Milyen lehetőségeink vannak az építkezés, felújítás során, hogy spóroljunk? Az olcsó építőanyagok minősége gyakran silány, nem is beszélve arról a hatalmas környezetterhelésről, amit az alkalmazásuk jelent. Egy épület pedig nem öt-hat évig szolgál, ennek a tíz-húszszorosát is bírnia kell. Az építés ökológiai mérlege úgy vonható meg, ha az építmény teljes élettartamára vonatkozó elemzést végzünk, kezdve az építőanyagok gyártásától, az épület üzemeltetésén át a lebontásáig. De akkor hogyan, mivel spórolhatunk?
helyi erőforrások
Az ökologikus építészet előtérbe helyezi a környezetben fellelhető, helyi építőanyagokat (kő, fa, vályog, pala, kavics, homok, parafa, nád, szalma, cellulóz stb.) Olyan anyagokat, szerkezeteket használ, amelyek gyártása, előállítása, megmunkálása kevés energiát igényel, és kismértékű környezetszennyezéssel jár. A helyi anyagok jelentőségére példa, hogy Magyarországon ma átlagosan egy lakóépület építési energiaigényének mintegy tíz százaléka szállítási energia.
alacsony energiafelhasználás
A legtöbb pénzt akkor spóroljuk meg, ha a házunk kevés, és lehetőleg megújuló energiát használ. Fontos a jól megtervezett épületgépészeti rendszerek alkalmazása, az épületek fokozott hőszigetelése, de ami ennél is fontosabb, hogy olyan energiaformákat használjunk, amelyeknek nincs negatív klimatikus hatása! Ezek: a nap, a szél, a földhő, a biomassza, a vízi energia. A „kívülről bevitt” energiák mind a globális felmelegedés irányába hatnak, és a fosszilis források fogyatkozásával egyre drágábbak lesznek!
újra-építőanyagok
Az építési anyagok ökológiai megítélése nem mindig egyszerű: általában nem kerülhető el a nagy energiaigényű anyagok, szerkezetek alkalmazása, mint például az üvegé. Hosszú távon azzal spórolhatunk, ha az épület elbontása után a kibontott anyagok a környezetet nem terhelik, azaz visszakerülnek a természetes körfolyamatba, vagy újrahasznosíthatók. A tömör, égetett tégla például több generációt is kiszolgálhat, így a bontott tégla az egyik legkitűnőbb ökoépítőanyag.
{gallery}images/stories/verysimple/7_tipp_takarekos_epitkezeshez/f{/gallery}
szoláris energiát
A napenergia hasznosítása az épületszerkezet megfelelő kialakításával, az ablakok ésszerű méretezésével és tájolásával közvetlen módon is megvalósulhat, ráadásul ingyen. A jól megválasztott üvegfelület segít a napsugárzás téli begyűjtésében, nem mindegy tehát, milyen nyílászárókat alkalmazunk. Az üvegfelületek hőátbocsátási tényezője egy passzívház esetén például kevesebb mint 0,8 W/m2K kell legyen (hagyományos lakóházaknál persze lehet ennél magasabb is); a hő benntartása mellett az is nagyon fontos, hogy az ablakok mennyi szoláris energiát képesek beengedni (összenergia-átbocsátás). A nyári nagymértékű benapozás ellen külső árnyékolóval védekezhetünk – az egyik legnépszerűbb a zsaluzia.
a tetőre is figyelni kell
A szigeteletlen tetőkön rengeteg hő távozik! A hőszigetelés legkisebb ajánlott vastagsága 16 centiméter, anyaga leggyakrabban polisztirol hab vagy ásványgyapot. Gyakori hiba az átszellőző légrétegek kihagyása, amely nyáron túlmelegedéshez, páralecsapódáshoz, csapadékos időben akár beázáshoz is vezethet. Egyre nagyobb divat a zöldtető, ám nagy tévedés azt hinni, hogy az ültetőközeg (talajréteg) és a növényzet kiválthatja a hőszigetelést, habár a nyári túlmelegedés ellen tényleg védelmet jelent.
az energia megtartása
A bevitt energiát bent is kell tartani. Ne a hőszigetelő lemezek vastagságán spóroljunk, a vastagabb hőszigetelés hosszú távon sokkal inkább megéri. Az ideális vastagság 10 centimétertől kezdődik, de passzívházaknál a 30 centimétert is eléri. A tartós, jó hőszigetelési munkához hozzátartozik a megfelelő kiegészítők (élvédő profilok, lábazati indítóprofil, sorolóelemek stb.) alkalmazása is. A szakszerűtlenül, rosszul kivitelezett szigeteléssel több kárt okozhatunk, mint hasznot.
az olcsóbb a drágább
Számos vizsgálatot végezve vetettek össze hagyományos és környezetbarát épületeket gazdaságossági, energiafelhasználási szempontból. Van ugyan példa olcsóbb bekerülési költségre is, de a környezetbarát építés általában drágább. Az épület életciklusára vetített számítások szerint azonban a többletberuházások a használat során mindig megtérülnek. Az Európai Unió 2002/91/EK direktívája előírja, hogy 2021-től az újonnan épülő lakásállományt már csak passzívház színvonalon szabad megépíteni.
Hozzászólások