6+1 tipp a kert szerelmeseinek

A nagy, művelt kertészek mindig Angliával példálóznak. Nem véletlenül: évszázados kertkultúrájuk van, és ma is divat a londoni külvárosban, hogy a sövényt maguk ültetik. Itthon sokan meglepődnek, hogy a kert drága dolog. Mintha egy újabb éhes száj költözne a lakásba. Ha azonban elfelejtünk ezzel számolni, az építkezés vagy házfelújítás végére könnyen kopott maradhat a kert. Hogyan lehet mégis felvirágoztatni a kinti birodalmat? Van néhány tanácsunk, amelyek túlmutatnak a szomszéd virágsarjának elkérésénél.

1. A fű kötelező, de mitől szép

Legtöbbünk ragaszkodik hozzá, hogy az üres térrészeknek üdezöldnek kell lenniük. Kérdés, hogy van-e értelme a tökéletest megalkotni? S ha én szeretem nézni az árvacsalán lila foltját? Vagy ahogy a kölyök szerencsehozó lóherét gyűjt? Akár így, akár úgy, a gyep is megkívánja az odafigyelést – különösen csírázáskor. Gondosan válasszunk fűmagot – kutyusnál, gyereknél jobb, ha sportpályára valót, így nem tapossák ki. Ha nem szeretnénk kis virágokat, még magvetés előtt, majd évente kétszikű gyomirtást kell végezni. Ha lepaktálunk a közeli lovardával, és az ott kapott trágyát a fű alá keverjük, kiváló táptalaj válik belőle. Időről időre műtrágyát is szívesen fogad a gyep. Aranyszabály: árnyékban nem nő szép fű, oda gyeppótlókat (borostyánt, meténget) ültessünk.

2. Szintek és játékok a kertben

Szakembereket is meg tud lepni, mennyivel játékosabb a kert, ha a magassága is változik. Izgalmas kihívás a dimbes-dombos kertet minimális földmunkával érdekessé tenni. Egy domb kiemelhet amúgy is kiemelkedő pontokat, sziklakert alapjául vagy pihenőfelületként szolgálhat. A kert stílusától függően lehet természetes lejtés vagy alakítható támfal is. Utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy nagy magasságkülönbségnél lényegesen nagyobb a hasznos terület is, a teret pedig tágítja. Hogy hogyan jutunk egyik szintről a másikra? A lépcső az egyik legfőbb irányítóelem – anyaghasználata és irányultsága ezért komoly elgondolást kell takarjon. A lépegetőkövek játékossá teszik a kertet, lassítják a látogatót.

3. Kerti burkolatok

Alapszabály: a burkolt felület mindig olcsóbb, mint a növénnyel fedett. No nem arról van szó, hogy le kell betonozni a kertet. Rengeteg ötlet rejlik ezekben az élettelen anyagokban. Ízléses kőszórással, kövekkel és néhány gondosan választott növénnyel akár japánkert is kialakítható. A legmeghökkentőbb formákat éppen ilyen anyaghasználattal lehet elérni. Lehet kőzúzalék vagy mulcs, terméskő, de akár bontott tégla is. A térkövek színe és formája tart a végtelenhez. A burkolt, de nyílt terület egyszerre tartozik a házhoz és a kerthez. Figyeljünk hát oda, hogy valóban átmenetet jelentsen kint és bent között. Ez pedig a stílusra, színre egyaránt vonatkozik.

4. Telekfekvés+növény

Mielőtt növényeket telepítenénk, sétáljunk körbe a lakónegyedünkben, és kiránduljunk a település körül! Ekkor tudjuk megfigyelni, mely fajok élnek meg itt, legyen szó akár kultúrfajokról, akár vadnövényekről. Ha ezek fajtáit keressük az árudában, nem vallhatunk kudarcot. A szimpatikus növények igényeit is derítsük ki. Van ugyan valamennyi tűrésük, ránevelni azonban nem lehet őket más éghajlatra. Minden tervlapon megjelenik az északjel, nem véletlenül: fontos tudni, mely terület mikor borul árnyékba. A kert felépítését is ez alapján szerkesszük össze. A mi pihenőhelyünk és a növény „lakhelye” egyaránt függ a napos óráktól, a nap erejétől. A szél- és a talajviszonyok szintén esszenciálisak a növényválasztásban. Akár félsivatagi körülmények is lehetnek egy déli, lejtős, kavicsos-homokos telek háztól távolabbi részén.

5. Téralakítás kiskertben

„Mit tehetek, ha egyszer kicsi a kertem?” Sokszor hallani a kérdést, most megválaszoljuk. Képzeljük el, hogy megalkotjuk a leghosszabb labirintust a saját kertünkben. Minden előfordulhat benne – épp csak egyenes vonalak nem. A határoló fal nem más, mint a növény, ami benne van. Mi tehát, ami zár? A lombcsíktól kezdve az áthatolhatatlan sövényig minden képes rá. Ne feledkezzünk meg az áttörtségről: téli-nyári lombtömeg, törzsek vagy leveles hajtások más átlátást engednek. Egy biztos: jó eltévedni a saját kiskertünkben. Ha házunk szép tájra néz, ne zárjuk ki a látványt! Egy-egy fával körbefoglalva a tájat a telek részének érezzük, s mi lehetne nagyobb egy hegységnyi kertnél?

6. Öntözőrendszer

Hát igen, az öntözéstechnika sem a legolcsóbb. Valóban, de számoljunk egy kicsit: mennyi is a vízszámla, amikor a délutáni órákban, felét elpárologtatva, órákig tartjuk a locsolócsövet? Mennyi hasznosat tehetnénk addig… S mi lesz a nyaralás idején? Az öntözőrendszert egyszer kifizetjük, és jó eséllyel szolgál, takarékosabb vízhasználattal. Különösen, ha csepegtetőrendszert alkalmazunk. Irányítottan, minimális vízhasználattal tartja nedvesen a földet. Persze választhatjuk az egyszerűbb megoldást: olyan növényeket válogatunk, amelyeket nem kell locsolni. Ennek legfőbb alapja, hogy tisztában kell lennünk a faj igényeivel és a kertrész tulajdonságaival. A természetben errefelé növő fajok bizonyára nem kívánnak több vizet, mint amennyi eső leesik. Még így is vannak speciális területek, amelyeknél szükség lesz öntözésre. A sziklakert és a gyep nem tárol vizet.

+1. Víz a kertben

Az egyik legjátékosabb elem a kertben a víz. Tünemény a csobbanás, hullámok, csillanás, fröccsenés. És a hang, amely muzsikál, mindig mást mesél, megnyugtat és táncol a fülben. A kerti tó vagy csobogó sugározza a pozitív érzéseket. Rengeteg tervezési játék lehet benne: hogyan oldja a szögletes formák és holt anyagok ridegségét, milyen felületen fut végig, hogyan változnak a környező nedves felületek. A legkisebb a csobogó, amely néhány kő közül tör elő, s görög alá. Akár egész jelenet berendezhető a víz körül. Ne féljünk hazahurcolni Duna parti göcsörtös uszadékfát és vad növényeket! Kerti tónál is vannak fogások: vízimitátor növényekkel (nagy levelű, üdezöld lágyszárúak) helyettesíthetjük a valódi vízparti társulást. Itt is megbújhatnak vad növények vagy talált kövek. Nincs annál hangulatosabb, mint amikor a házigazda jókat mesél a tó kavicsainak, aranyhalainak történetéről.