A panellakás felújításával egyrészt nincs nehéz dolgunk, mert jellegéből adódóan az épületgépészeti átalakítása (gáz, víz, fűtés) csak nagyon korlátozottan valósítható meg, és ugyanez igaz a teljes alaprajzi átformálásra is, mivel a panelépületek szerkezeteiből adódóan csak korlátozottan bonthatók/vághatók a falak. Viszont éppen ezek miatt egyúttal nagyon nehéz is a dolgunk, hiszen ha alig nyúlhatunk a lakásunkhoz, akkor hogyan alakítsuk át saját ízlésünknek megfelelően?
Akkor nincs más megoldás, marad a festés? Nem egészen, mert megfelelő gondossággal hozzányúlhatunk a panelszerkezetekhez is. No, de lássuk, milyen is a paneles épület!
A panelházak szerkezetei
A panelépületek építésénél a szerelést a fogadószinttől kezdték. A fogadószintek az épület bejárati szintjét képezik, helyet adnak az alagsori helységek, garázsok részére. A fogadószint elnevezése szerelési nullszint néven is ismert. (Kezdetben az épületek fogadószintjét hagyományos kisméretű téglából készítették, később ezek a szerkezetek is vasbetonból készültek.) Az épület lehetett tiszta panelrendszer, amikor a falak és a födémek egyaránt panelegységekből készülnek. A födémpanelok teherhordó falpanelokra fekszenek fel. Készítették hosszanti elrendezéssel, amely szabadabb alaprajzi kialakítást tett lehetővé, valamint haránt elrendezéssel, ami az alaprajz tekintetében kötöttséget eredményez. Készülhetett vázas panelrendszer, amikor a támszerkezetet vasbeton, esetleg acélváz képezi, és a szélső falak, válaszfalak és födémek panelegységből készülnek, végül lehetett félvázas a panelrendszer, amikor a szélső falak, válaszfalak és födémek váz nélkül, pusztán panelegységből készülnek. A közbenső támszerkezet acél- vagy vasbeton pillérekből és gerendákból áll.
Külső, belső tartófalak és válaszfalak
A szélső falak céljára két szerkezeti típus alakult ki, az egyik homogén (egyrétegű) a másik pedig heterogén (többrétegű) jellegű. A többrétegű falpanelok esetében vasbeton perem és közbülső bordák veszik fel a belső erőket. Ezek 15 cm teherhordó rész, 10 cm hőszigetelés és 5 cm külső kéregből tevődnek össze. Az elemek közötti hőszigetelést általában hungarocell, illetve nikecell hőszigetelő anyag alkotta, ez elégítette ki az akkori hőszigetelési követelményeket. A belső falpaneloknál (15 cm vastag vasbeton teherhordó szerkezet) leegyszerűsödtek a szerkezeti követelmények, elsősorban statikai szempontból kellett az előírásoknak megfelelni, de a lakáselválasztó harántfalaknál a hanggátlás céljait is szolgálta. A panelos épületeknél abból adódóan, hogy a szerkezeti harántfalak is gyakran ilyen szerepet töltöttek be, aránylag kevesebb válaszfalra volt szükség. A válaszfalak nagyméretű, panel jellegűek, készülhettek vasbetonból, amelyek rendkívül vékonyak, általában 4-7 cm vastagságúak, amelyeket a gyártás során már vakoltak is. Az elemek mozgatásánál, különösen a daruzásnál ezért nagyon kellett rájuk vigyázni, mert törékenyek voltak. A vasbeton válaszfalon kívül alkalmazták még a gipsz- vagy faforgácslemezekből szerelt válaszfalakat is, amelyeket felfúrt keretvázra, csavarozással rögzítettek, a lemezek között hangszigetelő anyaggal. Felületüket glettelés után festették vagy tapétázták.
Minden falkivágás gyengíti a teljes ház szerkezetét, ezért a statikusok nyomós okokból gyakran csak a legfelső szintek teherhordó falazataihoz engednek hozzányúlni. Nem véletlenül, a szerkezet statikai állékonyságát felelősen ugyanis csak az épület teljes átvizsgálása után, a már meglévő, engedélyezett és engedély nélküli faláttörések ismeretében lehetne pontosan kiszámolni.
Térformálási lehetőségek
Akkor most kezdhetünk tervezni! A paneles építési technológia a szocialista/szovjet rendszer válasza volt a világháborús pusztításra és az emberek tömeges, vidékről városokba költözésére, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. Manapság az akkori viszonyokhoz képest kevesebb ajtót, elszeparált helyiséget szeretnénk, a lehetőségekhez mérten inkább nagyobb, többfunkciós, szellősebb tereket igénylünk. Alaprajztól függően például összenyithatjuk a konyhát a gardróbbal, így kialakítva egy nagyobb étkezőt, mert nem tartószerkezet általában az előszobai beépített szekrény vagy kamra fala (ilyenkor az itt tárolt holmik elhelyzését természetesen meg kell oldani). Két szobát is összenyithatunk, így növelve a térélményt és téve nagyobbá (optikailag) a lakásunkat. Nem teherhordó szerkezetek általában a vizesblokkok, jellemzően külön elemként kerültek a helyükre az építés során, ezért például a vécé és a fürdőszoba szintén összenyitható, ahol is elég érdekes teret kapunk, bár elveszítjük a külön vécé előnyeit, és a vízvezetékek okoznak kötöttséget az áthelyezésben. Hogy megnöveljük a nappali terét, az erkély/loggia és nappali közötti üvegfalat ki lehet szedni, ami teljes egészében szakipari fal, de ehhez természetesen először be kell építenünk az erélyt/loggiát. A kérdés már csak az, hogy megéri-e? Ha beépítjük, akkor egy értékes, szépen kialakítható, zöld felületekkel teletűzdelt nyitott területet veszítünk (már ha valóban erre használtuk ki az erkélyt). Ha a beépítés mellett döntünk, nézzük meg, hogy az alattunk, illetve felettünk lakó beépítette-e már a loggiáját, ha nem, akkor jelentős hőszigetelési problémával találjuk szembe magunkat.
A falbontás mikéntje
De hogyan bontsuk ki a nem szakipari falakat? Homlokzati panelt nem bontunk/vágunk, nem kapunk rá engedélyt, ezzel tehát nincs gondunk. A panel válaszfalak egyszerűen kibonthatók, hiszen ezek, amint láttuk az előzőekben, csak 4-7 cm vastagok és nem tartószerkezetek vagy szakipari falak. A belső vasbeton tartók bontása viszont nem egyszerű, és ha lehet, kerüljük. Ha mégis e mellett döntünk, akkor engedély kell beszereznünk, statikus készíti el a szükséges terveket, iratokat, leírja a technológiát, ami nem veszélyeztetheti az épület statikai állékonyságát. Ha megvan az engedély, és a lakóközösség is hozzájárult a munkához, az építésügyi hatóságok engedélyét kell megkérni.
A panelfal vágása házilag nem kivitelezhető, mindig bízzuk hozzáértő cégre, aki vállalja a sitt elszállítását is. A panelvágás nagy zajjal járó munka. A falat először függőlegesen, majd a kívánt magasság alatt kb. 10-15 cm-el kezdik „elfűrészelni” egy speciális géppel, egy fűrészlapszerű koronggal, vizes technológiával, majd kb. 45-50 cm után megint függőlegesen fűrészelik el. Az így kivágott faldarabot csörlővel ledöntik/leengedik, és a földön apróbb darabokra fűrészelik, hiszen gondoljuk bele, hogy egy 15 cm vastag, fél négyzetméteres vasbeton faldarab súlya kb. 200 kg, gyakorlatilag mozgathatatlan a hatodik emelettől a földszintig. Ezt követően a falat tovább fűrészelik a kívánt szélességig az előzőekben leírt módon (túl széles nyílásnál még dúcolni is kell), majd a felső 10-15 cm-t is kivésik úgy, hogy a vasak megmaradjanak, ezeket gerendaszerűen behajtják, és szükség szerint pótvasakkal egészítik ki. Ez után a nyílást körbezsaluzzák és kibetonozzák. Látható, hogy mindez nem egyszerű, viszont költséges feladat, ezért ha lehet, ezt kerüljük. Nyílászárók cseréje, épületgépészet A belső nyílászárók felújítása is szóba jöhet, gondos munkával a meglévő régi ajtók is szépen felújíthatók, például a félig „üvegezettség” eltüntethető, vagy az üveg újra cserélhető. Az ajtócsere ugyan költségesebb, de egy jó minőségű ipari terméket kapunk érte, az általunk megálmodott anyagból, színnel. A gépészetnél kisebb a mozgásterünk, a radiátorok elhelyezését nem nagyon érdemes megváltoztatni, de a fűtési szezonon kívül le lehet cserélni korszerűebbekre (de tegyünk fel elzáró szelepeket alulra is, mert általában nincsenek). A vizes helyiségek berendezéseinek áthelyezésében a víz- és csatornaelvezetés jelenthet gátat, mivel a födémbe nem nagyon lehet besüllyeszteni, marad a padkaépítés. A konyhai gáz áthelyezéséhez terv és engedély kell, de ez megoldható. Az elektromos rendszert cseréljük ki, ha a védőcsövek némelyike nem átjárható, akkor falon kívüli csatornában vigyük a vezetékeket, a panelt ne véssük meg.
Hozzászólások