A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát, hagyományteremtő szándékkal, 2009 februárjában rendezték meg először a Green Press szervezésében (ezen a konferencián adták át a Szadán megépült az első magyar passzívház minősítési tanúsítványát). Ahogy a 2009-es, úgy a 2011. évi és az idei, harmadik konferenciát is nagy érdeklődés kísérte. A hagyományokat követve a novemberi konferencián is új magyar és külföldi passzívházakat, energiahatékony épületeket, illetve új építőelemeket, technológiákat ismertettek meg a részvevők, akik között egyaránt voltak neves építész ill. épületgépész mérnökök, mérnökhallgatók, építőipari kivitelezők. A konferencián részt vett többek között Albert Dubler, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) elnöke, aki a mintegy 1,4 millió tagot számláló világszervezet vezetőjeként „Fenntartható építészet egy boldogabb világért” címmel tartott előadást. Idén először francia példákat is láthattunk, Bernd Retz tolmácsolásában, de természetesen a főszerep ezúttal is a magyar előadóké volt. Így meg kell említenünk Boros Károly, a Boros Passzívház kft. ügyvezetőjének szakmai előadását, melyben általa kivitelezett, hazai megvalósult (és többnyire a darmstadt-i Passivhaus Institut minősítésével is rendelkező) passzívházakkal találkozhattunk, így többek között a nemrégiben elkészült felsőörsi passzívház építési tapasztalatait ismerhettük meg, sőt a ház tulajdonosa a bent lakók tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. De igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező építészmérnök, Benécs József minősített passzívház-tervező okl. gépészmérnök, Szekér László, minősített passzívház-tervező és oktató, a PAOSZ elnöke, vagy Horváth Tamás minősített passzívház-tervező szakmérnök előadásait, amelyekben megvalósult projektekről, a passzívház-koncepció lényegéről és realitásától, régi épületek passzívház-szinten való felújításáról egyaránt hallhattunk.
Természetesen a konferencián a nagyobb – a témában érdekelt – cégek is képviseltették magukat, így hallhattunk előadásokat az Ariston, a Helios, és a Bachl szakmai újdonságairól is.
Az egyik legérdekesebb előadás azonban Nagy Csabától, az Archikon Kft. ügyvezetőjétől hangzott el, aki egy nem kisebb, mint százlakásos passzív társasház építésébe fogott bele, Budapest 13. kerületében. Bár az épület egyelőre még csak tervezési stádiumban van, mindenképpen figyelemreméltó ez a vállalkozás, hiszen még tőlünk nyugatabbra, ahol a passzívházaknak jóval fejlettebb a kultúrája, sem igen találkozunk hasonló méretű kezdeményezéssel. A Magyarországon megépült, konferencián bemutatandó – előminősített, minősített – passzívházak döntő többsége családi ház, azaz magántulajdon. Hazai viszonylatban kuriózumnak számít tehát az a Szekér László által tervezett pesterzsébeti általános iskola is, amely elsőként alkalmazta a passzívház-technológiát az intézménybővítés során.
Talán kevesen tudják, de az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni, azaz ettől az időponttól kezdve hazánkban is már csak közel zéró széndioxid-kibocsátású épületek készülhetnek majd. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is. A konferencia célja tehát idén is az volt, hogy a hazai és külföldi minőségellenőrzött passzívházak közreműködőinek bemutatásával, adekvát válaszokat adjon a szakmai kérdésekre, illetve megbízható, hasznosítható információkkal szolgáljon a potenciális magánépíttetők, ingatlanfejlesztők, -fenntartók számára arról, miként lehet az új és meglévő épületek fűtési és primer energiaszükségletét a minimálisra csökkenteni.
Hozzászólások