Megjöttek a hideg napok és éjszakák, s már a pénztárcánkon és a szobahőmérsékleten is érezzük, hogy idén nyáron is elmaradt a felújítás. Kérdés, hogy a hőszigeteléssel vagy a nyílászáró cserével érdemes-e kezdeni, merthogy egy családi házon több rosszul hőszigetelt területet is találhatunk. Szakértőtől kértünk segítséget, hogy mivel érdemes kezdeni az energiatakarékosságot, és milyen hőszigetelő anyagot ajánl?
Új otthon tervezgetése esetén is jó, ha tisztában vagyunk néhány alapkérdéssel, mert egy gondos előkészítés és megvalósítás évtizedekre megkímél bennünket az újabb költségektől.
Mi a leghatékonyabb megoldás?
Ha felújításról van szó, és nem csak állagmegóvás a cél, de az épület energiafelhasználását is csökkentenénk, s persze melegebb otthont, kevesebb gázszámlát is szeretnénk, akkor komplex megoldásban kell gondolkodnunk. Azért nem elég csak egy problémás épületrésszel foglalkozni, mert egy átlagos épület esetén a tetőn 20 százalék, a falakon 30 százalék, a nyílászárókon 15 százalék, a padlón 10 százalék, a tömítetlen réseken 10 százalék, és a fűtési rendszeren, illetve az égéstermék elvezetéssel 15 százalék az energiaveszteség mértéke. És mivel a hő mindig megtalálja az utat, ezért a hőszigetelés szempontjából a homogén épületburok kialakítása a cél, amivel a hőhidak kialakulása elkerülhető (ezek az egymáshoz képest különböző hatékonysággal hőszigetelt felületek találkozásánál jelentkeznek). Egy egyszerű gyakorlatias példával élve, ha csak a tetőt és a falakat szigeteljük, akkor ne csodálkozzunk, hogy a padlón vagy a rosszul záródó nyílászárókon keresztük „eltűnik” a meleg az otthonunkból, vagy felüti a fejét a penészedés. Egy családi háznál természetesen a homlokzat a legnagyobb felület, amit hőszigetelni érdemes, de emellett a többi épületszerkezeti elemmel is foglalkozni kell, ami a külső térrel érintkezik, mert egyetlen rendszert alkotnak.
Az első lépések, ha az igény már megvan
Az utólagos hőszigeteléssel a komplexitás akkor nyer értelmet, ha vizsgáljuk, hogy az egyes területek hőszigetelésével milyen eredmény érhető el. Cél lehet csökkenteni a falak hőátadását, az ablakkereteknél vagy falsarkoknál lévő hőhidak kialakulását vagy éppen megszüntetni a párásodást, penészedést. Itt már nemcsak a homlokzati hőszigetelés a feladat, de meg kell vizsgálni a nyílászárókat, a fűtési rendszert vagy éppen a villamos- és világító berendezéseket is. De hol is kezdjük?A BACHL szakértőjének segítségével átnézzük, hogy az egyes területeken felmerülő problémáknál merre érdemes keresni a megoldást.
Problémák padlótól a tetőig
Kezdjük a tetőnél, és onnan haladjunk „lefelé” a problémás területekkel, a teljesség igénye nélkül, hiszen minden otthon egyedi és sok szempontot kell górcső alá venni.
A tető nagy felület, így itt azonnal érzékelhető, ha az épület energetikailag nincs rendben: jön a hideg a tető felől, penészes a szobasarok, párásodik vagy penészedik a tetőablak. Az épület védelme érdekében a tetőre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint bármely más épületszerkezetre. A meleg felfelé száll, így ez az utolsó vagy éppen az első pont, ahol érdemes megállítani akár a megfelelő szarufák alatti vagy feletti hőszigeteléssel, akár egy tetőablakcserével, ami alkalmazkodik a ház energetikai adottságaihoz, és megfelelően zár.
A határoló falakról, a homlokzat hőszigeteléséről azért esik sok szó, mert ez adja a legnagyobb felületet a hőveszteséghez: hideg falak, huzatos sarkok, gombásodás vagy salétromos falak jelzik a hiba forrását. Nem elég csak az EPS szigetelést vizsgálni, a falazó anyag, a nyílászáró megválasztása éppen olyan fontos.
Hőtechnikailag az épületnél a nyílászárók jelenthetik a gyenge pontot, mert a legjobban szigetelő nyílászárók U-értéke (hőátbocsátási tényezője) és egy 30 cm vastag hőszigetelés nélküli modern vázkerámia fal U-értéke között is kétszeres a különbség a fal „javára”. Ugyanez egy 15 centiméteres hőszigetelés esetén már 6-8-szorosra növekszik. Éppen ezért nem szükséges 15-20 centiméter vastag hőszigetelést a falra felrakni, ha nem ehhez a hőszigetelési értékhez igazodó modern nyílászárókat építünk be. Homlokzati hőszigetelésnél például a BACHL Extrapor Relax homlokzati hőszigetelő lapja ad hatékony megoldást. Ha viszont a homlokzati szigetelésnél vett U-érték példát nézzük a tetőnél, akkor ott még nagyobb különbségek adódhatnak, mert egy nem megfelelő tetősíkablak választása esetén akár tizenkétszeres különbség is lehet (például 18cm BACHL PIR keményhab szarufák feletti elhelyezése esetén).
Talajjal érintkező felületek
Végül leértünk a földszintre: amennyiben a fal és padló találkozásánál, a sarkokban penészedés nyomait látjuk, és a padló a fűtött lakásban is jéghideg, akkor a talajjal érintkező padló vagy padlásfödém hőszigetelése lehet a megoldás. Új ház esetén könnyen megoldható a megfelelő rétegrend kialakítása, míg a talajjal érintkező padló utólagos hőszigetelése bonyolultabb és egyben költségesebb, helyenként a már meglévő rétegrend miatt szinte megoldhatatlan. Új építésnél könnyen tarthatók az előírt értékek, és fontos, hogy a talajjal érintkező felületeken a hőszigetelés mértéke megfelelő legyen akár egy vékony rétegrend kialakításánál is. Ehhez jól használhatók a BACHL PIR ALU és BACHL Extrapor EPS 100 hőszigetelései. Érdemes szakemberrel kiszámoltatni, hogy ha a padlónkba csak 3-4 cm hőszigetelést tudunk beépíteni, akkor szükséges-e a falazatra 20 cm hőszigetelést rakni, mert a hő mindig a könnyebb ellenállás irányába megy, és a meleg a padló irányában távozik, tehát helyenként a túl vastag szigetelés is okozhat problémát.
2018-ra a fenti témákat részletesebben is boncolgató sorozattal készülünk „Hőszigetelés mindenkinek” címmel. Addig is, gondolatindítóként, informálódásként a hőszigeteléséhez a BACHL megoldásai közül választhatnak, amelyben szaktanácsadással is segítenek. A mostani hideg időjárás pedig tökéletes alkalmat biztosít a hőkamerás felmérés elvégzéséhez, amelynek elemzése nagyban megkönnyítheti a tervezési folyamatot.
Hozzászólások