Hőszigetelés szakszerűen

Manapság már nem nagyon tudunk hőszigetelés nélkül házat építeni, és ez több szempontból is fontos. Egyrészt a szabványok, előírások nem teszik lehetővé, másrészt megfelelő, jól megépített/kivitelezett hőszigetelés mellett sokat takaríthatunk meg az energiaköltségeken, környezettudatossá tesszük munkánkat.

Amilyen egyszerűen tűnik, olyan bonyolult is lehet a jó hőszigetelés megtervezése, elkészítése. Sok gyártó közül választhatunk, ha hőszigetelést akarunk vásárolni, de mindig rendszerben kell gondolkodnunk: ugyanannak a gyártónak az elemeit kell használni, hiszen csak ekkor vállalnak garanciát anyagra. Miért is szükséges hőszigetelő anyaggal beburkolni házunkat? Ennek két fő oka az energiaárak „elszabadulásában” és bolygónk energiahordozóinak csökkenésében keresendő, régebben nem volt szempont, hogy mennyit fűtünk, mivel az energiahordozók megfizethetőek voltak mindenki számára.

Fontos a hőszigetelő anyag minősége
Egy hőszigetelő anyag esetében nagyon fontos a hőszigetelés mértéke, amit a hővezetési tényező (λ) mutat meg: ez a szám minél kisebb, annál kedvezőbb (ne keverjük össze a szerkezetre jellemző „U” értékkel, mértékegysége W/m²K.) A mai kereskedelmi forgalomban kapható polisztirol termékek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/ mK között van, ezzel ár/érték arányában a legjobb szigetelőanyagok egyike. Ne keverjük össze a hőszigetelő és a hangszigetelő anyagokat! Amelyik anyag alkalmas hangszigetelésre, az megfelel hőszigetelésre is, csak nem érdemes használni, mert drágább. A hőszigetelő anyagok egy része viszont nem felel meg hangszigetelésre. Minden esetben kísérjük figyelemmel kivitelezőt, hogy rendszerelemek használatával végezi-e a munkát, kössünk ki a szerződésben garanciát (cégek természetesen szűnnek meg, alakulnak újak egyik napról a másikra, de szerencsére nem minden vállalkozó tűnik el).

Táblás szigetelőanyagok
A leggyakoribb táblás (lemezes) hőszigetelők a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:
• polisztirol hőszigetelő lemezek (népszerűen „Hungarocell” vagy „Nikecell” (EPS, XPS, GRAFFIT)
• ásványi szálas hőszigetelő lemezek (ásványgyapot)
• üvegszálas hőszigetelő lemezek (üveggyapot)
• fagyapot lemezek (homlokzatszigetelésre nem ajánlott).
Homlokzati hőszigetelésre leggyakrabban az EPS, grafitos EPS, ásványi szálas szigetelőlemezeket használják (EPS = Expandált Polisztirol). Az ásványi szálas hőszigetelő lemezekből szerkezetük szerint kétféle létezik, a táblás és a lamellás, ezért itt ügyeljünk a rögzítésre: a lamellás hőszigetelő táblákat teljes felületen ragasztani kell, mechanikai rögzítésük nem szükséges. Az előzőekben említett hőszigetelések, az XPS hab kivételével, nedvességet vesznek fel, ezért kéregvakolatot kell rájuk raknunk (ez a hálózás és glettelés). Az XPS lemezeket (XPS = Extrudált Polisztirol) többnyire pince és lábazatszigetelésre használják, tekintettel arra, hogy nem vagy csak nagyon kis mértékben vesznek fel nedvességet. A grafitos EPS tábláknak ~20 %-al kevesebb a hővezetési értéke, mint a hagyományos EPS lapoknak, azaz jobb a hőszigetelésük mértéke, házunk homlokzati hőszigetelésére tehát ezek közül választhatunk. A vastagságra nézve nehéz javaslatot tenni, mert ez függvénye a falszerkezet vastagságának, anyagának. Itt vegyük figyelembe, hogy 2018-tól új energetikai értékeket vezettek be, ami a falak hőátbocsátási tényezőjét U=0,24 W/m²K értékben határozza meg.
Ne hagyjuk, hogy a rosszul értelmezett spórolás miatt otthonunkra nem megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül, mert ennek a látszólagos „olcsóságnak” sokszorosát fizetjük meg az évek alatt a fűtési számlában!

További hőszigetelők
Léteznek a lemezes hőszigetelőkön kívül másféle hőszigetelések is, a teljesség igénye nélkül íme néhány.
Purhab hőszigetelés – két folyékony halmazállapotú komponens, amit beállított keverési arány alapján egy mobil magasnyomású berendezéssel az adott helyszínen visznek fel a szigetelendő területre. Szóráskor egy habréteg keletkezik, amelynek jellemző tulajdonsága a kötés- és hézagmentességen túl, hogy egy finom hálós, zárt cellás réteget képez, amely hőfejlődés mellett percek alatt kikeményedik (λ =0,021 W/mK). Különösen családi házak bontás nélküli tető- és födémszigetelésére rendkívül hatékony, gyorsan felvihető, és a felhordást követő 12 órán belül érezhető a hőszigetelő hatása.
Megszilárdult füst – az elnevezés egyrészt a rendkívül kicsi sűrűségüknek, átlátszóságuknak, másrészt kékes árnyalatuknak köszönhető. Az aerogél hőszigetelő paplan egy f lexibilis kompozit anyag, amely üvegszál térhálóba ágyazott aerogél( λ=0,013 W/mK).
PIR hőszigetelések – kémiai úton előállított zártcellás habok. Alapanyaguk a poliol és az izocianát, utóbbi mennyiségétől függ, hogy PUR vagy PIR hab keletkezik-e. Kiemelkedő energiahatékonysága (λ=0,022 W/mK) alacsony hővezetési tényezőjével az egyik legjobb minőségű hőszigetelésű anyaggá teszi a piacon.
VIP hőszigetelés (Vacuum Insulation Panel) – egy légtömör külső „köpeny” belsejében evakuálás útján léghiányos állapotot, azaz vákuumot hoznak létre (λ= 0,005 W/mK).

Szigeteljünk hőhídmentesen!
A hőhídmentes hőszigetelés egyrészt azt jelenti, hogy a hőszigetelő rendszerünk mindenhol folytonos, nincs benne sem szakadás, sem vastagságbeli változás (a vastagságbeli változást lokális helyeken jobb hőszigetelő anyaggal kiküszöbölhetjük) változás, azaz épületünk szakadás nélkül be van „csomagolva”. Másrészt a hőszigetelés felrakásánál a dübelek pontszerű hőhidakat (még ha csekélyeket is) képeznek, de speciális dübelekkel ki lehet ezt is küszöbölni: létezik ugyanis hőhídmentes dübel, valamint dübelfejre ragasztott hőszigetelő rendszer is. Az előzőnél a dübelfej besüllyed a hőszigetelésbe, utóbbinál a dübelfejre ragasztják a hőszigetelő táblákat. Magastetők hőszigetelésénél figyelni kell, hogy a szarufák ne okozzanak hőhidat, ezért célszerű a szarufák alatt is folytonosítani a hőszigetelést!

Új ház építésénél a tetőtér hőszigetelését célszerű a szarufák alatt folytonosítva elhelyezni,
nem pedig csak közéjük tenni, hogy minimalizáljuk a hőhidat.

Régi hőszigetelésre újabb réteg
Ha házunkon 25-30 évvel ezelőtti 4-5 centiméteres hőszigetelés van, sajnálattal tapasztaljuk, hogy mára már nem elégíti ki sem igényeinket (egyre több a fűtési díjunk), sem az érvényben lévő előírásokat. Amennyiben úgy döntünk, hogy vastagítjuk a meglévő hőszigetelésünket, célszerű a meglévő rendszert (ha rendszer volt) tovább vinni, és megkeresni a gyártóját (ha kideríthető). Mielőtt nekilátunk a második réteg felrakásának, meg kell néznünk még egy-két dolgot.

• A meglévő rendszert fel kell tárni, kb. 1×1 méteres részen, homlokzatonként. Nézzük meg a hőszigetelő lapok állapotát, hogyan ragasztották, a sarkok helyzetét, a lapok közti hézagok nagyságát, a dübelek számát (!/m2) és helyét, a fedőréteg vastagságát, az erősítő háló beágyazottságát, a rendszer ragasztójának az alapfelülethez való tapadását, a fedővakolat állapotát, szilárdságát és folytonosságát. Ha ezek nem megfelelőek, nem javíthatóak, az egészet inkább bontsuk le.
• El kell végeznünk a szükséges javításokat, az átázott, sérült lapok cseréjét, a kisebb málló, kiálló részek javítását homlokzati ragasztóanyaggal.
• A homlokzatot feszültségmentesíteni kell. Az előző üvegszövetrétegben az új rendszer mechanikai rögzítése feszültséget kelthet, ezért az új lemezek ragasztása előtt a meglévő üvegszövet réteget körülbelül 3×3 m-es raszterben át kell vágni, az alatta lévő hőszigetelés minél kisebb sérülésével. Ezt az átvágást a nyílászárók sarkainál függőlegesen és vízszintesen is végezzük el.
• A ragasztás előtt az alapfelületet vizes tisztítással kell takarítani. Ezek után az új rendszer felrakása megegyezik a hagyományos hőszigetelőrendszerekével, mechanikai rögzítés (dübelezés) minden esetben szükséges.

Lapos tető hőszigetelése
Lapos tető hőszigetelése készülhet többféle módon, alapvetően egyenes vagy fordított rétegrendben. Az egyenes rétegrendet általában régebbi építésű lapos tetős házaknál alkalmazzák, ahol is a vízszigetelés alatt helyezkedik el a hőszigetelés. Itt három dolgot tartsunk szem előtt: a párazáró réteg megfelelő beépítését, a hőszigetelés vastagságát és a záró lemezt. A hőszigetelést rakhatjuk több rétegben, de legalább 2×8-10 cm vastag legyen. Terveztessük meg, ne sajnáljuk rá az anyagiakat, megtérül! A fordított rétegrendet általában hasznosított lapos tetőknél, erkélyek, terasztetők, zöldtetők készítésénél alkalmazzák, itt a hőszigetelés a vízszigetelés fölött helyezkedik el. Figyeljünk a párazáró lemez beépítésére és a hőszigetelésre, utóbbit itt csak egy rétegben készíthetjük, lépcsős kialakítású táblákat vegyünk, amiket eltolásban rakunk fel a tetőre. A hőszigetelés itt is minimum 16-20 cm vastag legyen.