Sok épületnél okoz megoldandó gondot a nem kívánatos víz, ami érkezhet felülről eső formájában, és jöhet alulról talajvízként (-pára, -nedvesség). Az alulról jövő nedvességet a téglafalak magukba szívják, mint a szivacs, majd téglasorról téglasorra fölfelé szivárogva szembesülünk is a vizes pince, a nedvesedő földszinti falak káros következményeivel.
Image by rawpixel.com on Freepik
De miből is erednek a gondok? A vizesedésnek leginkább két fő oka van, egyrészt, a mindenféle jelöletlen, beazonosíthatatlan, nem megfelelő minőségű szigetelő lemez és azok nem megfelelő helyre történő beépítése (így legalább nem kerül sokba), másrészt, ha nem szakvállalkozóval, szakmunkásokkal végeztetjük a munkát, mert rosszul építik be a szigetelést. Ezekkel a lépésekkel előre elintéztük magunknak, hogy házunk falai nedvesedni fognak, ahogy az olyan régi épületek, ahol még nem készült vízszigetelés, vagy a százéves szigetelés tönkrement.
Mit okoznak a nedves falak?
A nedves/vizes falak okozzák a málló vakolatot, lepergő festéket, leeső tapétát és egyéb víz okozta károkat, ami bizony nem szép látvány, de ami ennél is rosszabb, emiatt megjelenik a penészgomba/penészesedés is. Először a nedves, alig szellőző helyeken fedezzük fel a penészgombákat, majd a penészgombaspórák akadálytalanul terjednek a levegőben és mindenhová eljutnak. A penész egészségre ártalmasságáról számtalanszor szóltunk már, nem kíméli az ember légzőszerveit, a légutakba jutva rövid idő alatt asztmás és komoly allergiás tüneteket és egyéb betegségeket is okozhat.
Kisebb vizesedés esetén megoldás lehet, ha rendszeresen szellőztetjük a lakást, minden helyiségében, naponta többször is. Ügyeljünk arra, hogy a relatív páratartalom az ideális 40-60% között maradjon, szükség szerint páramentesítő készülékeket is használva. A klímaberendezéseket rendszeresen tisztíttassuk, lehetőség szerint évente 2 alkalommal.
A fal nedvességének mérése
Mielőtt utólagos szigetelésbe kezdenénk, az első lépés mindenképpen a fal nedvességének, sótartalmának és egyéb összetevőinek megmérése. Minderre több, egymásra épülő módszer van: szemrevételezéssel kezdjük, majd következik a felületi nedvességmérés. Ez egy ellenállásmérésen alapuló módszer, amely során a műszer elektródáit az anyagba szúrjuk, és megállapítjuk a nedvességtartalmat (a nedves anyag másként vezeti az áramot, más az ellenállása).. Ezt követi a helyszíni nedvesség- és sóvizsgálat, ahol már mintát is veszünk, majd laboratóriumi vizsgálatok és röntgen-difrakciós vizsgálat, kiemelt fontosságú épület értékes részleteinél.
Mit tehetünk, ha penészesedik a fal?
Ha vizesedik, majd penészesedik a pince, a fal, nem tehetünk mást, mint utólag szigetelünk, ami eléggé bonyolult és igen drága munka. A teljesség igénye nélkül nézzünk pár módszert!
A szakaszos aláfalazás egy régi eljárás, ami meglehetősen időigényes és bonyolult. Itt a falat méterenként kibontják nem egymás melletti részeken (tervezést igényel statikai és víz szigetelési tervek), és bitumenes lemezt helyeznek a falba, majd visszafalazzák és kiékelik. Hátránya az ára, a kivitelezési ideje és bonyolultsága, valamint, hogy lakottan nehéz átvészelni, tehát ki kell költözni a házból.
Falvágásos eljárás során egy speciálisan erre a célra kialakított falvágó fűrésszel átvágják a falat teljes keresztmetszetében. A fűrész 2-3 cm sávot távolít el a falból (a felette lévő faltömeg több tonna is lehet), amelyhez az átvágott falat ki kell ékelni. A szigetelőlemezt behelyezik a falba, majd folyékony habarccsal kitöltik az üreget.
Injektálásnál elsőként fontos megállapítani az injektálási síkot, be kell jelölni a furatok helyét, távolságát, amelyek általában 10-12 cm-es vízszintes távolságban vannak egymástól. Ezután következik a furatpor eltávolítása a lyukakból, amit sűrített levegővel fújatnak ki, majd elhelyezik az injektáló csonkokat, azaz a pakkereket. Ezeken keresztül juttatják be az injektáló oldatot a falazatba. Az injektálás alkalmazható belső válaszfalaknál is, ám ha nagyon nedves a fal, a vakolathoz is hozzá kell nyúlni: visszavakolás előtt szükséges a falat szárítani, utána szárító/lélegző vakolatot érdemes alkalmazni.
Vegyi falszigetelés. Hasonló eljárás, mint az injektálás, szintén furatokat készítünk 25-30 cm-ként, két sorban nagyjából 15 cm-re egymástól, fél eltolással. A furatok tisztítása után előszőr vizet öntünk, hogy a pórusokba felszivárogjon, utána szilikofób anyaggal töltjük ki a furatokat. Ez a pórusokban szétterülve megszilárdul, és lezárja a víz útját. A további eljárás ugyanaz, mint az injektálásnál.
Acéllemezes szigetelés. Ennél a módszernél az épület lábazatáról a megfelelő szintig leverik a vakolatot, majd a fugasor közé általában sajtolással beépítik a hullámosított, speciális anyagból készült acéllemezeket, a fal teljes keresztmetszetén. A lemezek megakadályozzák a kapillárisan felszálló nedvesség felszivárgását, a szigetelés fölötti falszakaszból pedig természetes úton kipárolog a víz. A lemezek sajtolásánál az épület szerkezete nem sérül, alkalmazható téglafalaknál és vályogfalaknál, vert falnál, még talajvíz esetén is.
A teljes száradás a fal nedvességtartalmától és vastagságától függően általában 3-6 hónap, amit belső gépi falszárítással lerövidíthetünk, a beépítési helytől függően pedig, ha szükséges, gondoskodni kell a szigetelési sík alatti rész víztelenítéséről is.
A falak gyors kiszárítása
A falak gyors kiszárítására a leghatékonyabb eszköz a falszárító/párátlanító készülék. Ezt természetesen nem kötelező használnunk, de a természetes száradás akár fél évig is eltarthat, folyamatos szellőztetés mellett. A falszárító/párátlanító berendezés úgy működik, hogy a páramentesítő átvezeti magán a helyiség levegőjét, elszívja a felesleges páratartalmat, egy kis tartályban összegyűjtve, amit időnként ürítenünk kell, vagy tartály helyett egyből gumicsövön a csatornába vezetünk. A falszárítás csukott nyílászárók mellett történik, különben a gép a külső teret is megpróbálná páramentesíteni.
Ha már ideálisra szárítottuk a légteret, a vizes fal is elkezdi átadni a nedvességet a száraz levegőnek, és a körforgás mindaddig tart, amíg a fal annyira ki nem szárad, hogy már ad át több nedvességet a levegőnek. Ekkor beszélünk optimális állapotról. Szigetelés hiányában ez az egyensúlyi állapot nem áll fenn sokáig, és hamarosan újra elkezd párásodni a levegő, és nedvesedni a fal.
Létezik más, roncsolásmentes falszárító rendszer is, amikor a falszárító gép általában a mennyezet alá kerül, és egy ún. jobbfordulatos, a természetben jelenlévő hullámenergiát használva eltereli a falazatban a vízmolekulákat. A falazat kiszáradása után ez az energia megakadályozza a nedvesség-utánpótlást, a falazat száraz marad.
Hozzászólások