Házunk építésekor sok kihívással kell szembenéznünk. Milyen tégla legyen, honnan szerezzük be a tető anyagát, cserép is kell, milyen legyen a burkolat, ki legyen a vállalkozó és így tovább. Ezek között talán kisebb problémának tűnik a víz- és hőszigetelés, de vigyázat, ha nem figyelünk, beázhat a házunk alulról is, felülről is, penészesedhetnek a falak… Lássuk, melyek a legfontosabb tudnivalók!
Miből erednek a vízszigetelési gondok?
A rossz vízszigetelésnek leginkább két fő oka van, egyrészt, hogy mindenféle jelöletlen, beazonosíthatatlan, nem megfelelő minőségű szigetelő lemezt választunk, és azokat rossz helyre építjük be (így legalább kevés pénzbe kerülnek), másrészt nem szakvállalkozóval, szakmunkásokkal végeztetjük el a munkát. Ezekkel a lépésekkel szinte borítékolható, hogy házunk alulról és felülről is beázik, de legalább is nedvesedni fog.
Víz ellen két fő helyen kell védekeznünk, alulról (pince és alapszigetelések) és felülről (terasz és lapos tetőszigetelések). A pincei szigetelésünknek talajpára, talajnedvesség vagy talajvíznyomásnak kell ellenállnia. A szigetelő anyagok is többfélék lehetnek, úgymint bitumenes lemezek, PVC lemezek, gumilemez szigetelések, kenhető szigetelések és más, ritkábban használt anyagok.
A bitumenes nehézlemez szigetelés használata esetén három főbb tulajdonságra figyeljünk, amelyek meghatározzák, hogy hová építhetőek be e lemezek. Első a bitumentartalom, amelyet a lemezen jelölnek, ez általában 2-6,7 kg/m2 között van (utóbbi már hídszigetelő). Ne keverjük össze a lemez vastagságával, amely általában 2,5-5,5 mm vastagság között változik, de vannak olyan bitumenes szigetelő lemezek, amelyeket kg/m2 egységben adnak meg (3 kg/2,6 mm, 4 kg/3,2 mm, 5 kg/4,0 mm).
A második tulajdonság a hordozóréteg, azaz a lemezek „váza”, amelyre rádolgozzák a bitumenkeveréket. A hordozóréteg meghatározza a bitumenes szigetelőlemez mechanikai tulajdonságait, a szakadási nyúlást és a szakítószilárdságot, vagyis hogy a szigetelő lemez milyen könnyen szakad el. A hordozóréteg lehet korhadóbetétes, üvegfátyol (vékony üvegszálak rendezetlen halmaza), üvegszövet (nagy terhelési igénybevételnek kitett vízszigetelő lemezek hordozóanyaga), poliészter (a poliészter szerkezete szerint többféle lehet, szőtt, végtelenített stb.).
Végül nem mellékes a bitumen minősége sem, ismertek az oxid fúvatott és a modifikált bitumenes lemezek. A modifikáció azt jelenti, hogy a bitumen tulajdonságait hozzáadott anyagokkal módosítják, hogy a lemez akár mínusz 15–30 fokos hidegben is rugalmas és használható maradjon, valamint akár plusz 135–155 fokon kezdjen csak olvadni. Az oxidált bitumenes lemezek alkalmazása visszaszorulóban van, mert a követelményeknek egyre kevésbé felelnek meg. Az APP (attaktikus polipropilén) modifikációjú bitumenes szigetelő lemez rugalmas, könnyen bedolgozható, jó öregedésálló, télen-nyáron kiválóan lehet vele szigetelni. Az SBS (stirol-butadén-stirol) modifikációjú bitumenes szigetelő lemez jóval lágyabb, elasztikusabb, öregedésállósága kiváló, téli szigetelési munkák esetén is jól beépíthető.
Aerogél hőszigetelő paplan Megszilárdult füstnek is nevezik kis sűrűsége, kékes árnyalata miatt az új hőszigetelőt, amely flexibilis üvegszál térhálóba ágyazott aerogél (λ=0,013 W/mK).
Melyik bitumenes lemez hol használható?
Nézzük meg a beépítési módokat, hogy melyik bitumenes lemezt házunk mely részében tudjuk felhasználni.
A szigetelendő felületnek, legyen az akár pince, akár tető, akár oldalfal por- és repedésmentes, száraz, megfelelő keménységű és elmozdulás ellen biztosítottnak kell lennie. A felületeket lássuk el a szigetelés előtt „kellősítéssel”, ez a bitumenmáz, ami tapadó hidat képez a felület és a bitumenes lemez között. A szigetelő lemezeket gázpalackos lánghegesztéssel ragasszuk a felülethez és egymáshoz, ügyelve a megfelelő hegesztőláng-használatra, a kifolyatási-elkenési szabályok betartására, lemezátfedésre, hajlaterősítések beépítésére. A pincefalra kerülő külső szigetelésünket lehetőleg mindig vezessük a lábazat fölé.
Pince és alap szigetelésekor a talajnedvesség elleni szigetelés alá legalább 6 cm vastagságú C.12 aljzatbetont kell készíteni. Pinceszigetelésnél mindig két rétegben szigeteljünk, az oxidált bitumenes lemezek talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések esetén elválasztó rétegként felhasználhatók, de a másik réteg mindig poliészter erősítésű modifikált bitumenes lemez legyen.
A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzatát legalább 10 cm vastag C.16 minőségű vasalt aljzatbetonból készítsük, oxidbitumenes lemezt tilos alkalmazni. Talajvíznyomás esetén a szigetelést mindig terveztessük meg, ne bízzuk a kivitelezőre.
Az elkészült szigetelésünket azonnal védjük meg. A szigetelő szakcégek erre általában pe fóliát javasolnak, ez azonban – ha a szigetelésünkre kerül a beton réteg – nem védi meg a betonozás közben „bele taposódó” kavicsszemektől. E célra használjunk inkább nagy tömörségű polietilénből készült szigetelésvédő lemezeket (pl. Dörken DELTA, guttabeta star).
A lapostető szigetelése nagyban eltér a pince/alap szigetelésektől, itt APP modifikált bitumenes lemezek ajánlottak, a záró lemez pedig palazúzalékos fedéllemez legyen. Ügyeljünk a lapostető lejtésének megfelelő 2-2,5% hajlásszög megtartására is.
VIP hőszigetelő panel A Vacuum Insulation Panel egy légtömör külső „köpeny” belsejében evakuálás útján hoz létre léghiányos állapotot, azaz vákuumot (λ= 0,005 W/mK).
Hőszigetelés és/vagy hangszigetelés
Minden anyagnak más és más a hővezetési tényezője (λ), hőszigetelés esetén ezért minél kisebb ez a szám, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. Mielőtt azonban rátérünk az egyes anyagfajtákra, lássunk néhány fontos tudnivalót. Amelyik anyag alkalmas hangszigetelésre, az megfelel hőszigetelésre is, csak nem érdemes használni, mert drágább. A hőszigetelő anyagok egy része viszont nem felel meg hangszigetelésre. Hőszigetelési munkáknál lényeges, hogy rendszerben gondolkodjunk! A gyártók csak rendszeranyagok használata esetén vállalnak garanciát, ezért minden esetben kísérjük figyelemmel a kivitelezőt, hogy ugyanannak a gyártónak a rendszerelemeivel végzi-e a munkát. A vastagságra nézve nehéz javaslatot tenni, mert ez függvénye falszerkezetünk vastagságának, anyagának. Itt vegyük figyelembe a 2018-tól bevezetendő új energetikai értékeket, ami a falak hőátbocsátási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Ne hagyjuk, hogy a rosszul értelmezett spórolás miatt nem megfelelő vastagságú hőszigetelés kerüljön házunkra, mert sokszorosát fizetjük meg az évek alatt a fűtési számlában.
A mai világban már számtalan hőszigetelő anyag közül választhatunk. A leggyakrabban használtak a polisztirol hőszigetelő lemezek („Hungarocell” vagy „Nikecell” (EPS, XPS, GRAFFIT), amelyek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/mK között van, ezzel a legjobb szigetelőanyagok egyike. Gyakran használt anyag az ásványi szálas hőszigetelő lemez – ásványgyapot, az üvegszálas hőszigetelő lemez – az üveggyapot, végül a fagyapot lemez, utóbbiak azonban homlokzatszigetelésre nem ajánlottak. Az ásványi szálas hőszigetelő lemezekből létezik táblás és lamellás, utóbbit teljes felületen ragasztani kell, de mechanikai rögzítése nem szükséges. Az XPS lemezeket (Extrudált Polisztirol) többnyire pince és lábazatszigetelésre használják, mert nem vagy csak nagyon kis mértékben vesznek fel nedvességet. A grafitos EPS tábláknak minimum 20 százalékkal jobb, azaz kisebb a hővezetési értéke a hagyományos EPS lapokhoz képest.
A Purhab hőszigetelés két folyékony halmazállapotú komponens, amit egy beállított keverési arány alapján mobil, magasnyomású berendezéssel az adott helyszínen visznek fel a szigetelendő területre. Szóráskor egy habréteg keletkezik, amelynek jellemző tulajdonsága a kötés- és hézagmentességen túl egy finom hálós, zárt cellás réteg, amely percek alatt kikeményedik (λ =0,021 W/mK).
A PIR hőszigetelések kémiai úton előállított zártcellás habok. Alapanyaguk a poliol és az izocianát. Az izocianát mennyiségétől függ, hogy PUR vagy PIR hab keletkezik. Kiemelkedő energiahatékonyságú (λ=0,022 W/mK), alacsony hővezetési tényezőjével az egyik legjobb hőszigeteléső anyag a piacon.
Hozzászólások