A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (Csjt. 27.§ (1) bekezdés).
A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon sajátos alakzata, közszerzeményen alapuló tulajdonközösség. Jellegzetessége, hogy mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába – eltérő vagyonjogi szerződés hiányában -, őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti. Ugyanígy együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat, és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket. A Családjogi törvény a közös vagyon vélelmét állítja fel: eszerint az életközösség fennállása alatt szerzett, illetőleg annak megszűnésekor meglévő vagyontárgyakat a házastársak közös tulajdonának kell tekintetni, hacsak azok különvagyoni jellegét nem bizonyítják.
Tulajdonjog a másik nevén?
A vélelem a közös vagyon mellett szól azokban az esetekben is, amikor az egyik házastárs tulajdonszerzését az életközösség alatt közhiteles nyilvántartás (pl. ingatlan-nyilvántartás) tanúsítja. Tehát amennyiben a házassági életközösség ideje alatt a férj és a feleség ingatlant vásárolnak, és valamilyen ok miatt csak a férj nevére kerül bejegyzésre a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba, a feleség a közös vagyon vélelme alapján ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak tekintendő, és az életközösség megszakadásával, vagy akár azt megelőzően is kérheti tulajdonjoga bejegyzését – feltéve, ha erre vonatkozóan vagyonjogi szerződést eltérő tartalommal nem kötöttek. Vagyis e fenti esetben a feleség, ha a férjjel nem tud megállapodni, bírósághoz fordulhat, amelyben igényelheti házassági vagyonközösség megszüntetése jogcímén tulajdonjoga bejegyzését a házastársával szemben. Ekkor elegendő bizonyítania azt, hogy azt a bizonyos vagyontárgyat vagy ingatlant az életközösség ideje alatt szerezték a házastársával. Amennyiben a férje arra hivatkozik, hogy az az ő különvagyonát képezi, e vonatkozásban a bizonyítás nem a feleséget, hanem az arra hivatkozó felet terheli.
A házastárs tulajdonszerzéséhez nem szükséges, hogy a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésében részt vegyen. A Legfelsőbb Bíróság a közös tulajdonszerzés vélelmét alkalmazta akkor is, amikor az együttélés alatt megvásárolt ingatlan tulajdonjogát az egyik, míg a haszonélvezeti jogát a másik házastárs javára jegyezték be. A bíróság álláspontja szerint önmagában abból, hogy a házastársak ily módon kérték az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, a haszonélvezeti jogot szerzett házastársnak a tulajdonjogi részesedésről való lemondása nem állapítható meg.
A közös szerzés egyben az egyenlő arányú szerzést is jelenti, vagyis azt kell vélelmezni, hogy a megszerzett vagyontárgy a házastársak egyenlő arányú közös tulajdona. Persze természetesen bizonyítani lehet azt, hogy a szerzés különvagyoni ráfordítás vagy beruházás folytán nem egyenlő arányú közös tulajdont keletkeztetett.
Mi tartozik a közös vagyonba?
A házastárs foglalkozásából (tevékenységéből) származó jövedelme akár munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, szolgálati viszonyból (munkabér, jutalom, prémium, természetbeni juttatás), akár tagsági viszonyból (vagyoni részesedés, osztalék) illetőleg megbízási, vállalkozói díjból származó bevétel, a közös vagyont gyarapítja. Közös vagyon a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő juttatás (táppénz, nyugdíj, segély) is. A foglalkozással együtt járó többletjuttatások (borravaló, hálapénz) is a közös vagyonba kerül.
Közös vagyonba kerül mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet bármelyik házastárs az életközösség alatt kötött jogügylettel szerzett (pl. adásvétel, tartás).
Házastársi vagyonközösséghez tartozik, ha az életközösség alatt bármelyik házastárs hatósági határozattal szerez tulajdonjogot, vagy ha az egyik házastárs az életközösség fennállása alatt elbirtoklással tulajdonjogot szerez. Az elbirtokolt dolog a házastársak egyenlő arányú közös tulajdona lesz, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek együtt.
Közös vagyonhoz tartozik a szellemi alkotás haszna, a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt megillető esedékes díj. Közös vagyonba tartozik a közös vagyontárgy helyébe lépett érték, ha azt ellopják, megrongálják vagy megsemmisül, és ezért kártalanítást, kártérítést fizet a biztosító. Viszont a házastárs balesete folytán kifizetett biztosítási összeg vagy kártérítés esetében csak az elveszett munkabér vagy más jövedelem pótlásáért kifizetett biztosítási összeg kerül közös vagyonba, a házastárs személyiségében keletkezett valamilyen hátrány (pl. testi fogyatékosság) kiegyenlítésére adott kártérítés összege különvagyonnak minősül.
Korábban szerzett ingatlanok
Számos esetben előfordul, hogy az egyik fél a házasságkötés előtt szerez lakást, egyéb ingatlant, a vételár kifizetése, illetve a megvételhez kapott kölcsön kiegyenlítése azonban részben a házassági vagyonközösség idejére esik, azaz a házastársak a házasságkötés után együttesen törlesztik a kölcsön összegét. A bírói gyakorlat értelmében önmagában a külön adósság közös törlesztése nem eredményez tulajdonjogot az életközösség létrejötte előtt az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs számára. Annak viszont nincs elvi akadálya, hogy a huzamosan teljesített közös törlesztéseket a bíróság a vagyon megosztásakor az ingatlan értékemelkedésénél figyelembe vegye.
Gyakori eset, hogy a házastársak az egyik szülőpár telkén építkeznek, vagy az azon lévő épületet bővítik, átépítik, vagy meglévő épület mellé új épületet emelnek. Ekkor az ingatlantulajdonos szülők és a házastársak között a ráépítés szabályait kell figyelembe venni, illetőleg azt kell elbírálni, hogy a házastársak szereztek-e így együttesen tulajdonjogot, és ha igen, milyen hányadban. Viszont az így megszerzett tulajdonjog közös vagyon, amely őket egyenlő arányban illeti meg.
A házastárs öröklése
A házasság két módon szűnik meg. Az egyik a bírósági felbontás, míg a másik valamelyik házastárs halála. Ily módon nemcsak a házassági életközösség, hanem ezáltal a házassági vagyonközösség is megszűnik a halállal, tehát ennek kérdéseit is rendezni kell.
Az életben maradó házastárs öröklése attól függ, hogy az elhalt félnek volt-e leszármazója. Ha igen, a hagyatékot és így az állagot, továbbá a házassági vagyonközösségből az elhunyt házastárs részét (vagyonjogi szerződés hiányában a felét) a gyermek vagy gyermekek öröklik, míg az életben maradó házastárs özvegyi haszonélvezetet örököl. E szabály kizárólag akkor érvényesül, ha az örökhagyó nem alkotott végrendeletet, mert ez az öröklés rendjét megváltoztathatja. Végrendelet esetében az özvegy kötelesrészre tarthat igényt.
Amennyiben az elhunyt házastársnak gyermeke nem volt, az özvegy állagot, azaz tulajdonjogot örököl. Gyakran előforduló probléma, hogy az életközösség ideje alatt szerzett vagyontárgyak a közhiteles nyilvántartásban csak az egyik házastárs nevén szerepelnek. Így halálával a hagyatéki leltár felvételekor ezen vagyontárgyak 1/2 része abban nem szerepel, vagy előfordulhat ez ellenkező előjellel, amikor teljes egészében az elhunyt házastárs tulajdonaként kerül feltüntetésre. Ebben az esetben az özvegynek már a közjegyző előtt a hagyatéki tárgyaláson be kell jelentenie a házassági vagyonközösségi igényét, és a közjegyző ekkor határidőt biztosít a túlélő házastárs számára, hogy tulajdonjogi igényét peres úton érvényesítse. Az özvegy ekkor keresetet terjeszthet a bíróság elé, és ez alapján azt kell bizonyítania, hogy e bizonyos vagyontárgyat az életközösség ideje alatt szerezték. A Csjt. 27.§ (1) bekezdése alapján a vélelemnek megfelelően megállapítható lesz a közös tulajdoni szerzés. Ha az elhunyt házastárs leszármazói a vagyontárgy különvagyoni jellegére hivatkoznak, a bizonyítás őket terheli.
Hozzászólások