A Karácsony Kiállítás és Szalon egyedi és antik díszek kiállítótere is egyben; színes gyűjteményként az év minden ünnepéhez biztosít azokhoz méltó díszeket, lakberendezési kiegészítőket, hogy „Legyen minden nap Ünnep!”.
A sajtótájékoztatón István Dániel, az esemény műsorvezetője köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, majd mutatta be az asztal körül helyet foglalókat: Hubay Éva, a Hubay Ház tulajdonosa, Dr. Lukács László egyetemi tanár, néprajzkutató, főmuzeológus, Prof. Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész.
„Nagy öröm volt számunkra, amikor a Hubay Ház kitárhatta kapuit, mert ezzel egy régi álmunk vált valóra. E különleges gyűjtemény az egész Hubay család lelkes és kitartó gyűjtőszenvedélyének köszönhető. A mai napig is folyamatosan bővítjük a kollekciót, mivel mindig rálelünk újabb és újabb kincsekre, akár idehaza, akár Európa többi országában. Nem titkolt szándékunk, hogy a gyűjtemény kiállításával visszacsempésszük a hagyományos családi ünnepek hangulatát a mindennapokba is!” – foglalta össze Hubay Éva álmainak megvalósulását.
A Kiállítás vitrinjei többek között számtalan ritkaságot rejtenek: a legrégebbi darab egy zenélő, viaszból készült jászolban fekvő kis Jézus. Láthatunk 1845-ből való madártollból készített fenyőfát, míves gyertyatartókat az 1870-1890-es évekből, 1900-ból származó csodálatos harangjátékokat, a 20. század első felének karácsonyfadísz divatját meghatározó tárgyakat, a papírhatású üveggyümölcsöktől, a kartonpapír díszeken át, a fluoreszkáló üvegfigurákig, üvegállatkákig, valamint az ünnepi díszek legújabb divatját megtestesítő tárgyakat. Mindezek mellett sok száz darabos karácsonyi képeslap gyűjteménnyel is büszkélkedhet a Szalon.
{gallery}images/stories/verysimple/legyen_minden_nap_unnep/f{/gallery}
Az egy szinten lévő magával ragadó, barátságos kialakítású mintegy 200 m2-es kiállító térben a teljes gyűjtemény egytizede tekinthető meg egyszerre. A bemutatott tárgyakat időről időre cserélik, hogy minden, a hosszú évek alatt összegyűjtött ünnepi dísz megismerhető legyen a látogatóknak.
István Dániel maga is nagy kedvvel öltözteti fel otthonát, évszaktól függetlenül; az ünnepi díszek mindig eszébe juttatják gyermekkorának legboldogabb pillanatait. „Gyermekkorom legönfeledtebb korszakát idézik fel bennem a családi ünnepek bensőséges hangulatai! Legfőképp persze a Karácsony, hiszen a téli hóesésből, szánkóval hazaérkezve, körbelengte tokodi házunkat a frissen sütött bejgli és mézeskalács illata. Nagymamám fahéjas tejeskávéja és a karácsonyfa tompán villódzó fényei még harminc évesen is megérintenek és „Csodaországba” repítenek! Ha tehetem, próbálom ezt a hangulatot rendszeresen magam is felidézni! Karácsony múltával is elől hagyok néhány karácsonyfadíszt, angyalkát vagy fényes gömböt, hogy minél többször eszembe juttassák családunk meghitt pillanatait!”
Lukács László a karácsony, a karácsonyfa témájának hazai szaktekintélye lebilincselő előadásban számos kultúrtörténeti érdekességgel ismertette meg hallgatóságát. Tudta-e Ön, kedves olvasó, hogy mely területet mondhatjuk a karácsonyfa „bölcsőjének”? Nem mást, mint a Fekete-erdő vidékét. A karácsonyfa eleinte a protestáns tartományokban terjedt, majd a katolikus területekre is eljutott. Szent Miklós, mint ajándékozó szent sok helyen nem maradhatott meg (a reformáció a szenteket kiűzte a naptárból), s az ajándékozást emiatt áttették karácsonyra. Így alakult ki, hogy a karácsonyi ajándékot a kis Jézus hozza. A díszítés az otthon meglévő, illetve előállítható édességekből állt, elsősorban mézeskalács, alma öltöztette ünneplőbe a belső teret, de a karácsonyi jelképek is megjelentek, mint például a betlehemi csillag, a szaloncukor (ez utóbbi 1880-1890 körül). Fehér karácsonyfát először a szecesszió korában állítottak, mely újdonságként hatott, s a mai napig kedvelt formája a karácsonyfának.
Az egyetemi tanár részletesen, figyelmet megragadóan taglalta tovább a témát, mely még így is csak kis töredéke volt a karácsonyfa történetéről és európai elterjedéséről 2008-ban benyújtott doktori disszertációjának. Az elmúlt években felhalmozott új információk, kutatási eredmények birtokában Lukács László tervei között szerepel egy ezen témát, s az eddig feltárt ismereteket tartalmazó átfogó könyv megírása, kiadása. Hiánypótló alkotás lenne; várjuk mielőbbi megjelenését!
A néprajzi előadás után a jelenleg is Szentendrén élő Puhl Antal, a Hubay Ház korhű épületrekonstrukciójának megálmodója és szakmai vezetője vette át a szót, s mutatta be a házat kívülről és belülről egyaránt. Az épület eredeti pompájával várja a hazai és külföldi turistákat, illetve a lakberendezés iránt érdeklődőket. Az épületrekonstrukciót követően a belső enteriőr kialakítása már a Hubay család ízlésvilágát tükrözi vissza, mely természetesen harmonikusan illeszkedik a Kiállítás tematikájához.
{gallery}images/stories/verysimple/legyen_minden_nap_unnep/a{/gallery}
A Hubay Ház egy új kulturális színtérré is szeretne válni, hiszen a tervek szerint felolvasóestek, könyvbemutatók, könnyed hangvételű kulturális esték is megrendezésre kerülnek majd a Szalonban.
„Szentendrén pezseg a kulturális élet, évszaktól függetlenül. Biztos vagyok abban, hogy van igény egy olyan új kulturális színtérre, mely szűk körű, nívós kulturális rendezvényeket tud majd befogadni. Maga az épület elrendezése és belső enteriőrje kínálja fel ennek lehetőségét. A Hubay Ház így hozzásegítheti a minőségi kultúrára fogékony látogatókat ahhoz, hogy ne csupán otthonukat, hanem lelküket is ünnepi díszbe öltöztessék!” – összegezte Hubay Éva a Szalonnal kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit.
A Hubay család sok szeretettel vár minden kedves látogatót és érdeklődőt Szentendre új gyöngyszemében, a Karácsony Kiállítás és Szalonban. „Legyen minden nap ünnep!”
Hozzászólások