káros anyagot nem tartalmaz, de egy építkezés során az ezzel dolgozóknak védőfelszerelés használata ajánlott. Védőfelszerelés nélkül a belélegzett porszemcsék könnyen a szervezetbe kerülhetnek, amivel köhögést, irritációt vagy akár szilikózist is okozhat. Ezen felül a kézvédelemre is fontos odafigyelni, mert tapintása szúrós.
Páraáteresztő képesség
Páraáteresztésben a kőzetgyapot jobb, mint bármelyik hőszigetelő anyag, a polisztirolnál is jobb a páraáteresztő képessége. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a polisztirol lemezzel bedunsztoljuk otthonunkat, mint azt nagyon sokan gondolják, és a lakás ettől nem szellőzik. Ez csak azt jelenti, hogy elméletileg a kőzetgyapot több párát át tud engedni, ezáltal gátolva a belső párosodást, a falak vizesedését vagy a penészt. Lakásunkban a levegő nedvességtartalma nem a falak páraáteresztő képességétől, hanem a szellőzési rendszertől függ, mert a valóságban a falakon keresztül csak ennek a mennyiségnek egészen jelentéktelen, alig 2-3 százaléka távozik, a fennmaradó gyakran 90-95 százaléknyi párát pedig kizárólag szellőztetéssel tudjuk eltávolítani otthonunkból, bármelyik szigetelőanyagot alkalmaztuk. Pára a szigetelés nélküli házakban is keletkezik, főzéssel, mosással vagy fürdéssel, amelyek szintén nem a téglafalakon keresztül távoznak, így ebben az esetben is a szellőztetés az egyetlen megoldás.
A kísérleteknek a többsége arra jutott, hogy a családi házak megfelelő szellőztetési rendszerének kialakításakor a lakásból távozó páradús levegő igen jelentős része, több mint 95 százaléka nem a falakon és födémen át, hanem a szellőztető rendszeren keresztül távozik a lakásból. Ez általában az ablakokon való szellőztetést jelenti, de természetesen lehet gépi szellőzés is. Tehát, ha jó a lakás szellőzési rendszere, akkor páraáteresztés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a polisztirol páraáteresztő képessége elmarad a kőzetgyapottól, a szellőztetés megoldásával a homlokzati falak páraáteresztő képessége ez okból nem fontos szempont.
Szigetelőanyagok előnye, hátránya
A polisztirol szigetelőlemez előnye az ára (20-40 százalékkal olcsóbb), könnyebben megmunkálható, hátránya, hogy tűzvédelmi szempontból éghető (”E” tűzvédelmi besorolású). Habár ugyanahhoz a teljesítőképességhez vastagabb hungarocell szigetelést kell alkalmaznunk, a költségek így is jóval alacsonyabbak lesznek, ráadásul a kőzetgyapot ragasztóigénye nagyjából dupla annyi, mint a hungarocellé. A kőzetgyapot hőszigetelő lemez előnye a páraáteresztő képessége (bár láttuk, hogy ez elhanyagolható), amiben azonban semmi más nem veszi fel vele a versenyt: a hangszigetelés. Ha tehát ez fontos szempont, véletlenül se válasszunk kőzetgyapot helyett hungarocellt, hiszen cellás szerkezetével az inkább vezeti, mintsem eloszlatja a hangot. Hátránya a magasabb ára és nehezebb megmunkálhatósága.
Hozzászólások