Valóban félnünk kell a páralecsapódástól, ha polisztirol hőszigetelésünk van? Hogyan kerülhetjük el az épületben keletkező párát, és mi a teendőnk akkor, ha már kialakult? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket.
Fejenként 15 perc zuhanyzás, főzés, házimunka, a nedves ruhák rendszeres szárítása… mind-mind olyan tényezők, amelyeket számba kell vennünk a vízgőz keletkezése kapcsán. Nem csoda, ha néha úgy tűnik, a pára állandó vendégként van jelen otthonunkban. Lakóházainkban akár napi 7 liter pára is keletkezhet, ami igencsak számottevő. Az új építésű lakások esetében pedig még nagyobb mennyiségről beszélhetünk, hiszen a szerkezetekben jelentős nedvesség maradhat beköltözés után is.
Távozik-e a falon át vagy sem?
Vajon mi történik azzal a sok párával, ami a hétköznapok során keletkezik, illetve mit tehetünk az elvezetése érdekében? A régi házakra jellemző rosszul záródó ajtók és ablakok nagy résein még szabadon tudott távozni a vízgőz, óránként csaknem 20-szor cserélődött a levegő a helységben a foghíjas záródásnak köszönhetően, ez azonban a precízen záródó nyílászárók esetében már nincs így. De mit eredményezett mindez? Természetesen azt, hogy a lakótérből a meleg is kiszökött a réseken keresztül, az állandó levegőcsere pedig nem tartható állapot. És itt következik a tévhit: ha nem az ajtón-ablakon, akkor biztosan a falakon át távozik a vízgőz, a pára, ha azonban a falakat polisztirollal hőszigeteljük, azzal megakadályozzuk ezt a folyamatot.
Vizsgálatok igazolták, hogy a falon keresztül a nedvességnek pusztán 2-4 százaléka tud távozni, akkor is, ha a falazat nincs szigetelve. Mindez azt jelenti, hogy a falon távozó nedvesség mennyisége a felvitt hőszigetelés anyagától teljes mértékben független! Értelemszerű elvárásunk a falakkal szemben, hogy ne engedjenek át magukon levegőt, hiszen egyik fő feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.
Milyen módszerünk marad hát a pára csökkentésére? A hagyományos szellőztetés vagy a mesterséges elszívás, amivel a nedvesség 96-98 százaléka gond nélkül elvezethető.
Hőszigeteléssel a páralecsapódás ellen
Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelőanyagtól függ a lakótérben ragadt pára mennyisége, hiszen az nagymértékben nem befolyásolja otthonunk levegőjének nedvességét. A páralecsapódás mértékén azonban kifejezetten segíthetünk a megfelelő hőszigeteléssel.
Ebben az esetben ugyanis nagymértékben megnő a falak belső felületének hőmérséklete, és minél melegebb ez a felület, a levegő annál több párát képes megtartani önmagában. Ezzel pedig a falakon lévő páralecsapódás elkerülhető. Megfelelő hőszigetelés nélkül viszont falaink felületi hőmérséklete, valamint a belső levegő hőmérséklete között 7-8°C-os különbség is kialakulhat, ez pedig egyenes út a páralecsapódáshoz, és így a kellemetlen penészedéshez is.
A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel vagy elszívókkal tudjuk elvezetni, a külső falak hőszigetelése pedig segít megelőzni a lecsapódást. Megfelelő polisztirol hőszigeteléssel (EPS) a hőmérsékletkülönbség 2-3°C-os szintre mérsékelhető.
A hagyományos, fehér polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az újgenerációs, grafitadalékos, szürke színű polisztirollapok is, pl. a Bachl Extrapor, amelynek nagy előnye, hogy ugyanazzal a vastagsággal hatékonyabban szigetel.
További részletek:
http://www.bachl.hu/termekek/bachl-nikecell-eps
Hozzászólások