Hogy mikor válik időszerűvé családi házunk tetőcseréje, a kérdésre nem könnyű a válasz. A tető ugyanis összetett dolog, tetőszerkezetből (ácsszerkezet) és héjalásból (cserép, pala, egyebek) áll. Az épület tetőszerkezetét a ház teljes élettartamára tervezik, ezért is találjuk még a 19. század végi budapesti bérházak padlásán az eredeti gerendákat. Ha tehát házunk nem ázik be, és a tető ellátja funkcióját, nem kell cserében gondolkodnunk, amennyiben azonban beázik, eldöntendő, hogy teljes tetőcserére vagy csak a tetőhéjalás cseréjére van-e szükség.
Tetőtérbeépítés
Ha eredetileg nem volt betervezve, és nem ennek megfelelően épült a tető, tetőtérbeépítésnél a teljes tetőt cserélnünk kell. Ez esetben el kell bontanunk a héjalást, valamint és a teljes tetőszerkezetet is, fel kell falazni egy térdfalat, bekötve a koszorúba, és a tetejére egy újabb koszorút kell készítenünk. Erre készíthetjük el az új tetőszerkezetet, ahol már megfelelő magasságban vannak a merevítő szerkezetek. Egy ilyen átalakításnál kicsi az esélye, hogy teljes egészében vissza tudjuk építeni az elbontott tetőt, de a részeit fel tudjuk használni. Ha a lebontott cserép jó állapotban van, annak 80-90 százaléka újra használható, ha a bontásnál óvatosan járunk el.
Faszerkezetek kezelése
A faanyagokra különösen figyeljünk, mert elég egyetlen kezeletlen, fertőzött anyag, hogy megfelelő feltételek esetén idővel a többi faszerkezet is megfertőződjön. Ha észrevesszük, hogy gombafertőzés, korhadás vagy rovarkárosodás érte a tetőt, sürgősen intézkednünk kell: hívjunk faanyagvédelmi szakértőt, aki átvizsgálja az ácsszerkezetet, majd a kapott szakvélemény szerint végezzük el a szükséges teendőket.
A farontó gombák számára a fa maga a tápanyagforrás. A gombaspórák a legkisebb réseken, repedéseken is bejutnak a szerkezetbe, ha a faanyag nem rendelkezik megfelelő kémiai védelemmel, valamint a környezeti tényezők (hőmérséklet, nedvességtartalom) a gomba megtelepedéséhez kedvezően alakulnak. A faanyagot sokféle gomba megtámadhatja, a legveszélyesebbek a pincegomba, a házi kéreggomba, a fenyőlemezes tapló és a könnyező házigomba.
A pincegomba csak magas nedvességtartalmú (60%) faanyagban képes megtelepedni, ezért jellemzően beázásoknál vagy átázott faszerkezetekben fordulhat elő, de szerencsére a faanyagról viszonylag könnyen lefejthető. A házi kéreggomba szintén tartósan nedves (legalább 40%-os nedvességtartalmú) faanyagot képes megfertőzni, nehezen elpusztítható, szívós gombafaj. A fenyőlemezes tapló a fenyőfaanyagot károsító, kevésbé nedvességigényes gomba, amelyik először a faanyag belsejét fertőzi meg, belső korhadást okozva, míg a külső felülete ránézésre épnek tűnik. A könnyező házigomba az egyik legveszélyesebb gombafaj, igen agresszíven terjeszkedik, és az egyik legnehezebben semlegesíthető fertőzést okozza. A legszárazabb körülmények között is életképes marad, a légszáraz nedvességű (15%) fában is megél. Képes áthatolni akár a falon és a vasbeton födémszerkezeten is, és megfertőzheti a távolabbi faszerkezetek, faburkolatok, sőt, a bútorok faanyagát is, ezért a helyszínen el kell égetni. A farontó gombák megtelepedésére és növekedésére a 10–30˚C hőmérsékletű fa és a nedvesség a legkedvezőbb. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a gombák csak szüneteltetik életfunkcióikat, míg tartósan 60˚C hőmérsékleten elpusztulnak.
A gombák mellett a farontó rovarok is nagy veszélyt jelentenek, ezek tápláléka és egyben élőhelye is maga a faanyag. Járatokkal, üregekkel hálóznak be, s minél kiterjedtebb ez a hálózat, annál nagyobb mértékben csökken a faanyag szilárdsága, teherbíró képessége. A rovarfertőzés egyértelműen látható jelei a kirepülőnyílások a fa felületén, valamint a faliszt. A kirepülő nyílások 10-40 mm, de 1-2 mm átmérőjűek is lehetnek (házi cincér, kopogóbogár). A leírtak miatt fontos a tetőszerkezet rendszeres ellenőrzése, hogy időben vegyük észre a beázásokat, egy-egy lecsúszott vagy elmozdult cserepet, kúpcserepet, rovarnyílásokat, mert elhanyagolásuk idővel nagy bajok okozója lesz.
Szerkezeti elemek alakváltozása
A tető építésénél vagy javításánál mindig vegyük figyelembe, hogy milyen cserepet vagy egyéb héjalást teszünk rá, mert négyzetméterre számolva nem egyforma a súlyuk. Ha a tetőfedő anyaghoz rosszul választjuk meg a szerkezet dimenzióit, hamarabb tönkre megy a tető. Számolnunk kell a fa lassú alakváltozásával is, ezt a tervezés során be is kalkulálják. Bár léteznek régi faszerkezetek (a legrégebbi 500 éves is megvan), de szerkezeti elmeinek dimenziója jóval nagyobb, mint a mai tetőké. Évek, évtizedek elteltével először a cseréplécek kezdenek meghajolni, ekkor még nem szükséges a tetőt cserélni. A meghajlás mértéke és kezdete attól függ, hogy milyen vastag anyagot használtunk. Ha nem megfelelő vastagságú a léc a megfelelő cseréphez, túlterhelt lesz, és meghajlik. A hullámos tető elég zavaró, de ha még nem ázik be, ellátja a funkcióját. Ebben az esetben a héjalást le kell szedni a cseréplécekkel együtt, a cseréplécek cseréje után a héjalás 80-90 százaléka visszarakható.
A lassú alakváltozás miatt 30-50 év elteltével a szerkezeti elemek is kezdhetnek meghajolni, ám tetőszerkezetünket ekkor sem kell feltétlenül elbontani. Ellenőrizzük/ellenőriztessük a szerkezet anyagát egy szakemberrel, és ha megfelelőnek találja, bontás nélkül ki lehet javítani: a héjalás elbontása után a megereszkedett szarufák mellé átmenő csavarral (menetes szárral) csavarozunk egy pallót, amiket egymáshoz és a tető megfelelő síkjához kizsinórozunk, ezen toldjuk az új tetőléceket, majd visszarakjuk a héjalást a pótlásokkal.
Kötelező a rendszeres ellenőrzés
A tetőt rendszeresen ellenőrizni és karbantartani szükséges, ha hosszú ideig szeretnénk, hogy megfelelő legyen. Szemrevételezéssel ellenőrizzük, nincs-e törött, lecsúszott cserép vagy fél cserép, amelyek a fagykárosodástól kettérepednek, nincs-e kagylós kitöredezettség, ami szintén fagyásra utal (ebben az esetben a cserép minősége nem volt megfelelő). Évente menjünk föl a padlásra, és ha valahol beázást tapasztalunk, azonnal javítsuk ki, még ha a lakásba nem is jutott le a víz. Tapasztalhatunk túl nagy mennyiségű mohosodást is a cserép felületén. Tudnivaló, hogy a moha csak nyirkos helyen él, és megtartja a nedvességet, amitől a tetőcserepek megrepedhetnek, beázáshoz vezetve, ráadásul megnöveli a tető súlyát, tovább terhelve a szerkezetet. Ellenőrizzük a vízelvezető rendszert, azaz a függő ereszcsatornát és a lefolyócsatornát, évente takarítsuk a falevelektől, kosztól. Nézzük meg, hogy a forrasztások rendben vannak-e, és hogy a lefolyóidomok összedolgozásánál nincs-e valami hiba.
Hozzászólások