Részletesen foglalkozik a kormány az energetikai kérdésekkel az uniós, illetve állami forrású beruházási támogatások fő céljait taglaló Új Széchenyi-terv vitairatában.Az energetikával kapcsolatos elképzeléseket a Zöldgazdaság-fejlesztés című fejezetben tárgyalja a dokumentum. Legfontosabb célként a takarékosságot, a hatékonyságot és a biztonságot jelölik meg, leginkább a nem megújuló energiaforrások megújulókkal történő kiváltásával.
Alapproblémaként veti fel a vitairat, a kőolajárak folyamatos kilengését, a függőségből adódó földgázellátási zavarokat, valamint a globális pénzügyi és gazdasági válságot, amely az energetikai szektor teljes ellátási láncát érintette.
Való igaz, hogy a földgáz és kőolaj függőségünk, amely 2007-re elérte a 80%-os szintet, mielőbbi megoldásokat sürgetnek. Nem beszélve róla, hogy az eddigi lépések a megújuló energiák irányába nem voltak jelentősek, – a vállalt szintet meg sem közelítik – és azok nagy része is a döntően erdészeti biomassza alacsonyfokú hasznosítását takarják, így bőven van teendő.
Általánosan a magyar energiapolitika legfontosabb céljaként a gazdasági fellendülést, a foglalkoztatás elősegítését, az ellátásbiztonság növelését, a beszerzési források számának bővítését, a behozatali függőség csökkentését, a megújuló energia-felhasználás ösztönzését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az atomenergiát és az ezekhez megfelelő ügyvitel kialakítását nevezik. Újabb alapfeltétel az energiaszolgáltatás jó minősége, biztonsága és a versenyképes ár. Megemlítésre kerül a piac szabályozása és hatékonyságának növelése, valamint az átfogó energiahatékonysági program.
Az önellátás fokozása érdekében kiemelik a hatékonyság és a megújuló energiák elterjesztését, fokozódó állami szerepvállalással. A megújulók minél szélesebb körben való alkalmazását természetesen az uniós vállalásaink is kényszerítik, ezeket a jelenlegi támogatási rendszerek átalakítása mellett, ártámogatásokkal, a hatósági engedélyeztetés egyszerűsítésével és a hálózati csatlakozás könnyítésével kívánják segíteni. A megújuló energiaforrásokat a jövő alternatív iparágaként, a mezőgazdaság és a vidék, valamint az egész nemzetgazdaság kitörési pontjaként említi.
A vitairat alppillérként sorolja a bioenergia, biomassza, biogáz, geotermikus energia, nap és szélenergia alkalmazását és ezekkel összefüggésben a zöld foglalkoztatást, amely a megújulók munkahelyteremtő hatásaként jelentkezne.
A beruházások támogatását a Zöld Fejlesztési Bank – a Magyar Fejlesztési Bank mintájára, de attól függetlenül, ám azzal szoros együttműködésben – látná el.
Az Új Széchenyi-terv vitairatának energiapolitikai része jelenleg egy szakirányú stratégiai célgyűjteményének nevezhető, ám a lényeg úgyis az, hogy a tervekből végül mi valósul meg.
Forrás: vgfszaklap.hu
Hozzászólások