2021-től minden új építésű lakóház energiaigényét legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell biztosítani, azon ingatlanok esetében is, amelyek nem szereznek használatbavételi engedélyt 2020. december 31-ig. A hősszivattyúk gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Daikin Hungary szerint érdemben nem drágítja az építkezést a közel nulla energiaigény bevezetése.
A 25 százalékos előírást az épülő lakóházak több módon is teljesíthetik, de csak a hőszivattyú-technológia képes egyszerre biztosítani a megújuló részarányt, és egyben fűteni, használati meleg vizet előállítani és hűteni is. A Daikin jelenleg évente körülbelül négyezer hőszivattyút értékesít a magyar lakossági piacon, 2021-ben a hőszivattyúk iránti kereslet legalább 50 százalékos növekedésére számít. 
A szigorítás oka
A kibocsátott CO2 csökkentése elemi érdeke az emberiségnek, hiszen csak így lehet mérsékelni a klímaváltozás negatív hatásait. Az EU célkitűzése, hogy 2050-re a tagállamok épületállománya szén-dioxid-mentes legyen, hiszen Európában a végső energiaigény 52 százaléka fűtésből és hűtésből származik, míg 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot pedig a közlekedésben. Az unió célkitűzéseit egyébként a Daikin is támogatja, több lépcsőben 180 szabadalmát osztotta meg a klíma- és hőszivattyú gyártókkal, és a szolgáltatásai által okozott CO2-kibocsátás nullára csökkentését tűzte ki célul 2050-re. Kulcsszerephez jut tehát a hőszivattyús technológia, amely nem csupán környezetbarát gépészeti megoldás az ingatlanok fűtésére, hűtésére, továbbá használati meleg víz előállítására, hanem az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti, valamint a megújuló energiára vonatkozó közös európai célok teljesítéséhez is hozzájárul.
A 2021. január 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint „Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”. A megújuló energia 25%-os minimális részarányát több módon el lehet elérni. A Daikin Hungary Kft. arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző megoldások közül azt érdemes választani, amely nem csupán a szabályozásnak felel meg, de több funkciót – fűtés, hűtés, melegvíz-előállítás – is ellát, és alacsonyabb üzemeltetési költség mellett magasabb komfortérzetet biztosít. Az építtetők alternatív gépészeti megoldásokkal is elérhetik a 25%-os megújuló energia küszöböt, de ezek a berendezések hűtésre egyáltalán nem, melegvíz-készítésre pedig csak korlátozottan képesek. 
Megoldás split hűtő-fűt klímával
Ha a felhasználó a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretné kivitelezni, akkor dönthet a split hűtő-fűtő klíma felszerelése mellett, amely alkalmazásával már teljesíthető a szabályozás. A split klímákkal fűteni és hűteni is lehet, ám hideg időben hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet az, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható. A Daikin számítása szerint 50 négyzetméterre vonatkoztatva a split klíma bekerülési költsége telepítéssel együtt eléri a 250-350 ezer forintot. A split klímák fűtési célú használatának hátránya még, hogy a külső hőmérséklet süllyedésével párhuzamosan csökken a klímák hatékonysága: –15 Celsius fokos külső hőmérsékletnél egy split klíma a névleges teljesítményének csupán 50 százalékát tudja leadni. Ezzel együtt a lakás melegvíz-ellátása sem lesz megoldott. „Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat –10°C vagy –20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nem csak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészen lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani” – mondja Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági értékesítési vezetője
A megújulóenergia-használat feltételeit egy hőszivattyús melegvíz-előállító készülékkel is el lehet érni, amely 200-250 literes kapacitásával képes ellátni egy átlagos család melegvíz-igényét. Ennek bekerülési költsége már inkább 4-500 ezer forint körül mozog.
Hőszivattyú kontra split klíma
A komplett, mindenre kiterjedő megoldás egy levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése lehet, amellyel a hűtés-fűtés és melegvíz-készítés is biztosított, bekerülési költsége pedig kb. 1,2 millió forinttól indul. A hőszivattyú előnye, hogy magas komfortot biztosít és alacsony költségszinten üzemeltethető, ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá. Így nemcsak a kémény kivitelezése, karbantartása, hanem egy plusz közmű kiépítése is megspórolható. „A hőszivattyút ugyanúgy elég évente egyszer karbantartani, mint egy gázkazánt, és ennek költsége sem kiugró, mintegy 25 ezer forintos díjjal tervezhető” – teszi hozzá Pécsi István. A hőszivattyú a split klímákkal szemben hatékonyabb működésű, és bírja a mínuszokat is: akár -15 Celsius fokos hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét, és a jósági fokban – vagyis az 1 kW energiából előállított fűtési energia értékében – is jóval hatékonyabb, mint a gázkazán. „Egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán” – mondja Pécsi István. További előnye a hőszivattyúnak, hogy kedvezményes Geo- vagy H-tarifa is igényelhető utána a szolgáltatónál, amelynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé, így a fűtés költsége lényegesen kedvezőbb a gázfűtésénél.
Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.
Hozzászólások