A hangszigetelés mértéke és a helyiségek akusztikája lényeges minőségi jellemzők az épületek tervezése szempontjából, a lakók fizikai és mentális jólléte érdekében. A ház elhelyezkedésén ugyan nem, de a tervezésen változtathatunk úgy, hogy minél alacsonyabb zajszennyezettségben éljük a mindennapjainkat.
Ha hosszú távon zajban élünk, annak eredménye az enyhe diszkomforttól az alvászavaró hatáson át, az egészen súlyos egészségügyi következményekig terjedhet – utóbbinak az az oka, hogy a zajstressz fokozhatja az izomfeszülést, a stresszhormonok felszabadulását és növelheti a szívroham kockázatát. A lakóházak külső zajszigetelését leginkább befolyásoló tényező az ingatlan elhelyezkedése. Ez ellensúlyozható olyan tervezési szempontok figyelembevételével, hogy a zajtól távolabb eső lakrészen alakítsuk ki a nagyobb nyugalmat követelő helyiségeket: hálót, gyerekszobát. Ugyanakkor a jó hangszigeteléssel, a megfelelő építőanyagok és az optimális szerkezeti kialakítás megválasztásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy csökkenjen a belső zajszint.
A Viva Park kutatási eredményei bebizonyították, hogy a hőszigeteléssel „bevont” beton-, tömörfa- és téglafalak a legjobbak a hangszigetelés szempontjából. A hőszigetelő anyagok közül a fenolhab szigetelőlemez kiemelkedően jól csökkenti a zajt. Ennek oka a szigetelőlapok nagyobb rugalmassága, amely trambulinhoz hasonlóan tompítja a hangot. A kísérleteket a Baumit Viva Parkban, Európa legnagyobb építőanyagokat összehasonlító kutatóparkjában végezték. A parkban tizenhárom darab teljesen egyforma, azonos tájolású, 12 négyzetméter alapterületű ház található. Azonos kialakítással és berendezéssel, mindegyikben harmincnál több érzékelővel, amelyek évente több millió adattal szolgálnak. A házak azonban különböző anyagokból és szigeteléssel készültek, így a teljes park alkalmas a különbségek alapos feltérképezésére. Több egyetem is végez itt kutatást, illetve a Baumit kutatási és fejlesztési részlege is használja az új termékek fejlesztése és tesztelése során.
A kísérletekben az egyes helyiségek akusztikáját is vizsgálták. Ehhez házanként tíz különböző pontot jelöltek ki az épületekben, ahol 50 és 100 Hz közötti frekvenciákon mérték a visszhangidőket. Míg közepes és magas frekvenciákon nem volt jelentős különbség a különböző háztípusok esetében, az alacsony tartományban (pl. férfi beszédhang) már annál inkább: a kutatók mérései szerint – 80 Hz-nél – a favázas háznak van a legrövidebb (1,1 másodperces), míg a betonnak a leghosszabb (1,9 másodperces) visszhangzási ideje. Egy visszhangos helyiségben ezt áthidalhatjuk akár azzal, hogy több bútorral, függönnyel, szőnyeggel csökkentjük a visszhangot.
A Kutatóparkban a vizsgálóházak mobilfrekvenciát árnyékoló képességét is tesztelték a szakértők. Egy méterrel a padlószint felett, a falfelületektől fix távolságra helyeztek el adóantennát a park területén, a fogadó antennát pedig a házakban, mindenütt azonos magasságban, a jelet továbbító antennától fix távolságra rögzítették. A mérési eredmények világos képet rajzoltak ki: a betonházak minden frekvenciát majdnem 100 százalékban csillapítottak, a második helyezést szoros versenyben a fablokk ház érte el, legrosszabbul pedig a szigeteletlen téglaház teljesített.
Képek forrása: Baumit
Hozzászólások