Az építőipar slágertémája várhatóan a hőszigetelés lesz a közeljövőben. Miért? Mert az idén még csak a hatósági épületekre bevezetett új, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai szabályozás 2021-től már minden építkezést érint, aminek a kulcsátadása ez után a dátum után várható. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete 2019. március 20. – április 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével annak jár utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és a hőszigetelés témájáról.
A szigorúbb szabályok hátterében az áll, hogy az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból célul tűzte ki az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Mivel egy-egy épület kulcsrakészre való kivitelezése legkevesebb egy-másfél évig, de jellemzően még tovább is eltart, a már folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada érintett az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.
Elvárások a hőszigeteléstől régen és ma
Eleinte a hőszigeteléstől elsősorban az épület állagmegóvását várták el, és csak a hetvenes években, az olajválság idején fordult a figyelem a költséghatékonyság felé: a drágább energiaárak mellett a jó hőszigeteléssel pénzt takaríthatott meg a lakástulajdonos. A kétezres évek elején az ukrán gázvitával az energiaellátás biztonsága ingott meg, és szembe kellett nézni azzal, hogy a felhasznált energia 70-80 százaléka importból, politikailag labilis területekről érkezik. Ma pedig már évről-évre saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, így a környezettudatosság is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.
A szemlélet alakulásával párhuzamosan változott az épületenergetikai szabályozás is – igaz, míg Németországban például ötévente vizsgálják felül az aktuális hőtechnikai szabályozást, addig Magyarországon a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen hiányzik a fokozatosság.
Sok változás, kevés átmenet
A közelmúltban (2015-ben és a 2018-ban) bevezetett szabályok arról tanúskodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony modell bevezetése sarkallta, míg a 2019. és 2021. évi rendelkezések a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről fognak szólni. Csakhogy míg az első modell bevezetésénél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, s a használatbavételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében találhatók azok az építkezések, amelyek akkor kezdődtek el, amikor még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de kulcsátadáskor a használatbavételi engedély megszerzéséhez már a jóval szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.
Jó tudni, hogy az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell. Igaz, a szabályozás megengedőbb: míg a kismértékű – a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő – felújítás során csak a felújítandó részre kell koncentrálni a megfeleltetésnél, addig a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál már jóval összetettebb a szabályozás.
Mit tesz a környezetért 98 százalék levegő?
A hőszigetelő anyag megfelelő megválasztásával már sokat tehetünk a környezetterhelés csökkentéséért és az energiamegtakarításért: a 98 százalékban levegőből álló, fokozott hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra hozott, több szempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos választás az építkezőnek.
Nem érdemes a hőszigetelésen spórolni, mert ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni. Mindez egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést, de hamar behozza az árát, hiszen érezhetően kevesebb energiát és pénzt kell fordítani fűtésre és hűtésre egyaránt.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! honlap, amelyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe is jelzi a környezetterhelés csökkentésére való törekvést, s emellett azt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést a hőszigetelés korszerűsítésében.
Hozzászólások