Feked, a sváb Hollókő

Feked, a sváb Hollókő

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Dombok által közrefogva, erdők mélyén bújik meg a kicsiny zsákfalu, Feked. A Mecsek dél-keleti lábához napjában csak pár busz érkezik, vasútállomása sincs régen. Ám Feked lakói mégis boldogok; falujuk a nyugalom, csönd, béke szigete, kultúrájuk, építészeti örökségük pedig méltán válhatna Magyarország útikönyvekbe, prospektusokba kívánkozó látnivalójává.

 

 

Az itteniek évszázadokon át megőrizték német identitásukat, hagyományaikat, szokásaikat. A második világháborút követő kitelepítéseknek azonban a falu német ajkú lakossága is áldozatul esett. Feked hűséges lakói azonban nem nyugodtak bele a történelem vad ítéletébe, három család kivételével a kitelepítettek idővel mind hazatértek szeretett szülőföldjükre. Visszavásárolták házaikat, földjeiket azoktól, akiket otthonaikba költöztettek.

 

 

Hosszú, keskeny ajtók

 

Értékes a falu 1765-ben épült, 1846-ban bővített barokk római katolikus temploma is, ám nem ezért látogatunk el Fekedre, hanem az egyedi, sehol máshol nem található német népi architektúra örökségéért. A környéken ugyan Véménden, Erdősmecskén, Palotabozsokon is megmaradt néhány épület, amely a vidék németségének építészeti emlékét őrzik, de olyan nagy számban, és főleg jó állapotban sehol máshol nem találhatók, mint Fekeden.

 

Az, hogy ennyi épület átvészelte a '60-as évek „sátortetős-kockaház” rajzását, egy picit a szerencsének is köszönhető. A falubeliek mindig szorgalmas, jómódú emberek voltak, akik megtehették, hogy gyermekeiknek Pécsett, Mohácson vagy Pécsváradon vesznek házat, így a régi épületeket nem bontották le az újak kedvéért.

 

A faluban sétálva csak ámul a látogató, mert a látvány idegen szemnek felfoghatatlan. A települést leginkább egy skanzenhez lehetne hasonlítani: megannyi ház áll egymás mellett katonás, fésűs beépítésű rendben, mindegyik egyforma, de mégis más. A szemet-lelket gyönyörködtető (nép)művészeti élmény végigkíséri a látogatót szinte az egész községen.

 

Minden lakóház különlegesen arányos, utcai oromzata nagyszerűen kidolgozott, s a legkülönfélébb színekben pompázik. A hosszú porták - amelyek jórészt a múlt század '10-es-’30-as éveiben épültek - sok helyen míves kovácsoltvas kerítéssel és kapuval támaszkodnak egymáshoz. Jellegzetesen fekedi építészeti megoldás a faragásokkal ékesített és festett, magas, keskeny utcai bejárati ajtó, amely a tornácra, vagy más néven a gangra nyílik.

 

 

Festett tornácoszlopok

 

Az ajtók fölött színes üvegmozaikokkal díszített ablakok köszönnek az idegenre. Az ablakon átszűrődő napsugár egészen különleges fényhatást varázsol a tornác-gangra. A gangra, ami az egész épület előtt végigfut, és faragott, különböző színekre festett oszlopsor húzódik előtte, amelyek kavalkádja minden ideérkező szívét megmelegítik. Ide nyílnak a házak helyiségeinek ablakai is.
Sétám közben megérkezik vendéglátóm, Tillmann Péter polgármester, és immár együtt rójuk a piciny falu két utcáját, amely tulajdonképpen egy, csak a település közepén kettéválasztja az egykori romos paplakból lett turistaszálló és a templom. A házak előtt elhaladva a falu első embere sorolja, hol, ki lakik, és honnan jött. Így megtudom, hogy német, osztrák, holland és svéd háztulajdonosok is élnek a faluban.
Fekeden több mint negyven épített emlék - lakóházak, kovácsoltvas kerítések és kapuk, pincék, gazdasági épületek, és egy kőfeszület - került örökségvédelem alá. A 2006 márciusában elfogadott településrendezési terv szigorúan őrködik az eddig is óvott épített környezet megmaradása fölött. Felújítás során a villamos és telefon vezetékek csak a tetőre kerülhetnek, a gázvezeték csövei a föld alá, és festéskor a homlokzat, de még a kerítés színét sem lehet önkényesen megválasztani.
„Azt szeretnénk, hogy Feked ne egy skanzen falu legyen, hanem élettel teli, igazi község” - fogalmaz a polgármester. A Nógrád megyében található hasonló méretű és adottságú Hollókőnek sikerült megőriznie és a ma emberének bemutatni évszázados szépségét, Feked is méltán érdemelne figyelmet az országtól. Egyetértően bólogatok.
Régi tárgyak, új energiák
Egy takarosan felújított ház kapuja előtt állunk meg. A ház asszonya, Varga Klára nyit nekünk ajtót, svéd férje, Ulf Pilhoffer, békésen borozgat a teraszon a kellemes délutáni napsütésben.
A házaspár otthonában nemcsak arról kaphatunk képet, miként festett egy 1920-as években épült német otthon, hanem arról is, hogyan lehet megőrizni az ódont, az értékest, a praktikust, a szemet gyönyörködtetőt a mai kor viszonyaihoz igazítva. Az épületbe lépve érzékelhető az egykori helyiségkiosztás: a fehérre meszelt konyhából belátható a teljes ház, mivel minden szoba egymásból nyílik (nyílott). A konyharészt az ebédlőtől hatalmas, a keresztgerendát támasztó faoszlop választja el. A konyhából nyíló teraszt az egykori disznóólból alakították át. A teraszon hajdani marhaiga, fapapucs, öntöttvas sparhelt és rengeteg virág díszlik. Kérdésemre, hogy használják is e tárgyat a keramikus Varga Klára így felel: „Egy részüket igen, ám még ha nem is jók semmire, akkor is érdemesebb megőrizni e tárgyakat, mint hagyni az enyészetnek. Ezek az eszközök új energiával töltenek föl, hiszen a múlt olyan szép emlékei, melyek boldogabbá teszik az ember minden percét.”
A konyhából a pincelejáró mellett vezet az út a következő helyiségbe, ahol egy ebédlőt alakított ki a házaspár. A halvány sárgára festett egykori szobában is a meleget adó, eredeti Zsolnay kerámia kályha viszi a prímet. Csodálatos mintáitól, színeitől nehezen szabadul a szem, mint ahogy a padláson lelt sílécektől, a hajdani malátasör plakátjától, a faragott szekrényes faliórától, a lócától, rokkától, vaskályháktól, és az ezer további gyönyörűséges iparművészeti műremektől, ami e házban új életre kelt.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.