Aztán ellátogattam néhány családhoz, láttam, hogyan díszíti a lakást egy-egy ilyen képecske, hímzett törölköző, fésűtartó, stb. Annyira megtetszett, hogy hoztam egy kis készletet a barátnőmnek, hogy kihímezve fogom neki odaadni ajándékba az utazásom emlékére, ill. ezt az órát magamnak, hátha egyszer kész lesz… Aztán amíg a kis képecske elkészült, megértettem miért töltötte minden szabadidejét hímzéssel az ismerősöm. Ha ezt az ember elkezdi, nem lehet abbahagyni! Hajtja a kíváncsiság, hogy milyen lesz, hogy minél több részletet láthasson! Így készült el ez az óra is már hazaérkezésem után néhány hónappal. Még a férjem is részt vett az alkotásban, mert a feliratot lefordítottuk magyarra, és a betűket ő tervezte meg, hiszen akkor még nem voltak mintáim az ilyesmihez. Mióta elkészült, azóta ez az első, amit megpillantok hazaérkezéskor, és ez jó érzéssel tölt el. A keresztszemes hímzést azóta sem hagytam abba, gyakran díszítem fel az ajándékaimat egy-két motívummal, és már a lányaimnak is sikerült átadni ezt a „szenvedélyt”!
Mónika
{gallery}images/stories/verysimple/diy_monika/f{/gallery}
Hozzászólások